HÍREK
A Rovatból

Már 40 gyereket vittek a Heim Pál Gyermekkórházba a covid utáni súlyos betegséggel

60 százalékukat intenzíven kezelték nagyon súlyos és életveszélyes tünetekkel. Pécsről, Miskolcról és Székesfehérvárról is mutattunk már be hasonló eseteket.


Nyáron még csak a nemzetközi médiából értesülhettünk arról, hogy bár maga a koronavírus-fertőzés a gyerekeket nem veszélyezteti, de utána egy sokszervi gyulladás, a MIS-C (angolul: Multisystem Inflammatory Syndrome in Children) akár életveszélyes állapotot is okozhat. A Szeretlek Magyarország az elmúlt hetekben cikksorozatban mutatott be súlyos állapotba került gyerekeket, egy pécsi, egy miskolci és egy székesfehérvári anyuka mesélte el, mit éltek át. De kiderült, a beteg gyerekek sokkal többen vannak.

“40 betegünk volt eddig, jórészük már meggyógyult és otthon van, de jelenleg is több gyermek van intenzív és belgyógyászati osztályon. 60 százalékukat kezeltük az intenzíven nagyon súlyos és életveszélyes tünetekkel”

– nyilatkozta lapunknak Dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (HOGYI) főigazgató főorvosa.

A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy az intézet azonnal tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központot, a Magyar Gyermekorvosok Társaságát és a Házi Gyermekorvosok Szövetségét a MIS-C-ről, annak tüneteiről, a szükséges vizsgálatokról és a kezelési módokról.

„A koronavírus-fertőzés utáni sokszervi gyulladással szinte minden nap érkezik beteg. Az ország minden területéről azonnal fogadjuk a gyermekeket. Valószínűleg a karácsony környéki megbetegedések eredményét látjuk most”

– ezt már a HOGYI orvosigazgatója, Dr. Fekete Ferenc mondta lapunknak. Szerinte a COVID-19 fertőzésen átesettek 1-2%-át érinti a ritka, de súlyos betegség.

Elmondása szerint tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel jelentkező fertőzés után általában 2-4 héttel jelentkezik a MIS-C.

Vezető tünete a több napja tartó magas láz, lehet sebészeti kórképeket utánzó erős hasi fájdalom, hányással vagy hasmenéssel, gyakoriak a bőrtünetek, valamint a kétoldali kötőhártya gyulladás, szemvörösödés. A labor paraméterek rendkívül súlyos gyulladást igazolnak és a teljes vérképben gyakori akár több komponens alacsonyabb száma. A betegek többségénél jelen van valamilyen szív érintettség, ami jelentkezhet ritmuszavarban vagy szívizomgyulladásban is, mely a szív súlyos működészavarát okozhatja.

Az említett tünetek jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Mindkét orvos arra figyelmeztet, hogy gyorsan változhat rossz irányba a gyermek állapota.

Dr. Nagy Anikó főigazgató fontosnak tartja kiemelni, hogy a MIS-C (koronavírus-fertőzés utáni sokszervi gyulladás) nem keverendő össze a sokat emlegetett Kawasaki-szindrómával, mely a koszorúerek tágulatát okozhatja, ahol szintén valamilyen fertőző ágens, mint szuperantigén szerepét feltételezik. A MIS-C-ben inkább keringési elégtelenség, shock jelenti a nagy veszélyt a több szervre, szervrendszerre kiterjedő gyulladással együtt. Tehát fontos megértenünk, hogy a két betegség nem ugyanaz.

A MIS-C tulajdonképpen egy fékevesztett immunválasz a covidra, a szervezet védekező képességét immunglobulin kezeléssel lehet visszaállítani. Ebből általában egy, maximum két kezelés szükséges.

Az esetek döntő többségében gyorsan, néhány nap alatt úrrá tudnak lenni a gyulladásos folyamatokon a terápiákkal, ha korán el tudják kezdeni azt.

„A kórkép rendkívül változatos és súlyos megjelenésű, így mind a diagnózisa, mind terápiája komoly kihívásokkal jár. Éppen ezért a gyerekek gyógyítása kórházunkon belül is több szakterület szoros együttműködését igényli” – hangsúlyozta a főigazgató.

Dr. Fekete Ferenc orvosigazgató elmondta: volt 3 éves és 17 éves MIS-C-es beteg is, de a legtöbb hozzájuk kerülő gyerek 8-9 éves, fiúk, lányok vegyesen.

A betegek többségében pedig már nem volt kimutatható a koronavírus PCR-teszttel, ezért csak antitest vizsgálatokkal tudták a korábbi fertőzést igazolni.

Az intézet figyeli, vannak-e hosszú távú szövődmények az érintett gyerekeknél. A hazaengedés után 6 héttel egy mindenre kiterjedő nagy vizsgálat következik, az alapján döntenek, hogy teljesen visszaengedik-e a gyermeket a normális életébe vagy azt kérik, ne menjen tömegbe, ne sportoljon, és szigorúan pihenjen.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben műtüdővel (ECMO) és műszívvel is kellett már gyermeket menteni.

Életveszélyes állapotban sokan voltak, de senki nem halt meg.

Hogy így is maradjon, ahhoz az kell, hogy az orvosok mellett a szülők is ismerjék a betegség jeleit, és azonnal jelezzék a gyermekorvosnak, ha hasonló tüneteket tapasztalnak gyermekükön.

A 12 éves Abony története itt olvasható, a 15 éves Gergely édesanyja itt mondta el, mit tapasztalt, a 12 éves Levente esete pedig itt található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem megy el az amerikai külügyminiszter az orosz–ukrán háború béketárgyalására, miután Zelenszkij visszautasította a tervüket
Az USA békejavaslata szerint Oroszország megtarthatná a Krímet, de ezt Kijev elutasítja. Marco Rubio ezért maradhat távol, de hivatalosan mással indokolták.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.

A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.

Ez a lépés ellentétes lenne az Egyesült Államok elmúlt tíz évben közvetített hivatalos álláspontjával.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.

„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni a Krím megszállását” – mondta. „Erről nem tudunk beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal.”

A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.

A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció

Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.

Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.

Trump nyomására most mind Ukrajna, mind Oroszország hajlandóságot mutat a tárgyalások újrakezdésére, amire hosszú ideje nem volt példa.

Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: