Újabb vendég állt fel és sétált ki a stúdióból az ATV élő adásában - szúrta ki a Blikk.
Az ATV november 15-i Csatt című műsorának vendégei Szűcs Gábor jogász, Szalai Szilárd, a Századvég elemzője, Fiala János rádiós műsorvezető és Csintalan Sándor politikus voltak. A téma Magyar Péter volt, illetve az elmúlt hetekben megjelent hangfelvételek.
Az adás 12. percében viszont elfogyott Fiala János türelme. Miután kivárta, hogy Csintalan Sándor végigmondja gondolatmenetét, szót kért magának.
"Elnézést, ha már meghívott az ATV ide, akkor elmondanám, amit gondolok, lehet, hogy senkit nem érdekel" - kezdte Fiala, ám ekkor Csintalan valamit mondott neki, ami nem érthető, mert a műsorvezető Egri Viktor is megszólalt, mire Fiala közölte: "Sándor, még egy megjegyzést teszel rám, én elmegyek".
A műsorvezető ekkor már hiába próbálta visszaterelni a két vendéget az eredeti témára.
Fiala végül leszedte magáról a mikroportot, összeszedte a jegyzeteit, és távozott, megjegyezve, hogy "primadonnák és propagandisták mellett rám nincs szükség".
A műsor első fele Fiala nélkül haladt tovább, majd a második blokk elején már ismét ott ült a stúdióban.
Mint kiderült a műsor szerkesztője, Boros Tamás felhívta Fialát, aki ezután tért vissza. Az atv.hu úgy tudja, Fiala ekkor már az Éles saroknál járt.
Nyár elején egyébként pont a témában szereplő Magyar Péter hagyta ott az ATV stúdióját. Az élő műsorban a Rónai Egonnal való beszélgetés közben fogta magát és kivonult a stúdióból.
Újabb vendég állt fel és sétált ki a stúdióból az ATV élő adásában - szúrta ki a Blikk.
Az ATV november 15-i Csatt című műsorának vendégei Szűcs Gábor jogász, Szalai Szilárd, a Századvég elemzője, Fiala János rádiós műsorvezető és Csintalan Sándor politikus voltak. A téma Magyar Péter volt, illetve az elmúlt hetekben megjelent hangfelvételek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez kérem egy 32 MILLIÓBÓL lerakott BUDI" - Hadházy Ákos újabb EU-s pénzből készült beruházásról rántja le a leplet
A független országgyűlési képviselő szerint alsó hangon két-háromszoros, de inkább még durvább túlárazásról lehet szó a szalkszentmártoni nyilvános wc esetében.
„Ez kérem egy 32 MILLIÓBÓL lerakott előregyártott BUDI Szalkszentmárton központjában, természetesen EU-s pénzből” – kezdi friss posztját Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán mutat be egy újabb, uniós forrás felhasználásával elkészült beruházást.
„Ugyan elszálltak az építőipar árai, de azért nem ennyire.
Pár perces internetes kereséssel könnyen kideríthető, hogy alsó hangon két-háromszoros, de inkább még durvább túlárazásról lehet szó.
Igaz, a projekt leírása szerint mozgássérült parkolót is kialakítanak, csakhogy az annyit jelentett, hogy a meglevő térkőre felfestették a jelet…” - írta Hadházy, majd hozzátette: a wc amúgy még nem üzemelt, amikor egy hónapja ott járt, bár a teljes összeget már augusztusban megkapta a település.
„Szalkszentmárton Község Önkormányzat támogatási kérelmet kíván benyújtani, amely az életminőséget javítaná a településen. A pályázat hozzájárul a lakosság komfortérzetének növelésében. A Plusz Élhető települések felhívás keretében benyújtandó pályázatához lakossági kérdőíves igényfelmérést készített. Az kérdőív alapján levont következtetések, javaslatok és észrevételek figyelembevételével került kialakításra a tervezett projekttartalom, amely az igények szerint régóta fennálló hiányt pótol a településen, ezáltal élhetőbbé teszi azt minden korosztály számára. (…) Ehhez a főtevékenységekhez kapcsolódnak az önállóan nem támogatható tevékenységek, mint az akadálymentesítés és nyilvánosság biztosítás” – áll az „ÉLHETŐ SZALK” fantázianevű 32 milliós program hivatalos leírásában.
„Aranyos! Ámbár ennyi pénzért azért csináltathattak volna rendesebb táblát az információnak, hogy a "budi zárva", ne egy A4-es+celluxos megoldással kelljen már beérni!” – írta egy hozzászóló, reagálva az újabb EU-s projektre.
„Ez kérem egy 32 MILLIÓBÓL lerakott előregyártott BUDI Szalkszentmárton központjában, természetesen EU-s pénzből” – kezdi friss posztját Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán mutat be egy újabb, uniós forrás felhasználásával elkészült beruházást.
„Ugyan elszálltak az építőipar árai, de azért nem ennyire.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
FRISS: lövöldözés Brüsszelben, fegyveresekre vadászik a belga rendőrség a föld alatt
Hajtóvadászat indult két maszkos, kalasnyikovval felfegyverzett ember ellen, a város központját kiszolgáló két metróvonalon felfüggesztették a vonatközlekedést.
Fegyvereseket keres a belga rendőrség, miután lövöldözés történt az egyik fővárosi metróállomáson – írja a BBC. A helyszíni beszámolók szerint a térfigyelő kamerák két maszkos, valószínűsíthetően Kalasnyikovval felfegyverzett férfit rögzítettek, akik szerda hajnalban a brüsszeli Clemenceau állomás bejáratánál tűntek fel. A lövöldözés során nem történt személyi sérülés.
A brüsszeli rendőrség szóvivője közölte: a gyanúsítottak a metróállomásra menekültek, és még mindig az alagutakban lehetnek. A helyi rendőrség és a szövetségi vasúti rendőrség is átkutatja a környéket. Több állomást lezártak, a Brüsszel központját kiszolgáló két metróvonalon felfüggesztették a vonatközlekedést.
Fegyvereseket keres a belga rendőrség, miután lövöldözés történt az egyik fővárosi metróállomáson – írja a BBC. A helyszíni beszámolók szerint a térfigyelő kamerák két maszkos, valószínűsíthetően Kalasnyikovval felfegyverzett férfit rögzítettek, akik szerda hajnalban a brüsszeli Clemenceau állomás bejáratánál tűntek fel. A lövöldözés során nem történt személyi sérülés.
A brüsszeli rendőrség szóvivője közölte: a gyanúsítottak a metróállomásra menekültek, és még mindig az alagutakban lehetnek. A helyi rendőrség és a szövetségi vasúti rendőrség is átkutatja a környéket. Több állomást lezártak, a Brüsszel központját kiszolgáló két metróvonalon felfüggesztették a vonatközlekedést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az orvosok is tüntetést szerveznek – március 8-án lehet a Magyar Orvosi Kamara demonstrációja
Az orvosi kamara és a szakszervezet szerint vészhelyzet van a magyar egészségügyben: alulfinanszírozott a rendszer, miközben a magyarok egészségügyi mutatói nagyon rosszak. Kampányt is indítottak, ám az is akadályokba ütközött.
Forró koratavasz jöhet Magyarországon, ami a közéleti elégedetlenséget illeti. Nemrég a bírák jelentették be, hogy február 22-én tüntetésre készülnek, és Magyar Péter is arról beszélt: ha a kormány nem veszi figyelembe a Budapesti Közgyűlés döntését mini-Dubaj ügyében, akár az utcára is hajlandó vinni híveit.
Mindeközben izzik a levegő az orvosok körül is. Február 1-jén indította el figyelemfelhívó kampányát a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügy helyzetéről. Álmos Péter, a szervezet elnöke szerdai sajtótájékoztatóján közölte: eredetileg 350 plakátot helyeztek volna ki, ám több cég az utolsó pillanatban visszalépett, így végül csupán 70 plakát kerülhetett ki közterekre.
A kamara a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen március 8-ra megmozdulást szervez, ám annak pontos helyszínét és útvonalát egyelőre nem árulták el, mert még zajlik az előkészítés. A MOK hangsúlyozta: azt kérik, hogy a politikusok maradjanak távol az eseménytől, mert a kampányuk pártpolitikától független – számolt be a 24.hu.
A szervezet az egészségügyi szakmai kamarákat – köztük a gyógyszerészek és szakdolgozók érdekképviseletét – is tájékoztatta a kezdeményezésről, és nyitott az együttműködésre.
Álmos Péter szerint az egészségügyben három évtizede nem történt érdemi reform, miközben az állam folyamatosan alulfinanszírozza a rendszert. Szerinte az orvosok és egészségügyi dolgozók erejükön felül próbálták működtetni a rendszert, de mára teljesen kimerültek.
„Folyamatos a frusztráció és a konfliktus, ezek ellen mindenképpen tenni kell. Sok orvos már nem érzi úgy, hogy nyugodt lelkiismerettel állíthatná, jó ellátást biztosít a betegeknek”
– fogalmazott. Mint mondta, a MOK többször próbálta elérni, hogy a kormány meghallja a szakma érveit, de úgy tűnik, ezek nem találnak kellő visszhangra. Ezért döntöttek úgy, hogy kampányt indítanak az egészségügyi rendszer azonnali többletforrásokhoz juttatásáért.
A MOK szerint a magyar egészségügyi rendszer jelenlegi működése nem felel meg egy 21. századi közép-európai ország követelményeinek. A szervezet Facebookon, YouTube-on, Instagramon és TikTokon is közzétett adatokat, amelyek a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános statisztikáin alapulnak:
Magyarország az EU-tagállamokhoz képest GDP-arányosan jóval kevesebbet, kevesebb mint 5 százalékot fordít az egészségügyre, miközben az uniós átlag 8 százalék.
Az egy betegre jutó éves egészségügyi költés Magyarországon 1352 euró (kb. 550 ezer forint), míg az uniós átlag 3319 euró (kb. 1,3 millió forint).
Tíz magyar férfiból négy nem éri meg a nyugdíjaskort, míg a magyar férfiak átlagosan 5,3 évvel élnek kevesebbet, mint európai társaik.
Magyarországon a legmagasabb a rákos halálozási arány az egész unióban.
Évente 60 ezren halnak meg olyan okok miatt, amelyeket hatékony szűréssel és kezeléssel meg lehetne előzni.
A magyarok évente átlagosan 120 ezer forintot fizetnek saját zsebből egészségügyi ellátásra a tb mellett.
A háziorvosi rendszer is súlyos válságban van: több mint 940 praxis betöltetlen, az alapellátók átlagéletkora meghaladja a 60 évet, és minden huszadik magyar gyerek nem jut megfelelő orvosi ellátáshoz.
Forró koratavasz jöhet Magyarországon, ami a közéleti elégedetlenséget illeti. Nemrég a bírák jelentették be, hogy február 22-én tüntetésre készülnek, és Magyar Péter is arról beszélt: ha a kormány nem veszi figyelembe a Budapesti Közgyűlés döntését mini-Dubaj ügyében, akár az utcára is hajlandó vinni híveit.
Donald Trump az UNESCO-ból és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából is kiléptette az Egyesült Államokat
Ezeket a lépéseket – csakúgy, mint a távozást a Párizsi Klímaegyezményből – korábbi elnöki ciklusában is megtette. Könnyen lehet azonban, hogy csak nyomást akar gyakorolni az Egyesült Nemzetek Szervezetének intézményeire.
Donald Trump elnök rendeletet írt alá kedden az Egyesült Államok részvételének megszüntetéséről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, valamint tagságának megszüntetéséről az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO).
A Fehér Házból közvetített eseményen az elnök aláírta az Egyesült Államok kilépéséről szóló rendeletet az ENSZ palesztin menekülteket segélyező és munkaközvetítő ügynökségéből (UNRWA) is. A szervezet az elmúlt évben a figyelem középpontjába került, miután nyilvánosságra került, hogy egyes munkavállalói részt vettek a Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásában.
Donald Trump első elnökségének idején a mostanihoz hasonlóan megszüntette az amerikai részvételt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsban és az UNESCO-ban. A kulturális szervezetben 2023-ban újította meg az Egyesült Államok tagságát Joe Biden akkori amerikai elnök kormánya.
Donald Trump a rendeletek aláírását újságírók előtt azzal kommentálta, hogy „az ENSZ-ben rengeteg lehetőség van, de nem él vele”, valamint hozzátette, hogy a világszervezetet „nem vezetik jól”. Az elnök azt is kijelentette, hogy az ENSZ működését jórészt az Egyesült Államok finanszírozza, így az amerikai részvételről hozott döntés következményei nagyon gyorsan érzékelhetők lesznek.
Az elnök ugyancsak rendeletet írt alá az Iránra gyakorolt nyomás legmagasabb szintre emeléséről. Ez utasítást tartalmaz az amerikai pénzügyminisztériumnak, hogy a legnagyobb gazdasági nyomást fejtse ki Iránra szankciók során keresztül, amelyek az iráni olajexportot veszik célba.
Donald Trump megjegyezte, hogy nincs más választása, és reményét fejezte ki, hogy a rendelkezésre álló eszközöket csak kis mértékben kell majd igénybe venni. „Erősnek és határozottnak kell lenni Iránnal szemben” – mondta, de nem zárt ki egy megállapodást, és úgy vélte, az Egyesült Államok kialakíthat jó kapcsolatot is a teheráni vezetéssel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán semmiképpen nem rendelkezhet nukleáris fegyverrel.
Donald Trump elnök rendeletet írt alá kedden az Egyesült Államok részvételének megszüntetéséről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, valamint tagságának megszüntetéséről az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO).
A Fehér Házból közvetített eseményen az elnök aláírta az Egyesült Államok kilépéséről szóló rendeletet az ENSZ palesztin menekülteket segélyező és munkaközvetítő ügynökségéből (UNRWA) is. A szervezet az elmúlt évben a figyelem középpontjába került, miután nyilvánosságra került, hogy egyes munkavállalói részt vettek a Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
