Az alsós tanítók már nyolcadik osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni egy idén januártól hatályos kormányrendelet szerint - vette észre a Népszava. Minderre az új pedagógus életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény január 2-ától hatályos végrehajtási rendelete ad lehetőséget.
A lap megkerésésére a Belügyminisztérium azt írta, hogy a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A Népszava cikkében azonban rámutat:
a korábbi rendeletben az is szerepelt, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak „a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban ilyen kitétel már nincs.
Változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is: ebben a munkakörben már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni. Ennek kapcsán azonban tavaly nyáron a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium még azt közölte, hogy az óvodai nevelőket nem óvodapedagógusként, hanem szakképzett nevelést segítőként lehet majd foglalkoztatni. A rendelet szerint mégsem így lett.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a lapnak azt mondta, hogy egyértelműen a pedagógushiány az oka a foglalkoztatási szabályok változásának. Szerinte az, hogy a rendelet már nem írja elő a felső tagozatokon tanítók számára a tantárgyakhoz tartozó műveltségi területen szerzett képzettséget, azt jelenti, hogy lényegében bármilyen tantárgy oktatására beoszthatják az általános iskolák felső tagozatain az alsós tanítókat is.
Hasonlóan látja a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is.
„Jó lenne, ha a kormány megértené, hogy a tanári pálya nemcsak egy hivatás, hanem egy szakma. A tanítókat a felsőoktatási képzésük során a 6-10 éves korosztály nevelésére készítik fel, teljesen más módszertanokra van szükség, mint a 10-14 éves diákok esetében”
- mondta Gosztonyi Gábor.
Az alsós tanítók már nyolcadik osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni egy idén januártól hatályos kormányrendelet szerint - vette észre a Népszava. Minderre az új pedagógus életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény január 2-ától hatályos végrehajtási rendelete ad lehetőséget.
A lap megkerésésére a Belügyminisztérium azt írta, hogy a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A Népszava cikkében azonban rámutat:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
A megjelentek ennek ellenére megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát a Ferenciek terénél, mégpedig úgy, hogy minden zöldnél tömegesen indultak el az úttestre.
A rendőrök azonban mindenkit visszatereltek a járdára, sőt:
háromnegyed hat körül egy jelentős méretű rendőrsorfal elállta a gyalogátkelőt, így ezután senkit nem engednek át, azt sem, akinek csak arra lenne dolga.
Az átkelni vágyókat a rendőrség az aluljárók felé tereli. Így az a helyzet állt elő, hogy nagyon régen lehetett a hétköznap koradélutáni órákban ennyire gördülékenyen közlekedni az Erzsébet híd-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca útvonalon, hisz most akkor is haladhatnak az autók, amikor éppen zöld volna a gyalogosoknak.
A forgalom egyébként folyamatos rendőri irányítás mellett zajlik.
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.
A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.
A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.
Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.
„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”
– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.
Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.
