HÍREK

Még mindig nem tudni, mennyit bért kapnak a pedagógusok februártól

Nemsokára utalni kellene a béreket, de senki sem tudja, kinek és mennyit. Az elvileg jelentős béremelést előíró rendelet egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.


E hó harmincadikáig kellene megkapniuk a megemelt béreiket is tartalmazó új munkaszerződéseiket a tanároknak, ám az ezt szabályozni hivatott kormányrendeletekből épp azok a részletek maradtak ki, amelyek az illetmények pontos megállapításához szükségesek lennének – derül ki a Népszava cikkéből.

A kormányrendelet ugyan rögzítette, hogy melyek azok a minimumösszegek, melyeket az egyes fokozatoknál meg kell kapniuk a pedagógusoknak az átlagosan 32,2 százalékos bértömeg-emelésből,

azonban az, hogy a bértömeget hogyan, milyen szempontok alapján kell felosztani pontosan, nem került bele a rendeletbe.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta, hogy a Belügyminisztériummal történt legutóbbi egyeztetésen szóban arról kaptak tájékoztatást, hogy a tankerületi intézményekben „lehetőleg” mindenki a tavaly novemberi béréhez viszonyítva kap majd emelést, ami csak a gyakornokoknál jelent 32,2 százalékos többletet. Pedagógus I. fokozatban 31,2 százalékot, Pedagógus II-nél 29,1 százalékot, mesterpedagógus kategóriában 21,2 százalékot, a kutatótanároknál pedig 19 százalékot jelent minimálisan az emelés.

A gond csupán az, hogy mivel a rendeletben maradtak még tisztázandó kérdések, a pedagógusok január nyolcadika óta úgy dolgoznak, hogy fogalmuk sincs, mennyi pénzt visznek haza február elején. Korábban azt ígérték, hogy ezen a héten összehívják az iskolaigazgatókat, de ez nem történt meg.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár aláírásával eljutott egy tájékoztató levél a Népszavához, de abból is csak annyi derül ki, hogy az új munkaszerződéseket a tankerületi központokban állítják ki,

az igazgatóknak pedig annyi lesz a dolguk, hogy átvegyék és kiosszák azokat a tanárok között.

Az állami óvodák esetében más a helyzet, mert ott az önkormányzatok a fenntartók, azonban a munkáltatói jogokat, az iskolákkal ellentétben az intézményvezetők gyakorolják, vagyis joguk van a bérek megállapításában is.

A kormányrendeletben viszont semmi útmutatás nincsen azt illetően, hogy az óvodapedagógusok béremelésénél hogyan kell eljárni.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a héten az Államkincstár utalta a a gödöllői óvodapedagógusok béremelésére fordítható összeget, de az önkormányzattal előzetesen senki nem egyeztetett, így egyelőre nem tudják, hogy az összeg pontosan mekkora béremelésre elegendő, és milyen szempontok szerint kell szétosztani, továbbá a technikai dolgozók béremelésére jut-e, noha itt is február elején már meg kellene kapni a béreket az érintetteknek.

A szakképzésben dolgozók béremelése körül is legalább ennyi bizonytalanság van. Mivel őket a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják, így nincs szükség arra, hogy a béremelésüket kormányrendelet szabályozza, szerdán mégis megjelent egy kormányhatározat, amely szerint

az oktatók havi bére el kell érje legalább a bruttó 581.680 forintot.

Azonban azt, hogy pontosan ez mit jelent, nem részletezték. Nagy Erzsébet szerint hanyag és igénytelen a minisztériumi határozat. Nem érthető az sem, mi az oka annak, hogy a szakképzésben oktatók bérének minimumát a fenti összegben határozták meg, de az sem, hogy egy adott intézményen belül hogyan alakulnak a bérek. Ráadásul, amíg a köznevelésben dolgozóknál a nevelési-oktatási munkát segítő pedagógus végzettségű munkatársak is kapnak béremelést, addig a szakképzésnél csak az oktatóknak jár ugyanez, ami Nagy szerint bérfeszültséghez fog vezetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter: A kormányzat bajban van
Az elemző szerint a változást a Hont-Orbán interjú is megmutatta. Szerinte az új helyzet új módszereket is kíván.


Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.

„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.

Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.

Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vérbe fulladt a romantika Budapesten: féltékeny volt, halálra szúrta párját egy holland nő
A holland pár Valentin-nap után érkezett Budapestre, de a szerelmes utazás tragédiába torkollott. A nő azt hitte, párja megcsalta, ami miatt végzetes vitába keveredtek.


Wendy és Stefan öt éve éltek együtt, amikor 2024 februárjában Hollandiából Magyarországra utaztak. Budapesti látogatásuk célja az volt, hogy elmélyítsék a kapcsolatukat.

A Kazinczy utcában béreltek egy lakást, majd elmentek vacsorázni, utána pedig egy romkocsmába tértek be, ahol mindketten fogyasztottak alkoholt. Hajnalban visszatértek a szállásukra – írja a Blikk.

A vádirat szerint a 45 éves nő azt látta, hogy partnere egy másik nővel üzenetet vált a telefonján. Úgy gondolta, hogy a férfi korábban viszonyt folytatott ezzel a személlyel, és bár korábban megígérte, hogy nem tartja vele a kapcsolatot, most mégis ezt tette.

A vita heves veszekedéssé fajult, és a felek kölcsönösen ütni kezdték egymást. Wendy végül egy bicskával vállon és háton szúrta Stefánt.

A férfi elvesztette az eszméletét, a nő pedig segítségért kiabált. A szomszédos lakók értesítették a mentőket, de Stefan életét már nem lehetett megmenteni.

Wendy ügyvédje, dr. Enzsöl Péter a Blikknek azt mondta: „Máig nem tudja feldolgozni, hogy mi történt, rémálmai vannak. A vallomása szerint a párjával összevesztek, aki megütötte őt és sokkhatás alá került. Nem akarta bántani, kérte, hogy hagyja abba, de ennél többet nem tudott elmondani, mert az állítása szerint, törlődtek az emlékei.

Nagyon sajnálja a történteket, két gyermeke is van, akik már borzasztóan hiányoznak neki. Csak videóhíváson keresztül láthatja őket.”

Az áldozatnak is két gyermeke van. Lányai jelenleg nem ismerik a részleteket, és már képernyőn keresztül sem láthatják az édesapjukat. Wendy Utrechtből származik, korábban egy kávézóban dolgozott, és nem volt büntetett előéletű.

„Vitatjuk, hogy ölési szándék vezette, jogos védelmi helyzetre hivatkozunk, ami azt jelenti, önvédelemből cselekedett az ügyfelem. Ha ez bebizonyosodik, akár fel is menthetik. Az erőfölényben lévő férfi ütötte meg először. Egyébként nagyon megviselték a történtek, pszichológushoz szeretne fordulni. Azt mondja, hiányzik neki a szerelme, semmiképp nem akarta elvenni az életét”

– mondta az ügyvéd.

Amennyiben Wendy az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését, a jogszabályok alapján 8 év börtönnél súlyosabb büntetést nem kaphat. Az emberölés bűntettét a törvény alapesetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Törvénysértően vehették le Rogán Antalt a szankciós listáról a demokrata szenátorok szerint
Áll a bál az Egyesült Államokban Rogán Antal miatt. Több demokrata szenátor is élesen bírálja a Trump-adminisztrációt, amiért levették a magyar minisztert a szankciós listáról.


Demokrata szenátorok kritizálják a Trump-adminisztrációt, mert szerintük jogszerűtlenül vették le Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról. Az ügyet a Politico nemzetbiztonsági hírlevele tárta fel, amelyre Panyi Szabolcs hívta fel a figyelmet.

‼️?? ROGÁN ANTALT TÖRVÉNYSÉRTŐ MÓDON VEHETTÉK LE AZ AMERIKAI SZANKCIÓS LISTÁRÓL

A POLITICO magyar idő szerint tegnap...

Közzétette: Szabolcs Panyi – 2025. április 19., szombat

Jeanne Shaheen, a Szenátus Külügyi Bizottságának, valamint Elizabeth Warren, a Bankügyi Bizottság vezető demokrata tagja szerint

a döntés aláássa az Egyesült Államok korrupcióellenes politikájának hitelességét. Úgy látják, hogy a lépés sérti a Magnyickij-törvényt, amely világosan meghatározza a szankciók megszüntetésének feltételeit.

A törvény előírja, hogy a szankciók feloldása előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell a Kongresszus illetékes bizottságait. A szenátorok szerint Marco Rubio külügyminiszter indoklása nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a jogszabály rögzít.

A Magnyickij-törvény alapján a szankciók megszüntetéséhez teljesülnie kell legalább egy feltételnek:

  • vagy az érintett személyt felelősségre vonták a korábbi tevékenysége miatt;
  • vagy hiteles információk állnak rendelkezésre arról, hogy nem vett részt az adott cselekményben;
  • vagy az illető bizonyította, hogy megváltoztatta a magatartását, viselte a következményeket, és a jövőre nézve is elköteleződött a szabályok betartása mellett;
  • a szankciókat akkor is fel lehet oldani, ha az az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.

A hivatalos indoklás szerint a Rogán Antal elleni szankciók megszüntetésének oka az volt, hogy megváltoztak az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei – írta Panyi Szabolcs. A szenátorok ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: amíg nem történik meg a Kongresszus hivatalos tájékoztatása, a döntés törvénytelennek számít.

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Egyesült Államok elismerheti, hogy a Krím félsziget az oroszoké
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.


Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.

A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.

A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.

Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.


Link másolása
KÖVESS MINKET: