Magyar Péter: A szabadon engedett embercsepészek hogyan követtek el újabb bűncselekményeket?
A határvédelemről és a kormány uniós politikájáról beszélt Magyar Péter, a Tisza párt elnöke hétfőn Tiszaszigeten, a magyar-szerb határkerítésnél. Szerinte a kerítés költségeihez az Európai Uniónak is hozzá kell járulnia, de ehhez elengedhetetlen a megállapodás Brüsszellel. Úgy véli, hogy Magyarország azért nem kapott még erre támogatást, mert a kormány megbontotta a kapcsolatokat a szövetségeseinkkel.
A Tisza elnöke szerint az Orbán-kormány nem tett elég lépést annak érdekében, hogy uniós forrást szerezzen a határkerítés finanszírozására. Hangsúlyozta, hogy míg más országok kaptak ilyen támogatást, Magyarország esetében ez eddig elmaradt.
Magyar Péter, aki szerint fontos a határkerítés megléte, úgy gondolja, elfogadható, hogy a helyzet súlyossága miatt annak idején gyors döntések születtek a kerítésépítésről, azonban azt kifogásolja, hogy a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra, mely cégek vettek részt a beruházásban, és mi indokolta a költségek nagyságát. „Amikor a Tisza kormányra kerül, nyilvánosságra hozzuk ezeket a dokumentumokat, mert ezeknek nincs nemzetbiztonsági kockázata” – mondta.
A politikus választ vár arra is, hogy a magyar börtönökből kiengedett embercsempészek közül hányan tartózkodnak jelenleg Magyarországon vagy az EU más országaiban. Emlékeztetett arra, hogy a hatóságok nemrég 25 olyan embercsempészt vettek újra őrizetbe, akiket korábban szabadon engedtek.
– kérdezte a politikus.
Úgy véli, Magyarországnak minden fontos nemzetközi egyeztetésen részt kellene vennie, példaként említve az európai vezetők londoni találkozóját. „Nekünk mindenképpen ott kellene lenni, mert egy erős NATO-ban és egy erős EU-ban van a helyünk” – tette hozzá.
A határkerítésnél felszólalt Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza párt tanácsadója, volt vezérkari főnök is. Kiemelte, hogy a határvédelemben dolgozó katonák, rendőrök és tűzoltók nagy erőfeszítéseket tettek a kerítés kiépítéséért.
Elmondása szerint sok katonát elbocsátottak azóta, pedig ők hosszú éveken át szolgálták a hazát. Szerinte meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét, hogy miként lehetne visszahelyezni őket a rendszerbe.
Ruszin-Szendi beszélt a katonák anyagi helyzetéről is. Kiemelte, hogy a honvédségen belül bérfeszültség van, mert az újonnan érkező katonák közül sokan többet keresnek, mint a régóta szolgálók. Problémának tartja azt is, hogy a túlórák eltörlése miatt sok katonának jelentősen csökkent a fizetése.
(via Magyar Hang)