Lesújtó adatok a magyar közoktatásról: a tanárok negyven százaléka ötven évnél idősebb

Szerdán kora délután tettek egy újszülött kisfiút a szolnoki Hetényi Géza Kórház bejáratánál található babamentő inkubátorban. Az egészséges kisfiú testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.

Az RTL Híradó beszámolója szerint a baba köldöke már el volt látva. Miután meggvizsgálták, bakteriális fertőzésére antibiotikumos kezelést adtak neki, és védőoltást is kapott.

Az elmúlt egy évben ő a negyedik baba, akit ebbe az inkubátorba tettek. Az előző, februári kicsit már örökbefogadták.

Dr. Berdó Éva, részlegvezető főorvos elmondta:

"Itt találtak egy érett 2 kiló 56 dekával született jó állapotú újszülöttet. Rózsás volt a bőrszíne, kicsit sírdogált, fel volt öltöztetve, köldökcsonkja ellátva köldök csattal, tehát valamilyen szinten gondoskodtak róla, szerencsére nem hűlt le."

Mikor megvizsgálták, akkor derült ki, hogy baktérium okozta fertőzése van a picinek.

A szolnoki kórház inkubátorában jelenleg 34 fok van és olyan érzékelője van, hogy ha kinyitják az ajtaját, késleltetve ad jelzést a személyzetnek. Így nem találkozhatnak azzal, aki oda tette a babát. A vér szerinti anya azonban egy ideig még jelentkezhet.

Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke elmondta: "A szülőanyának a megtalálástól számított 6 hétig adott esetben módja van a szándékát visszavonni, mert nem biztos, hogy a szülőanya tette be a kicsit az inkubátorba, lehet, hogy akarata ellenére vitték az inkubátorhoz."

Ha jelentkezne az anya később a babáért, akkor a genetikai egyezés mellett azt is vizsgálnák, hogy alkalmas-e a gyereknevelésre.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.

A szakemberek szerint azonban más eseteket is felsorol az új protokoll, így újabb betegek eshetnek el a beavatkozástól.

A NEAK által közzétett protokoll alapján bizonyos betegcsoportok nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézis műtét várólistájára.

A 24.hu egyik orvos forrása szerint problémás, hogy a „bizonyos esetek” kitétel nincs pontosan meghatározva a sztrókos betegeknél, így nem egyértelmű, mely állapotok esetén vehető még fel valaki a várólistára, és mikor nem. Azt mondta: „Hiányoznak a kritériumok.”

A szociális helyzetre vonatkozó előírásokat szintén nem részletezi a protokoll. Egy másik orvos forrás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a beteg a hazabocsátás után olyan környezetbe kerülne vissza, ahol a rossz higiéniai körülmények miatt magas a fertőzésveszély – például hajléktalan –, akkor nem műthető. Hozzátette: ez csak feltételezés, mert a hivatalos dokumentum nem ír részletesen erről a kritériumról.

Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos korábban egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az abszolút kontraindikációk alapján „nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, azaz nem rehabilitálható.” Példaként egy súlyos autista baleseti sérültet említett, aki így a jövőben sem kaphat ilyen ellátást, és nagy valószínűséggel élete hátralévő részét ágyhoz kötötten kell töltenie.

Egy másik orvos forrás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy daganatos betegek esetén, ha balesetet szenvednek és akut ellátásra szorulnak, az őket fogadó orvos sokszor nem tudja, pontosan mit mondott az onkológusuk a várható életkilátásokról. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg áttétes daganattal is tovább él, mint amire az onkológus számított.

A NEAK az Economx kérdésére azt válaszolta, hogy „reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését”. Hozzátették: céljuk a 2019-es, vagyis a pandémia előtti várakozási idők elérése.

Forrás: 24.hu

Elhunyt Sterbinszky Amália - közölte a Nemzeti Sporttal korábbi játékostársa, Nagy Ilona, akit Sterbinszky húga, Gizella tájékoztatott. A dániai Helsingörben élt, onnan rosszullét miatt egy koppenhágai kórházba szállították. Az életét azonban nem tudták megmenteni.

A 239-szeres magyar válogatott kézilabdázó 74 éves volt.

A korszakos balátlövő Sterbinszky Amália az FTC-vel egyszer, a Vasassal tízszer lett bajnok. A Vasassal 1982-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupáját is elnyerték. A válogatott tagjaként olimpiai és világbajnoki érmeket is szerzett.

„Nehéz kiemelni egyet, mert érzések, hangulatok futnak át rajtam, de persze sokszor beugrik, ahogyan dobogóra állunk valamelyik világversenyen, a BEK-győzelem, netán gólok, amelyek különlegesnek számítottak, mert nem sima felugrásból vagy betörésből szereztem. (…) Az ember mindig többet akar, miért nem lett második hely a harmadikból, győzelem az ezüstéremből” – mondta korábban a Nemzeti Sportnak.

A 20. század legjobb magyar játékosának választott klasszis Dániában ment férjhez és évtizedek óta ott élt. A dán női felnőtt- és juniorválogatottat is irányította. Természetgyógyászattal is foglalkozott, klinikája országos hírű volt.

A Vasas és az MKSZ is saját halottjának tekinti.

"Óriási veszteség érte az egyetemes kézilabdázást és a magyar sportot is, hiszen Sterbinszky Amália minden idők egyik legnagyszerűbb magyar kézilabdázója volt, aki egy egész korszakot meghatározott sportágunkban – mondta el Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke. – Őszinte részvétem családjának, magam is megrendültem a hír hallatán. Sterbinszky Amáliát a Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük!" - írta a Magyar Kézilabda Szövetség a közösségi oldalán.

"Megrendített a halála híre, mert nem csupán korábbi játékosomat, hanem a barátomat is elveszítettem. Szörnyű, hogy ilyen fiatalon ment el. Játéktudásban megelőzte a korát, lövőkészségben és irányító szerepkörben egyaránt kimagaslót nyújtott, univerzális kézilabdázó volt. Emlékszem, mennyi időt és energiát fordított a csapatépítésre, hihetetlen hatással volt társaira. Köszönettel tartozunk neki mindazért, amit a magyar kézilabdasportért tett” – mondta Mocsai Lajos, az 1982-ben BEK-győztes Vasas edzője, korábbi szövetségi kapitány.

A Vasas Sport Klub is gyászolja a sportolót:

Forrás: Nemzeti Sport

„Február végén Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert hirtelen megfosztották az olyan kulcsfontosságú területek felügyeletétől, mint az informatikai fejlesztések és közbeszerzések, illetve az e-közigazgatás – lényegében minden technológiával kapcsolatos területet elvettek tőle. Orbán Viktor nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért vette el a legbefolyásosabb miniszterétől ezen területek irányítását,

(Rogán Antalt a globális Magnyickij-törvény alapján a Biden-adminisztráció utolsó napjaiban sújtották szankcióval, a hivatalos magyarázat szerint a korrupcióban való részvétele és irányító szerepe miatt.)” – olvasható Panyi Szabolcs bejegyzésében a Facebookon.

„A források szerint amerikai technológiai cégek – a szankciókat betartva – jelezték a magyar kormánynak, hogy nem tudnak technológiát (sem hardvert, sem szoftvert) szállítani olyan állami intézményeknek, amelyek Rogán irányítása alatt állnak. Egy, a Rogán amerikai szankcionálásával kapcsolatos ügyekben jártas forrás úgy fogalmazott:

Ha pedig nem világos, hogy az adott szankcionált személy érintett-e egy konkrét ügyletben, az amerikai cégek akkor is inkább elállnak az üzlettől.”

Azt is megemlíti, hogy egy kormányzati forrás arról számolt be: a Rogán feladatköreinek más minisztériumokhoz történő átcsoportosításáról szóló kormányrendelet szövegét az utolsó pillanatban állították össze. Állítása szerint például az Igazságügyi Minisztérium jogászait egy hétvégi napon hívták be, hogy véglegesítsék a dokumentumot.

(via 24.hu)