Ahogy arról korábban mi is írtunk, egyre több helyen tűnik fel medve, vagy medvére utaló nyom például Erdélyben, de hazánkban is. Májusban a Börzsönyben sétáló medvét fotóztak le. A képek alapján egészséges, jól fejlett fiatal példányt örökítettek meg.
Most pedig egy túrázó a blogján számolt be arról, hogy Balatonhenyénél talált két medvegyanús nyomot.
Csutka István az Országos Kéktúra útvonalán csinált pár képet is a nyomokról. Mint írta, sokkoló élmény volt a Balatonhoz közel medvenyomra bukkanni. Eddig csak a Bükk, Mátra, Börzsöny és Zemplén erdeiben látott hasonlókat.
"Ilyen messzire és főleg ebbe az irányba pedig még nem merészkedett el a zöldfolyosókon keresztül idáig egy medve sem".
A blogger szerint eddig nem itt vezetett a túraútvonal, ezért nem nagyon zavarták az állatokat az arra járók.
Csutka szerint az eső után járhatott a vidéken a medve, a kétféle nyomból arra következtetett, hogy egy anya és a bocsa.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, egyre több helyen tűnik fel medve, vagy medvére utaló nyom például Erdélyben, de hazánkban is. Májusban a Börzsönyben sétáló medvét fotóztak le. A képek alapján egészséges, jól fejlett fiatal példányt örökítettek meg.
Most pedig egy túrázó a blogján számolt be arról, hogy Balatonhenyénél talált két medvegyanús nyomot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást” – írja a Tisza Párt elnöke
Az ellenzéki politikus a közösségi oldalán reagált arra, hogy a parlament elfogadta a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát. Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
Új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar Péter szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.
Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
A magyar parlamenti képviselők nyilatkozatait a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de azt semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is javasolták, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessenek be, de ez eddig nem történt meg. A kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában még tavaly áprilisra vállalta, hogy javaslatot tesz egy szigorúbb szankciórendszer bevezetésére, de ebből egyelőre csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.
Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi majd. A testület tagjainak többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg, de a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat. Az NVB-nak hivatalból eljárást kell indítania, ha egy képviselő nem adja le időben a vagyonnyilatkozatát. Emellett bárki kezdeményezhet eljárást, ha pontosan megjelöli, hogy mi a probléma a vagyonnyilatkozattal.
A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselők kijavíthatják a hibákat, és kötelesek minden szükséges adatot benyújtani. Az állami szervek is kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat. Ezekbe csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és az adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, és ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását.
A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Hangsúlyozták, hogy „a közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában”, és kiemelték, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”.
Magyar Péter márciusban reagált a törvényjavaslatra. Azt írta:
„Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”
Emellett azt is elárulta, hogy egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Tulajdonosa továbbá „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy 7 éves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.
A Tisza Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent:
„Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény”.
Korábban Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője egy titokban készült hangfelvételen azt állította, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk alapján szerzett, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie. Ezt követően az Index februárban arról írt, hogy Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. A tőzsdezárás után ezek értéke hirtelen megemelkedett, így hétfőn már magasabb áron adhatta el őket, és jelentős haszonra tett szert.
A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.
Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megint hosszabbított a parlament: novemberig biztosan marad a veszélyhelyzet Magyarországon
A kormány továbbra is rendkívüli intézkedéseket hozhat, immár több mint 5 éve. Az új szabályok később szigorúbb feltételekhez kötik majd a hosszabbítást.
A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.
A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A veszélyhelyzetet először 2020. március 11-én hirdették ki a koronavírus-járvány miatt. Azóta a kormány folyamatosan él ezzel a lehetőséggel, legutóbb a 2022-es választások után, amikor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva vezettek be újabb veszélyhelyzetet. Azóta a parlament félévente meghosszabbítja ezt.
A veszélyhelyzetre hivatkozva az elmúlt években több rendelet is született, amelyek nem közvetlenül a háborúhoz kapcsolódtak.
Például lehetővé tették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali felmentését, vagy rendeletben írták elő, hogy az elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték miatt a közterületeket ingyenesen lehet használni.
Az Országgyűlés két hete elfogadott egy újabb Alaptörvény-módosítást, amely szűkíti a kormány mozgásterét.
2026. január 1-jétől a kormány csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük.
Egy másik törvénymódosítás viszont lehetővé teszi, hogy január 1-je után a kormány hat hónapra újra felhatalmazást kapjon, hogy bizonyos területeken – például a gazdaság vagy az ellátásbiztonság területén – eltérhessen törvényi szabályoktól. Ebben az esetben például előírhatnák a boltoknak, hogy bizonyos termékeket kötelezően szolgáltassanak be. Ha általános felhatalmazást kap a kormány, akkor bármilyen törvényt felfüggeszthet vagy módosíthat.
A legutóbbi hosszabbítást tavaly novemberben fogadta el a parlament, akkor 2025. május 18-ig szólt a háborús veszélyhelyzet. A mostani döntéssel ez az időszak november közepéig tolódik ki.
A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.
A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
