Maruzsa: jól működik az iskolákban a digitális munkarend, az elektronikus rendszerek is jól teljesítenek
Az EMMI államtitkára szerint április első napjaiban kezdik meg a mintegy 82 ezer, az oltásra március 24-ig regisztrált általános iskolai, gimnáziumi és óvodapedagógus kampányszerű oltási akcióját.
Maruzsa Zoltán elmondta, az oltások első körére jogosultak a jövő hét elején kapják meg az oltásra behívó sms-t, és a tervek szerint csütörtökön, pénteken, illetve esetenként szombaton kapják meg a védőoltásokat a regisztrációjuk során megadott lakcímhez rendelt kórházi oltópontokon.
A második körben a március 24-ig még nem regisztrált, de március 29. éjfélig regisztráló köznevelésben dolgozók, valamint a regisztrált szakképzésben és a bölcsődékben dolgozók következnek.
Aki nem tette, március 29-én éjfélig mindenképp regisztráljon a vakcinainfo.gov.hu honlapon - várhatóan a húsvét utáni napokban, szintén a kórházi oltópontokon kaphatják majd meg az oltást - tette hozzá.
Aki addig nem jelzi a kérését, azt már ebben az oltási kampányban nem tudják soron kívül megoltani.
VIDEÓ: Az operatív törzs tájékoztatója
Mint azt korábban megírtuk, beoltják a pedagógusokat, az óvodai és a bölcsődei dolgozókat, mielőtt újranyitnának az intézmények. Gulyás Gergely szerint legkorábban április 12-én, vagy egy héttel később nyithatnak az iskolák, ez elsősorban az oltások számától függ. A Pedagógusok Szakszervezete szerint túl későn kezdik beoltani a pedagógusokat.
Maruzsa Zoltán államtitkár a tájékoztatón elmondta, jól működik a március 8-án bevezetett, tantermen kívüli digitális munkarend, az elektronikus rendszerek pedig a nagy terhelés mellett is jól teljesítenek. A nemzeti köznevelési portálon az okostankönyvek iránt naponta legalább 150-160 ezer látogató érdeklődik, a Sulineten napi átlagban 65 ezer letöltést regisztrálnak, de fennakadások nélkül működik a Kréta-rendszer is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump bejelentette, hogy vesz egy Teslát, miután néhány hét alatt 50%-ot zuhant a cég árfolyama
A Tesla eladásai világszerte zuhannak, miközben a részvényesek és vásárlók egyre elégedetlenebbek Musk megosztó politikai lépései miatt. Európában, Kínában és Ausztráliában is drámai visszaesés látható.
A Tesla részvényei jelentősen veszítettek értékükből az elmúlt hónapokban, a vállalat piaci értéke több mint a felére csökkent. Az eladások világszerte visszaestek, miközben az elemzők sorra csökkentik a cég célárát, írja a Portfólió.
A részvényárfolyam csökkenése mögött több tényező is áll, ezek között Elon Musk politikai szerepvállalása is szerepet játszik. A vállalatvezető az utóbbi időszakban több olyan nyilatkozatot tett, amelyek széles körű reakciókat váltottak ki. Támogatását fejezte ki a német AfD párt iránt, javasolta, hogy az Egyesült Államok lépjen ki a NATO-ból, és azt is felvetette, hogy az ukrán oligarchák szankcionálása segíthetne a háború befejezésében. Emellett az amerikai tisztviselőkkel is konfliktusba került, miközben jelentős költségcsökkentési intézkedéseket hajtott végre, és nagyszámú elbocsátást kezdeményezett az állami szektorban.
A vállalat eladásai több országban is visszaestek. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint
januárban a Tesla értékesítései 45,2 százalékkal csökkentek Európában, miközben a teljes elektromosautó-piac 37,3 százalékkal nőtt.
Németországban az első két hónap során 2706 Tesla jármű talált gazdára, ami 70,6 százalékos visszaesést jelent. Franciaországban 45 százalékkal, Norvégiában 44,4 százalékkal csökkentek az eladások az előző év azonos időszakához képest. Hasonló folyamat figyelhető meg Ausztráliában is, ahol a Tesla 65,6 százalékkal kevesebb autót adott el januárban és februárban, mint egy évvel korábban. Kínában a sanghaji gyár februári kiszállításai 49 százalékkal csökkentek, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb havi adat. Az Egyesült Államokban is érzékelhető a helyzet hatása, több Tesla-kereskedésnél tüntetések zajlottak, és „TeslaTakedown” néven egy platform is létrejött, amely szervezi a demonstrációkat.
A Tesla részvényárfolyama 2024 végén, Donald Trump választási győzelme után rövid idő alatt megduplázódott, mivel a befektetők azt várták, hogy Musk és Trump kapcsolata kedvező hatással lesz a vállalatra. Azóta azonban az árfolyam csökkenésnek indult, és a vállalat történetében először hét egymást követő héten keresztül esett.
A Tesla eddig nem fektetett jelentős összegeket marketingre, mégis világszerte ismert márkává vált, részben Elon Musk személyes ismertségének köszönhetően.
Az utóbbi időszakban a vásárlók egy része elfordult a vállalattól Musk politikai megnyilvánulásai miatt.
A Tesla márkája sokak számára az elektromos autózás egyik legismertebb szimbólumává vált, ugyanakkor egyesek szerint politikai jelentőséggel is bír.
Donald Trump korábban többször bírálta az elektromos autózást, és azt is felvetette, hogy meg kellene szüntetni az állami támogatásokat, amelyek eddig jelentős bevételi forrást jelentettek a Teslának. Musk erre úgy reagált, hogy a támogatások megszüntetése a versenytársakat nagyobb mértékben érintené.
Trump a közelmúltban kifejezte támogatását Musk iránt, és a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy új Teslát.
a Tesla árfolyamának csökkenése és az eladások visszaesése komoly kihívást jelent a cég számára, a hosszú távú befektetők még bíznak abban, hogy a Trump-adminisztráció deregulációs politikája és Musk politikai befolyása segítheti a vállalatot. A Tesla továbbra is fejleszti az önvezető autókkal és a robotaxi-rendszerrel kapcsolatos technológiáit, de kérdés, hogy Musk politikai szerepvállalása milyen hatással lesz a márka jövőjére - írta a lap.
A Tesla részvényei jelentősen veszítettek értékükből az elmúlt hónapokban, a vállalat piaci értéke több mint a felére csökkent. Az eladások világszerte visszaestek, miközben az elemzők sorra csökkentik a cég célárát, írja a Portfólió.
A részvényárfolyam csökkenése mögött több tényező is áll, ezek között Elon Musk politikai szerepvállalása is szerepet játszik. A vállalatvezető az utóbbi időszakban több olyan nyilatkozatot tett, amelyek széles körű reakciókat váltottak ki. Támogatását fejezte ki a német AfD párt iránt, javasolta, hogy az Egyesült Államok lépjen ki a NATO-ból, és azt is felvetette, hogy az ukrán oligarchák szankcionálása segíthetne a háború befejezésében. Emellett az amerikai tisztviselőkkel is konfliktusba került, miközben jelentős költségcsökkentési intézkedéseket hajtott végre, és nagyszámú elbocsátást kezdeményezett az állami szektorban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról tegnap beszámoltunk, elkészült, és rögtön be is robbant a YouTube-on a Tisza Párt március 15-re hangolt klipje. A Kell egy jobb ország! című dal és a hozzá tartozó videó nagyon látványosra és nagyon magyarosra sikerült – ugyanakkor feltűnően hasonlít egy másik klipre. Ezt már a 444 vette észre.
Pontosabban a lap olvasói hívták fel a figyelmet a svéd Kent együttes 2016-os videóklipjére, amellyel a zenekar a feloszlását jelentette be. Szily László tételesen is összeszedte, hogy mik a hasonlóságok a kissé szürreális skandináv mű és a Tisza Párt magyar verziója között:
huszár- (a svéd verzióban: huszárszerű) ruhában doboló figura
először hátulról, majd elölről megmutatva
festett arc (az északi verzióban a mexikói halottak napjára, míg a magyarban nemzeti színűre sminkelve)
vonuló tömeg vidéki, majd városi környezetben
alagutak, aluljárók
vörös füstgránáttal színezett környezet
lovagló nők
rengeteg zászló (a svéd verzióban nem mind nemzeti színű)
nagymacska (a svédeknél tigris, a Tisza Pártnál életre kelő Lánchíd-ororszlán).
A magyar klipet egyébként a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk rendezte, a párt egyik arca, Nagy Ervin énekel benne (az eredeti verzióban szólóének nincs) és egy alkalmi kórus is felcsendül benne. A skandináv klip címe Då Som Nu För Alltid (szó szerint: Akkor, mint most, örökké), és a Kent zenekar utolsó szólóalbumának címe is egyben.
Összehasonlításul:
Tisza Párt – Kell egy jobb ország!
Kent – Då Som Nu För Alltid
Ahogy arról tegnap beszámoltunk, elkészült, és rögtön be is robbant a YouTube-on a Tisza Párt március 15-re hangolt klipje. A Kell egy jobb ország! című dal és a hozzá tartozó videó nagyon látványosra és nagyon magyarosra sikerült – ugyanakkor feltűnően hasonlít egy másik klipre. Ezt már a 444 vette észre.
Pontosabban a lap olvasói hívták fel a figyelmet a svéd Kent együttes 2016-os videóklipjére, amellyel a zenekar a feloszlását jelentette be. Szily László tételesen is összeszedte, hogy mik a hasonlóságok a kissé szürreális skandináv mű és a Tisza Párt magyar verziója között:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Közölte velem a hölgy, hogy ők nem költöztető cég” – Nem akarta elvinni a betegszállító a kerekesszékes beteg kerekesszékét
A férfihoz csak másfél nap elteltével jöttek ki a betegszállítók, akik arra hivatkoztak, őket előzetesen nem értesítették, hogy kerekesszéket is kell szállítani. A beteg végül 40 ezer forintért jutott haza.
Egy hónapos kórházi kezelés után kellett volna hazaszállítani egy 28 éves, kerekesszékes férfit a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházból, de a betegszállítók nem akarták elvinni sem a kerekesszékét, sem a csomagjait. A férfi végül magánúton, 40 ezer forintért jutott haza – számolt be az RTL Híradója.
Simon Krisztián 2018 óta él egy gerincét érintő betegséggel, és orvosai sclerosis multiplexre is gyanakodnak. Egy hónapja még saját lábán ment be a kórházba, de múlt pénteken már kerekesszékben kellett távoznia. Mivel a lakóhelye, a Pest megyei Bugyi közel 50 kilométerre van, a kórház az Országos Mentőszolgálat közreműködésével egy állami feladatokat is ellátó magán-betegszállítót rendelt ki számára.
A betegszállítók azonban csak másfél nap elteltével érkeztek meg, és közölték, hogy őt elviszik, de a kerekesszéket és a csomagjait nem. Azt javasolták, hogy ezeket oldja meg a család, ám a kórház nem vállalt felelősséget a csomagokért. Simon szerint a betegszállítók arra hivatkoztak, hogy a megrendelőlapon nem szerepelt, hogy kerekesszéket is vinniük kellene, csakhogy ilyen jelölési lehetőség eleve nem is létezik a dokumentumon.
„Ezen nincs egy olyan rubrika sem, ahol be lehetne jelölni, hogy kerekesszék vagy bármilyen csomag van”
– mondta Krisztián.
A betegszállítók végül egyszerűen otthagyták, a kórház dolgozói próbáltak segíteni neki. „Egy jó órán keresztül ment a huza-vona az AMS-sel, hogy és miként legyen, hogy akkor visszajönnek értem, de akkor is csak engem tudnak elvinni. Így elmegyek-e velük, mondtam, hogy nem, egyáltalán.”
A fiatalember később maga beszélt a betegszállító diszpécserével, aki azt mondta neki:
„Mi nem költöztető cég vagyunk.”
Végül nem várt tovább, hanem a kórház segítségével egy magán betegszállítót hívott, amely 40 ezer forintért vitte haza. A számlát csatolva panaszt tett az eredetileg kirendelt betegszállítónál. A cég közölte, hogy vizsgálják az esetet, de szerintük nem kaptak előzetes jelzést arról, hogy a beteg saját kerekesszékét is szállítani kellene. Azt is hozzátették, hogy az autóban több utas is volt, ezért nem tudták volna biztonságosan rögzíteni a kerekesszéket.
Egy hónapos kórházi kezelés után kellett volna hazaszállítani egy 28 éves, kerekesszékes férfit a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházból, de a betegszállítók nem akarták elvinni sem a kerekesszékét, sem a csomagjait. A férfi végül magánúton, 40 ezer forintért jutott haza – számolt be az RTL Híradója.
Simon Krisztián 2018 óta él egy gerincét érintő betegséggel, és orvosai sclerosis multiplexre is gyanakodnak. Egy hónapja még saját lábán ment be a kórházba, de múlt pénteken már kerekesszékben kellett távoznia. Mivel a lakóhelye, a Pest megyei Bugyi közel 50 kilométerre van, a kórház az Országos Mentőszolgálat közreműködésével egy állami feladatokat is ellátó magán-betegszállítót rendelt ki számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Breaking: Újraindulnak a katonai szállítmányok, megegyezett Amerika és Ukrajna
Kijev kijelentette, hogy támogatják az amerikaiak javaslatát egy 30 napos tűzszünetről, ha Oroszország is elfogadja a feltételeket. Egy Ukrajna gazdaságát segítő vállalatot is létrehoznának.
Az Egyesült Államok kedden megállapodott abban, hogy haladéktalanul feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és újraindítja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának – jelentették be a felek a több mint nyolcórás szaúd-arábiai találkozó után, ahol Kijev kijelentette, hogy támogatja a Trump-kormányzat javaslatát az Oroszországgal kötendő 30 napos tűzszünetre.
A szaúd-arábiai Dzsidda tengerparti városában zajló tárgyalások új lendületet adtak a tűzszüneti tárgyalásoknak, amelyek a Fehér Házban az ukrán és az amerikai elnökök közti nyilvános összetűzés következtében megakadtak. A Trump-adminisztráció a találkozót követően felfüggesztett minden katonai segítségnyújtást és hírszerzési információk megosztását.
A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy orosz tisztviselők azt állították: az ukrán drónok Moszkvát vették célba a háború kitörése óta lezajlott legnagyobb dróntámadás során. Oroszország a megállapodásról nem nyilatkozott azonnal, mivel nem vettek részt tisztviselők a tárgyalásokon.
Az Egyesült Államok és Ukrajna közös nyilatkozatukban elismerte, hogy a tűzszünet feltételeit Oroszországnak is jóvá kell hagynia. Abban is megállapodtak, hogy „a lehető leghamarabb” megállapodást kötnek Ukrajna kritikus ásványkincseinek fejlesztéséről – a megállapodást az Ovális Irodában történt viharos találkozó után megszüntették. A létrehozandó új közös vállalatnak az a célja, hogy „kiterjessze Ukrajna gazdaságát, és garantálja Ukrajna hosszú távú jólétét és biztonságát” – áll a közleményben.
„Mindkét nemzet képviselői méltatták az ukrán nép bátorságát nemzetük védelmében, és egyetértettek abban, hogy itt az ideje a tartós béke felé vezető folyamat megkezdésének”
– áll az Egyesült Államok és Ukrajna közleményében.
A dzsiddai amerikai delegációt Marco Rubio külügyminiszter és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó vezette. Az USA vezető külpolitikusai az Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnök, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette kijevi delegációval találkoztak.
A hírszerzési megszakítás már korábban is súlyos károkat okozott a katonáknak a harcban, különösen az oroszországi Kurszk régióban, ahol az orosz katonák észak-koreai harcosok segítségével gyorsan előrenyomultak a terepen tartózkodó ukrán parancsnokok szerint.
Az Egyesült Államok kedden megállapodott abban, hogy haladéktalanul feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és újraindítja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának – jelentették be a felek a több mint nyolcórás szaúd-arábiai találkozó után, ahol Kijev kijelentette, hogy támogatja a Trump-kormányzat javaslatát az Oroszországgal kötendő 30 napos tűzszünetre.
A szaúd-arábiai Dzsidda tengerparti városában zajló tárgyalások új lendületet adtak a tűzszüneti tárgyalásoknak, amelyek a Fehér Házban az ukrán és az amerikai elnökök közti nyilvános összetűzés következtében megakadtak. A Trump-adminisztráció a találkozót követően felfüggesztett minden katonai segítségnyújtást és hírszerzési információk megosztását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
