Magyarország megint orosz oligarchát akar levenni a szankciós listáról – csak így szavaznánk meg a szankciók meghosszabbítását
Magyarország feltételhez kötné az Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak meghosszabbítását – írja a Financial Times. A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy Mihail Fridman orosz milliárdos neve lekerüljön a szankciós listáról.
Az uniós intézkedések utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el olyan orosz üzletemberekkel és politikusokkal szemben, akik a vádak szerint támogatták Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A jelenlegi szankciós csomag szombaton lejár, ha a tagállamok nem szavazzák meg annak meghosszabbítását.
A Financial Times forrásai szerint Magyarország uniós nagykövete jelezte: Budapest csak akkor támogatja a szankciók fenntartását, ha Fridman neve lekerül a listáról. Három tisztviselő szerint Luxemburg is támogatja ezt a lépést. Magyarország korábban nyolc orosz üzletember törlését kérte a szankciós listáról, köztük Aliser Usmanovét és Fridman üzlettársát, Petr Avenét is. A lap forrásai szerint Budapest időközben visszalépett a többi név ügyében, de Fridman törléséhez továbbra is ragaszkodik.
Az EU tagállamainak nagykövetei csütörtökön Brüsszelben folytatják a tárgyalásokat, mivel eddig nem sikerült megállapodni a kérdésben. A balti országok és több más tagállam határozottan ellenzi a szankciók enyhítését. A döntés különösen fontos időszakban születhet meg, hiszen az Egyesült Államok közvetítésével zajló tűzszüneti tárgyalások még nem értek véget.
Mihail Fridman Ukrajnában, Lembergben született, és szülei ma is ott élnek. Az üzletember résztulajdonosa volt több ukrán vállalatnak, köztük az egyik legnagyobb mobilszolgáltatónak, a Kyiv Starnak, valamint két ásványvíz-palackozónak. Filantrópként támogatta a lembergi dzsesszfesztivált és a Babij Jar-i holokauszt-emlékmű létrehozását.
Bár az Alfa Bank egyik alapítójaként Oroszországban szerezte vagyonát, a háború kitörése után óvatosan ugyan, de bírálta az inváziót. Képviselői az ukrán kormánnyal is tárgyaltak egy jelentős befektetésről, amelyért cserébe Fridman azt kérte, hogy ne államosítsák az Alfa Bank ukrajnai leányvállalatát, és közbenjárást kért a brit szankciók eltörléséért is. Az egyezség végül nem jött létre, mert kiderült, hogy több oroszországi érdekeltsége az orosz belügyminisztérium, a nemzeti gárda, az FSZB és a hadsereg számára biztosított szolgáltatásokat.
(via 444)