Magyarország nélkül vethetik ki az EU-ban a globális minimumadót
Mint arról korábban mi is írtunk, Magyarország bejelentette, hogy nem támogatja a globális minimumadót, ezért megvétózták annak elfogadását.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy szerinte ez olyan pluszterheket jelentene a vállalkozásoknak, amelyeket normális időben is nehéz lenne elviselni, de különösen most. Ezzel Magyarország az „adóelőnyét” is elveszítené, tehát nehezebben tudnak cégeket csábítani az országba. Varga Mihály szerint a minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon. A pénzügyminiszter szerint más formában lehet Európa versenyképességét javítani. Az adózást, különösen az adóemelést későbbre kell hagyni.
Az Európai Parlament ezt követően sürgősséggel vette napirendre a leggazdagabb cégeket terhelő globális minimumadó témát. A francia elnökség szerint
- írja a hvg.hu.
A napirenden eredetileg nem szerepelt a minimumadó, de a magyar vétó miatt mégis tárgyalták. A terv szerint a 750 millió eurónál nagyobb bevételű cégekre vetnék ki ezt az adófajtát, amely összhangban lenne az OECD-n keretein belül elfogadott javaslattal. Ezzel több mint 140 ország egyetértett. A cél az, hogy így megszűnnének az adóparadicsomok, amikkel a multik el tudják kerülni az adófizetést, vagy jóval kisebb terheket kell vállalniuk. Ugyanakkor
A lap megjegyzi, hogy komoly bírálat érte csütörtökön a magyar kormányt, és újra téma volt a vétójog eltörlése is. Ugyanakkor a francia elnökség egy megoldási javaslattal állt elő.
"Szeretnénk a megerősített együttműködés felé terelni a tagállamokat" – mondta Clément Beaune, a francia kormány Európa-ügyi államtitkára.
Az uniós alapszerződések erre lehetőséget adnak. Eszerint bizonyos kérdésekben a tagállamok köre úgynevezett megerősített együttműködés keretében kötelezettséget vállal magára. Azaz jelen esetben a globális minimumadó bevezetését határozhatja el 26 tagállam – kihagyva ebből Magyarországot.
Egy példa: ha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalata „aluladóztatottnak” minősül, a „hiányzó” adót az anyavállalat országa szedheti be. Azaz, ha egy német vállalat magyarországi leányvállalatának eredménye 40 millió euró, amely után a magyar szabályok szerint, különböző kedvezmények után összesen 3 millió euró adót fizet, a vállalat effektív adókulcsa 7,5 százalék lesz. A minimumadó kulcsa ugyanakkor 15 százalék, így a német adóhatóság az „aluladóztatott” magyar leányvállalatra tekintettel további 7,5 százalék kiegészítő adót, azaz további 3 millió eurót szedhet be a német anyavállalattól.
Vagyis ha nélkülünk vezetik be a minimumadót, az itt működő cégeknek akkor is ki kell fizetniük 15 százalék adót, csak a felét a német állam szedi majd be.
