Tömör, de annál frappánsabb bejegyzést tett közzé Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt elnöke versbe foglalta mit tapasztalt országjárása egyik állomásán.
„Hódmezővásárhelyen jártam, Bindzsisztán szeletet láttam. Orbán Viktorra gondoltam, az alábbiakat daloltam: Pénz, pénz, pénzecske, hatvanpusztai széfecske. Duma, duma, dumácska, a felcsúti maharadzsa bukása. Szabad-e locsolni?” – írta az ellenzéki politikus, aki természetesen megkóstolta a Majka Csurran, cseppen című dala után elhíresült édességet.
Tömör, de annál frappánsabb bejegyzést tett közzé Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt elnöke versbe foglalta mit tapasztalt országjárása egyik állomásán.
„Hódmezővásárhelyen jártam, Bindzsisztán szeletet láttam. Orbán Viktorra gondoltam, az alábbiakat daloltam: Pénz, pénz, pénzecske, hatvanpusztai széfecske. Duma, duma, dumácska, a felcsúti maharadzsa bukása. Szabad-e locsolni?” – írta az ellenzéki politikus, aki természetesen megkóstolta a Majka Csurran, cseppen című dala után elhíresült édességet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ennek nem örül Rogán: Trump a magyar korrupcióval is magyarázza a kivetett vámokat, 19 alkalommal szereplünk a panaszlistán
Az erről szóló jelentésben minden más uniós államnál többször említik az amerikaiak hazánkat, nem épp pozitív kontextusban. A jelentésben aggódnak többek között az átláthatatlan magyar közbeszerzések, de a kínai kapcsolatok miatt is.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Az USA kormánya egy 397 oldalas dokumentumban részletezte, miért döntöttek így – és ebben a szövegben meglepően sokszor kerül szóba Magyarország.
A Válasz Online átnézte a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország összesen 19 alkalommal szerepel a panaszlistában, míg például Szlovákiát csak négyszer, Lengyelországot és Romániát tizenkétszer, Németországot pedig tizenhatszor említik. A dokumentumban konkrét példákkal mutatják be, hogy az európai országok – köztük Magyarország – milyen bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai vállalatok elé.
Magyarország neve szinte minden amerikai panasz mellett felbukkan a részletes kormányzati jelentésben, különösen azoknál, amelyek az uniós szabályoknál is szigorúbb előírásokat kifogásolják. Ez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” miatt döntött az USA a vámemelés mellett, és ha az EU jobb feltételeket ajánlott volna, elkerülhetőek lettek volna az új terhek.
A dokumentum viszont éppen a tagállami túlszabályozásokat bírálja, és ezek között Magyarországot sokszor negatív példaként említi. Előkerül a gyógyszerek támogatási rendszere, a kötelező ügyvédi kamarai tagság, és több más magyar gyakorlat is, amit az amerikaiak problémásnak tartanak.
Külön kitérnek a közbeszerzésekre is. A Trump kereskedelmi főképviselője által jegyzett dokumentumban ez olvasható:
„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”
Bár Magyarország nem köthet külön megállapodást az USA-val az uniós vámtarifáktól eltérően, a panaszok egy részét – például a közbeszerzések korrupciós kockázatát – akár csökkenthetné is.
A jelentés részletei azért is érdekesek, mert korábban, még Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupció miatt. A magyar kormány ezt úgy értékelte, hogy a lépés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Gulyás Gergelyszerint ráadásul, ha hónapok alatt is, de Rogán le is kerülhet a listáról.
A Válasz Onlie megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is a jelentéssel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Pottyondy Edina új bejegyzésében arról írt, hogy szerinte félreértelmezték a szombati írását, és több pontatlan állítás is elterjedt róla a közösségi médiában.
Mint fogalmazott, a fideszes „propaganda” részéről azóta olyan mondatok jelentek meg vele kapcsolatban, mint például: „Legmélyebb tiszteletem székely véreinké, akik elzavarták Pottyondy Edinát Erdélyből!” vagy „Nem látják szívesen Erdélyben Pottyondy Edinát.”
A bejegyzésében Pottyondy cáfolta ezeket az állításokat. Azt írta: „Nem zavart el senki Erdélyből, ugyanis megyek, pénteken indulok.” Hozzátette, hogy több városban is fellép, köztük Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában.
Szerinte nem a székelyek tiltakoznak ellene, hanem „néhány tucat gyűlölködő gazember, és a Fidesz helyi janicsárjai.”
Köszönetet mondott azoknak, akik az elmúlt napokban támogató üzeneteket küldtek neki, külön kiemelve a sepsiszentgyörgyieket és a székelyudvarhelyieket, és megjegyezte: közel tízezer néző követi heti rendszerességgel a videóit Erdélyből.
A posztban kitért arra is, hogy az előző választáson 170 ezer levélszavazat érkezett a Fideszre Erdélyből, ami szerinte „nincs a 20%-a sem az ott élő magyaroknak. (...) Nem a székelyek, hanem egy agresszív, gonosz, megátalkodott kisebbség terrorizál engem, és az ott élőket” - fűzte hozzá.
Pottyondy Edina új bejegyzésében arról írt, hogy szerinte félreértelmezték a szombati írását, és több pontatlan állítás is elterjedt róla a közösségi médiában.
Mint fogalmazott, a fideszes „propaganda” részéről azóta olyan mondatok jelentek meg vele kapcsolatban, mint például: „Legmélyebb tiszteletem székely véreinké, akik elzavarták Pottyondy Edinát Erdélyből!” vagy „Nem látják szívesen Erdélyben Pottyondy Edinát.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdokból építettek díszletet Rákay Philip Most vagy soha! filmjéhez, így néz ki most a terület
Az Átlátszó drónfelvételt közölt a fóti helyszínről. A képek alapján nem úgy tűnik, hogy a producer álmai szerint használnák ki azóta is a díszletvárost.
Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.
Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:
„A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz.”
Az Átlátszó szerint ugyanakkor nem pontosan ezt történt. Az oknyomozó portál drónfelvételeken mutatta meg, hogy néz most ki a 8 hektáron megálmodott díszletváros. Mint írják, „kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt”.
A film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – mint ismeretes, a nagyszabású művet nem is sikerült bemutatni Petőfi Sándor szültetésének 200. évfordulóján, 2023-ban.
A portál szerint egyetlen angol felirat utal arra, hogy a díszletet azóta használták egy amerikai produkció felvételeihez. Márciusban egy közelben lakó úgy nyilatkozott: „Amikor a Most vagy sohá!-t forgatták, akkor nagy volt a kiabálás, mostanában csend van, nem zavar minket, hogy itt van a stúdió”.
Az Átlátszó azt is megmutatta ugyanakkor, hogy a díszletváros a Rákay által emlegetett 8 (de számítások szerint inkább 8 és fél) hektáros területnek mindössze kis részét töltötte ki.
Egy 2022-es adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett a területért a fóti önkormányzatnak és egy Antal Ernő nevű milliárdos üzletembernek. Annak ellenére, hogy 2020 januárjában két szakértő cég a telek értékét 282 000 000 forintban határozta meg.
A Most vagy soha! díszletei napjainkban
Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.
Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem veszünk semmit? Megcsapta az infláció a boltokat – január után befékezett a vásárlási láz
Hiába volt erős a január, februárra már visszaesett a forgalom a magyar boltokban. Az infláció újra bekeményített, az élelmiszerek különösen drágultak.
A Központi Statisztikai Hivatal április 7-én tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A friss statisztikák szerint a forgalom volumene 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a naptárhatástól és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján. Ugyanakkor az előző hónaphoz, vagyis januárhoz képest 0,6 százalékos visszaesés történt.
A hivatal közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1446 milliárd forintot tett ki.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer-kiskereskedelem egészét nézve a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,8 százalékos volt a növekedés, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteknél 1,3 százalékkal bővült az eladás volumene.
„A januári felpattanás után ismét egy kissé kiábrándító adatot láthattunk a kiskereskedelemben” - idézi a Telex Virovácz Pétert. Az ING elemzője hozzátette: bár az év első két hónapjának adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, jelenleg úgy tűnik, hogy a januári szintugrást követően a tartós növekedés meglehetősen mérsékelt lehet a szektorban. Megjegyezte azt is, hogy a februári gyengébb teljesítmény ellenére az első negyedév összességében kedvező képet mutathat, és a fogyasztás pozitívan járulhat hozzá a gazdaság egészének teljesítményéhez, mérsékelve ezzel az ipar várhatóan gyengébb eredményeit.
Úgy tűnik, az infláció is vastagon tehet róla
A nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelem részleteit vizsgálva az derült ki, hogy a gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 10 százalékkal emelkedett az eladott mennyiség, míg a bútor- és műszaki cikkeket árusító boltokban 2,8 százalékos növekedést mértek - részletezi az adatokat a hirado.hu. Az iparcikk-jellegű vegyes üzletek forgalma 0,6 százalékkal nőtt. A könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket kínáló boltokban 2,8 százalékkal csökkent a forgalom, a használtcikk-üzletekben 3,1 százalékkal esett vissza, a textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél pedig 4,7 százalékos visszaesést tapasztaltak.
A szakértői vélemények szerint a februári visszaesés hátterében az infláció emelkedése is állhatott. Az élelmiszer-infláció éves összevetésben elérte a 7,1 százalékot, ami hatással lehetett a lakosság vásárlási szokásaira.
A csomagküldő és internetes boltok, amelyek a kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékát tették ki, 1,5 százalékos bővülést könyvelhettek el. A gépjármű- és alkatrészüzletek, amelyek nem tartoznak a kiskereskedelmi statisztikába, 3 százalékos forgalomcsökkenést jelentettek.
A februári országos kiskereskedelmi forgalom felét az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltok adták, 35 százalékát a nem élelmiszer-jellegű üzletek, míg 15 százalékát az üzemanyagtöltő állomások forgalma tette ki.
A 2025. január–február közötti időszakot vizsgálva a kiskereskedelmi forgalom volumene 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltokban 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.
A márciusi adatokat is érdemes lesz figyelni, mivel ezek tükrözhetik először a március közepén bevezetett árrésstop hatását. A kormány ebben az intézkedésben harminc élelmiszer esetében 10 százalékban maximálta a kiskereskedők által alkalmazható árrést.
A Központi Statisztikai Hivatal április 7-én tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A friss statisztikák szerint a forgalom volumene 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a naptárhatástól és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján. Ugyanakkor az előző hónaphoz, vagyis januárhoz képest 0,6 százalékos visszaesés történt.
A hivatal közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1446 milliárd forintot tett ki.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer-kiskereskedelem egészét nézve a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,8 százalékos volt a növekedés, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteknél 1,3 százalékkal bővült az eladás volumene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!