Magyar kémjátszma Brüsszelben: gyanús találkozókat szervezhetett két magyar fiatal

Április 3-án, 103 éves korában elhunyt Őrsy László jezsuita szerzetes, kánonjogász és egyetemi tanár. A Magyar Kurír beszámolója szerint egy New York melletti idősotthonban érte a halál.

Őrsy László 1921-ben született a Fejér megyei Pusztaegresen. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1943-ban belépett a Jézus Társaságába, és Zugligetben kezdte meg a szerzetesi életet. A második világháború idején Szegeden filozófiát tanult, majd 1946-ban elhagyta az országot, hogy Rómában folytassa tanulmányait. Itt filozófiai licenciátust szerzett, majd teológiát tanult, amit végül a belgiumi Leuvenben fejezett be.

Pappá szentelése után a walesi Saint Asaphban fejezte be a jezsuita képzés utolsó szakaszát, a terciát. Ezt követően Londonban szolgált, majd a Pápai Gergely Egyetemen kánonjogi doktorátust szerzett. Oxfordban civil jogi mesterfokozatot kapott. 1961 és 1966 között a Gergely Egyetemen tanított kánonjogot.

1967-ben az Egyesült Államokba költözött. Oktatott a washingtoni Katolikus Egyetemen, a Fordham Egyetemen, majd a Georgetownon, ahol professor emeritusként hosszú éveken át tartott kurzusokat. Emellett más egyetemeken is rendszeresen oktatott.

Bár életének nagy részét Amerikában töltötte, gyakran hazalátogatott Magyarországra, ahol továbbra is aktívan jelen volt a tudományos életben.

(via Blikk)

51 éves korában meghalt Schulcz József, Újhartyán polgármestere – tudatta a Pest megyei város Facebook-oldalán.

Mint írták:

Hozzátették: „a közösség számára mindvégig elkötelezetten dolgozott, a város fejlődése és jóléte érdekében. A családja és a közösség számára pótolhatatlan veszteség.”

Schulcz József 2006-ban függetlenként a település élére, 2014 óta pedig minden választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként tudott győzni.

A néhai polgármester temetéséről később adnak tájékoztatást.

Folytatódnak az atrocitások a Tisza Párt aktivistái ellen. Ezúttal Rakamazról mutatott egy videót Magyar Péter. A felvételen egy idősebb hölgy egy két Suzukival próbálja – nem kimondottan nagy sebességgel – eltolni a párt standját, pontosabban csak annak kisasztalát.

Az aktivisták neki is szegezik a kérdést, hogy el akarja-e ütni őket, de az autóból kiszállva ő ezt tagadja. Ugyanakkor Magyar Péter is megjegyzi, hogy

„Mi kell még, hogy megszólaljon Orbán Viktor és elnézést kérjen, amiért a poloskázó beszédével kiszabadította az erőszak szellemét a palackból? Miniszterelnök úr, hívja vissza a janicsárjait az utcákról! Fejezze be, hogy miközben a békéről papol, magyart a magyar ellen uszít!” – írja a posztjában a Tisza elnöke.

Hozzátette: „A magyar emberek a Nemzet Hangja népszavazáson arról is dönthetnek, hogy a fideszes gyűlöletkeltést és erőszakot választják, vagy a békét a Tiszával.”

Donald Trump pénteken a saját közösségi oldalán, a Truth Socialon fejtette ki véleményét Marine Le Pen ügyéről. Az amerikai exelnök a francia politikus védelmére kelt, és azt írta: „Free Marine Le Pen!”, azaz „Szabadságot Marine Le Pennek!” Bejegyzésében hozzátette:

Trump szerint a francia szélsőjobboldali politikus elleni eljárás nagyon hasonlít arra, amit ő is megtapasztalt korábban. Szerinte Le Pen is egyfajta boszorkányüldözés áldozata lett.

A francia bíróság a közelmúltban bűnösnek mondta ki Marine Le Pent és több párttársát. A döntés szerint 2004 és 2016 között az Európai Parlament költségvetéséből olyan embereket fizettek, akik a Rassemblement National nevű pártnak dolgoztak, nem pedig az EP-nek. Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel összesen 2,9 millió eurós, azaz mintegy 1 milliárd 168 millió forintos kárt okoztak.

A vád szerint előfordult, hogy a fizetett munkatársak fizikailag nem is jártak Brüsszelben vagy Strasbourgban, és akadt köztük olyan is, aki soha nem találkozott azzal a képviselővel, akinek papíron a személyi asszisztense volt.

A magyar miniszterelnök is kiállt Le Pen mellett. Orbán Viktor egy rövid üzenetben ezt írta: „Je suis Marine!”.

(via CNN, 444)