Maruzsa: 1200 milliárd forintot szán a pedagógusok béremelésére a kormány 2025-ig
Mindezt 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből. A közoktatási államtitkár szerint szükség is van az uniós forrásokra, mert „a kabinet anyagi mozgástere véges”.
Azonos arányban hazai és uniós forrásból 2025-ig 1200 milliárd forintot szán a kormány a pedagógusok illetményemelésére - jelentette be a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia keddi nyitónapján, Egerben.
Maruzsa úgy fogalmazott, hogy a kormányzat is világosan látja, hogy jelentős béremelésre van szükség a köznevelés világában.
„Újdonság, hogy ehhez a 2021-2027-es költségvetési ciklusban uniós források felhasználására is lehetőség van. Szükség is van erre, hiszen a kabinet anyagi mozgástere véges, különösen a jelenlegi rezsihelyzetben, amikor még nem látható, hogy a következő hónapokban hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni”
- fogalmazott.
Maruzsa a Klebelsberg Központ tervezési adata alapján azt mondta: a jelenlegi árakat figyelembe véve csak az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet. Ezért szerinte a pedagógusbérek rendezéshez a nemzeti források mellett szükség van az uniós támogatások bevonására:
a tervek szerint 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből mintegy 1200 milliárd forint lesz illetményemelésre fordítható 2025-ig.
Az államtitkár megismételte, hogy a kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja.
„Számszerűsítve 777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos pedagógus átlagkeresethez képest. Első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél is nagyobb lesz a béremelés mértéke” - sorolta el Maruzsa a már korábban is megismert számokat.
Hétfőn érdemi eredmény nélkül zárult az államtitkár és a két pedagógus szakszervezet egyeztetése. Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának vezetője a találkozót követően azt mondta, hogy
idén nem lesz semmilyen béremelés, és a többi sztrájkkövetelésükben sem történt semmilyen előrehaladás.
Elmondása szerint továbbra is az hangzott el, hogy legjobb esetben 20 százalékkal emelik meg a pedagógusbéreket januártól – de csak ha megérkezik az eddig jogállami kérdések miatt elmaradt uniós forrás.
November 26. után idén még egyszer tárgyalnak a szakszervezetek a kormány képviselőivel, azonban úgy tűnik, a tiltakozó akciók folytatódnak. Kedden két budapesti iskola több tanára is bejelentette, hogy egyhetes munkabeszüntetésbe kezdenek november 14-én.
Azonos arányban hazai és uniós forrásból 2025-ig 1200 milliárd forintot szán a kormány a pedagógusok illetményemelésére - jelentette be a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia keddi nyitónapján, Egerben.
Maruzsa úgy fogalmazott, hogy a kormányzat is világosan látja, hogy jelentős béremelésre van szükség a köznevelés világában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszatérhet a Kata, és az uniós pénzek is megérkeznek – Orbán Viktor és miniszterei nagy bejelentéseket tettek a gazdasági évnyitón
Az MKIK elnöke felvetette, hogy a katások újra számlázhassanak cégeknek, de az adót a vállalatok fizetnék. A kormány az élelmiszerárak csökkentéséről is tárgyal. A miniszterelnök közölte: az uniós pénzek meg fognak érkezni Magyarországra.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitót tartott szombaton a Puskás Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólalt. Az eseményen szó esett a gazdaság helyzetéről, az infláció alakulásáról, a bérek növekedéséről és az adózás lehetséges változásairól.
Nagy Elek beszédében kiemelte, hogy a kamarát egy tudásalapú szervezetté szeretné fejleszteni, amely segíti a vállalkozásokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásai között eligazodni. Szerinte az MI fontos szerepet játszhat a kis- és középvállalkozások működésében, ezért elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megtanulják annak használatát.
A kataadózás kérdése is szóba került, Nagy Elek felvetette, hogy elképzelhető egy olyan változtatás, amely lehetővé tenné a katások számára, hogy újra számlázhassanak cégeknek, de az adót ebben az esetben a megrendelő fizetné meg.
Nagy Márton szerint 2024 a gazdasági fordulat éve lehet, ugyanakkor az amerikai gazdasági intézkedések hatással vannak a világgazdaságra. Megjegyezte, hogy a vámintézkedések nem az import drágítását célozzák, hanem arra ösztönzik a vállalatokat, hogy az Egyesült Államokba települjenek.
A magyar gazdaság helyzetéről szólva elmondta, hogy a vendéglátás és a repülőtéri forgalom rekordokat döntött januárban, a lakáspiac és az autópiac is élénk. Hangsúlyozta, hogy az inflációs hatások és a béremelések kiegyenlítették egymást, így három év alatt a reálbérek 8,7 százalékkal nőttek.
A kormány egyeztetéseket folytat a nagyobb élelmiszerláncokkal az árak csökkentéséről.
Nagy Márton elmondta, hogy a hat legnagyobb lánc közül ketten már tettek ígéretet az árak mérséklésére, négy azonban még nem.
Varga Mihály szerint a világ több nagy gazdasági térsége is kihívásokkal néz szembe, és az európai gazdaság az elmúlt hatvan év egyik leggyengébb eredményét mutatja. Az inflációval kapcsolatban kiemelte, hogy „a világpiaci ár drágulásakor a kereskedők gyorsan árat emelnek, visszafelé ez már nem igaz”. Példaként említette, hogy bár a cukor világpiaci ára jelentősen csökkent, ez a hazai árakban nem tükröződik.
A GDP-adatok alapján úgy látja, hogy a magyar gazdaság növekedésnek indult, és jó esély van arra, hogy visszatérjen az élénkebb gazdasági pályára.
Orbán Viktor beszédében a munkahelyteremtést nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Elmondta, hogy
jelenleg körülbelül 300 ezer magyar állampolgár van, aki munkába állítható, és ehhez képzésekre is szükség lesz.
A miniszterelnök Brüsszelben folytatott tárgyalásairól is beszélt. Kiemelte, hogy „jó oka volt” az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntés megvétózására, mivel az szerinte arról szól, hogy „még több fegyvert és pénzt kell küldeni az országba”.
Megjegyezte, hogy a háború három éve alatt a magyar gazdaság 20 milliárd eurót vesztett, és Magyarország érdekelt abban, hogy a konfliktus minél előbb véget érjen.
Orbán Viktor szerint
Magyarország stratégiai szövetséget épít ki az Egyesült Államokkal, és egy gazdasági együttműködési csomag is készül, amely segítheti a magyar gazdaságot. Hozzátette, hogy szerinte a vámháború elkerülhetetlen.
A miniszterelnök szerint az Európai Unió célja Ukrajna gazdasági támogatása és gyorsított csatlakoztatása, de úgy látja, hogy ez jelentős kockázatokat hordozhat az uniós gazdaságra nézve.
Végezetül buzdította az iparkamara tagjait a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre, és kijelentette, hogy „minden uniós pénz meg fog érkezni Magyarországra”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitót tartott szombaton a Puskás Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólalt. Az eseményen szó esett a gazdaság helyzetéről, az infláció alakulásáról, a bérek növekedéséről és az adózás lehetséges változásairól.
Nagy Elek beszédében kiemelte, hogy a kamarát egy tudásalapú szervezetté szeretné fejleszteni, amely segíti a vállalkozásokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásai között eligazodni. Szerinte az MI fontos szerepet játszhat a kis- és középvállalkozások működésében, ezért elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megtanulják annak használatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ilyen volt a tüntetés az egészségügyért: best of fotók a Kossuth téri tömegről és felszólalókról
Rengetegen vettek részt a megmozduláson, ahol megszólalt a szakszervezet mellett Tapasztó Orsolya, Hábetler András és Gryllus Dorka, de üzent Gálvölgyi János is.
Szombat délután a Kossuth térre hívták a szervezők mindazokat, akik kiállnak a magyar egészségügyben dolgozók mellett és hallatni akarják hangjukat a jobb hazai egézségügyi ellátásért.
Szombat délután a Kossuth térre hívták a szervezők mindazokat, akik kiállnak a magyar egészségügyben dolgozók mellett és hallatni akarják hangjukat a jobb hazai egézségügyi ellátásért.
Szentkirályi Alexandra brüsszelezve üzent Magyar Péternek, aki cserébe a bátor nőket köszöntette nőnap alkalmából
Nőnap alkalmából Szentkirályi Alexandra egy Facebook-videóban kritizálta Magyar Pétert, míg a Tisza Párt elnöke bejegyzésében a nőket köszöntötte és a társadalmi egyenlőség fontosságát hangsúlyozta.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy Magyar Péter napok óta tulipánokat osztogat a kamerák előtt, hogy ezzel is jelezze, fontos számára a nőnap. Szentkirályi szerint azonban mindez csak egy üres gesztus, mert közben „szokás szerint fenyegetéseket és sértéseket is szór”. Hozzátette, hogy
„egy szál virágtól még senki nem felejti el, hogyan bánik Brüsszel embere a nőkkel”.
A politikus azt is mondta, hogy Magyar környezetében sokan tudnának mesélni arról, milyen a nők helyzete mellette, majd úgy fogalmazott: „lelki terror, megaláztatás, lekicsinylés, esetenként fizikai bántalmazás azért, hogy a nő tudja, hol a helye”. Véleménye szerint Magyar Péter „a nőkön vezeti le a haragját”, és szerinte „jó lenne, ha megtanulna végre uralkodni magán”.
Magyar Péter is megszólalt nőnap alkalmából, azonban ő egy támogató üzenetet tett közzé a közösségi oldalán. A bejegyzésében azt írta:
„Gyertek velünk, foglalkozzunk közösen nőügyekkel! Hallassátok a hangotokat, törjük át közösen a magyar nőket ma még korlátozó üvegplafont! A magyar nők problémái minden magyar problémái, a teljes magyar társadalom problémái.”
Azt is hozzátette, hogy a női példaképek ma is inspirációt adhatnak:
„Ma is szükség van Zrínyi Ilonákra, Margit hercegnőkre, Teleki Blankákra, Hugonnai Vilmákra, bátor nőkre és csendes hősökre!”
Videón is üzent:
A kormány nőkkel kapcsolatos politikáját többször érte kritika – írja a 24.hu. A napokban Cseh Katalin momentumos képviselő bevitte a parlamentbe Mérő VeraLúg című könyvét, amely Renner Erika történetét dolgozza fel. Nyolc fideszes képviselő – köztük Orbán Viktor és Pintér Sándor – olvasatlanul küldte vissza a könyvet a kiadónak, Illés Boglárka pedig áttette egy másik asztalra.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy Magyar Péter napok óta tulipánokat osztogat a kamerák előtt, hogy ezzel is jelezze, fontos számára a nőnap. Szentkirályi szerint azonban mindez csak egy üres gesztus, mert közben „szokás szerint fenyegetéseket és sértéseket is szór”. Hozzátette, hogy
„egy szál virágtól még senki nem felejti el, hogyan bánik Brüsszel embere a nőkkel”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
