HÍREK
A Rovatból

Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsilla-prémtelepe, és most a bezárását követelik

A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer komáromi telepe elé augusztus elsejére állatvédők, szőrmeellenes aktivisták szerveznek tüntetést. Őket és a céget kérdeztük arról, mi a helyzet a prémtenyésztéssel ma Magyarországon.


Talán nem közismert, de Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsillatenyészállat-előállító és prémforgalmazó telepe, a komáromi Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer. Augusztus elsejére állatvédők, szőrmeellenes aktivisták szerveznek tüntetést a telep elé. A közösségi médiában meghirdetett eseményre már több mint kétezren jelezték az érdeklődésüket, közel háromszázan pedig azt, hogy ott lesznek. Az akció előtt megkerestük a szervezőket és a céget is, hogy körbejárjuk: problémás-e, és ha igen, miért problémás a prémtenyésztés ma Magyarországon, a „csincsilla-nagyhatalomban”.

A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer 1978-ban alakult, a Nyugat-magyarországi Egyetem mintagazdasága. A honlapjukon olvasható bemutatkozásban azt írják, részt vesznek több tudományos kutatásban, a farmot rendszeresen látogatják egyetemek, középiskolák, emellett könyveket, technológiai leírásokat adnak ki. A komáromi farmon 6000 törzsanyát tartanak. „Valamennyi csincsilla államilag törzskönyvezett, minősített. Összefogjuk és koordináljuk a magyarországi és a környező országok csincsillatenyésztőit, állandó szakmai irányítással, rendszeres továbbképzéssel segítjük munkájukat.”

Az igazgató, Potháczky Lajos azt is írta megkeresésünkre emailben, hogy a cég fennállása óta sok ezer embernek adott munkát, több mint húszmilliárd forintértékben termeltek valutát az országnak, és kidolgoztak egy olyan tenyésztési és feldolgozási eljárást, amely az egész világon elismert.

A tüntetés szervezői között ott találjuk mások mellett a Magyar Szőrmeellenes Ligát is, akiknek az a fő céljuk, hogy elérjék: törvényi szintre emelkedjen Magyarországon a prémállatok tenyésztésének tiltása. Vakula Tímea, az MSZEL egyik vezető aktivistája elmondta: alapvetően már azt is problémásnak tartják, hogy Magyarországon van a világ egyik legnagyobb telepe, de a magyar lakosság még csak nem is tud róla. „Nincs meg a kellő prezentációja annak, hogy nálunk ez egy államilag támogatott tevékenység, az ország szégyeneként.” A csütörtöki demonstrációnak így fontos célja a lakosság informálása a mozgalom tevékenységéről.

Mi történik egy prémtelepen?

A prémtenyésztés céljából tartott állatok között az országban magasan vezetnek a csincsillák. Rajtuk kívül néhány fajt még engedélyez a törvény, de alapvetően „csincsilla-nagyhatalom” vagyunk, fogalmazott az aktivista. Ugyanakkor nemcsak a komáromi telep bezáratását akarják elérni, hanem az összes magyarországi prémfarmét – a tüntetést azért éppen Komáromba szervezték, mert az a legnagyobb itthoni farm, és mert központi szerepet játszik a belföldi prémtelep-hálózatban is.

A komáromi telepen tavaly a Magyar Szőrmeellenes Liga két aktivistáját is körbevezették. Ugyanezt említette Potháczky Lajos is, azonban míg ő azt írta, hogy „nem találtak kivetni valót”, Vakula Tímea egy sor olyan dologról beszélt, ami szerinte ennek az ellenkezőjét mutatja. „Azt tapasztalták, hogy a több ezer állat összezsúfolva, kis helyen, kicsi ketrecekben él, amik ugyan megfelelnek a törvény által előírt paramétereknek, de a faj szükségleteit egyáltalán nem elégítik ki.”

Azt állítják, hogy aktivistáik nagyjából 10 percet töltöttek az egyik több száz állattal teli teremben, mégis fejfájással jöttek ki a magas ammónia-koncentráció miatt, ami az állatok ürülékéből, vizeletéből származik. Facebookon pedig részletesen leírták azt is, hogy a nőstényeket gyakorlatilag „megerőszakolják” a bakok, az állatok a beltenyészetből fakadóan genetikai rendellenességekkel, viselkedési zavarokkal küzdenek. A telepen tett látogatást Vakula Tímea így összegezte: „Nagyon szívélyesen fogadták őket, majdnem egy órát töltöttek ott, minden kérdésükre válaszoltak. Tudtunk egymással kommunikálni, de úgy tűnik, egyáltalán nem érzik problémának, hogy állatokat ölnek a bundájuk miatt, és hogy állatkínzás, amit csinálnak, ezért ezen a szinten sajnos meg is szakadt a párbeszéd.”

A cég ezzel kapcsolatban azt közölte: a prémes állatfarmok a legszigorúbb állatjóléti előírások mellett működnek, az állatoknak mindent megadnak, amit igényelnek, különben nem szaporodnának, nem hoznának szép prémet. „Rendszeres hatósági ellenőrzés mellett működnek és sok más előírások szerint. Az állatokat humánusan, fájdalommentesen vágják le. Ma már általános követelmény az, hogy az elkészült szőrmekabátok rendelkezzenek eredetiség-igazolással. Ez tanúsítja azt, hogy olyan farmról származnak, amely állatjóléti ellenőrzés alatt áll, a farmoknak pedig kötelező állatjóléti felelőst alkalmazniuk.” A prémtenyészet, bőripar betiltása szerintük nemhogy állatéleteket mentene, ellenkezőleg: a kihalás szélére sodorna fajokat. „Ha valóban bezárnának ezek az iparágak, akkor éppen hogy kipusztulna sok száz millió állat, fajok tűnnének el, hiszen senki sem tartaná, szaporítaná őket. Egyes fajok már rég csak mesterséges körülmények között élnek.”

Gazdasági érdekek

Az EU 14 országában már vagy be van tiltva a prémtenyészet, vagy folyamatban van, vagy bojkottálják, tudtuk meg a tüntetés szervezőitől. Magyarországon ugyanakkor nem csak állami, de uniós támogatást is kap többek között a komáromi telep, mondta el Vakula Tímea, rámutatva arra, hogy ebben a kérdésben nincs egységes álláspont az EU részéről. A törvényi szabályozás változásáról, ha eljön az ideje, reményeik szerint parlamenti szavazás fog dönteni Magyarországon.

„Mi egy alulról szerveződő, civil mozgalom vagyunk, önkéntesként dolgozunk a Ligában. Attól, hogy mi most tüntetünk és petíciót írunk, önmagában nem lesz változás. De más országok gyakorlatát nézve az látszik, hogy mindenhol hasonló módon kezdődött, érdemi változást pedig sok-sok év kitartó állatjogi tevékenysége, aktivizmusa hozott. Mi sem egyik pillanatról a másikra tervezünk, hanem 10-20 évre. Sajnos nagyon kicsi annak az esélye, hogy hirtelen bezárnak a telepek.”

Potháczky Lajos szerint a tiltakozók csoportja „egy külföldi támogatást élvező maroknyi csoport”, ami megpróbál támogatást szerezni, „megdolgozni a kapott pénzért. Minden állításuk rosszindulatú hazugság, de csak ennek segítségével lehetséges embereket maguk mellé állítani.” A cég állásfoglalásában kitér arra is, hogy a szőrmeellenesek, állatvédők tevékenysége „hatalmas üzlet egyeseknek. Akik felveszik a támogatásokat hiszékeny és jó szándékú emberektől. Akik megkapják az olajlobbi (vegyipar, műszőrme, műbőr… stb.) ipar támogatását. Bizony ezeknek a szervezeteknek a vezetői busásan megélnek belőle.”

Vakula Tímea erre reagálva azt mondta: a szőrmeipar több milliárdos bevételei össze sem vethetők az állatvédő szervezetek lobbijával. „Egyszerre vádolnak minket, hogy nem tudunk megélni, de milliárdokat kapunk azzal, hogy átverjük az embereket?”



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: