HÍREK
A Rovatból

Lázár János: Rengeteg pénz ment el mulatságra, etetésre, itatásra, ennek a dáridónak, ami a helyi iparűzési adóból megy, véget kell vetni

Szerinte még a fideszes városok is mulatozára, fesztiválokra költik el az adófizetők pénzét. A miniszter felülvizsgálná a helyi iparűzési adók rendszerét.


A politikus a Rádió 7 Közös nevező című műsorában volt vendég, a június 9-ei önkormányzati választások eredményei kapcsán.

Arról is beszélt, hogy szerinte felül kell vizsgálni a helyi iparűzési adók rendszerét a közeljövőben: az a cél országosan, hogy a városok költsék a pénzeket az oktatásra, egészségügyre, utakra, épületekre, de ne mulassák el, vagy a polgármester ne magát építse belőle.

Szerinte a helyzet az, hogy van egy új jelenség: még a fideszes városok is mulatozásra, fesztiválokra költik el az adófizetők pénzét.

„A helyzet az, hogy az elmúlt években rengeteg pénz ment el mulatságra. Etetés, itatás, mulatság, dínom-dánom. Ilyen fesztivál, olyan fesztivál. Amit a helyi vállalkozók befizettek, az elment mulatozásra”

- mondta Lázár a műsorban.

„Ennek a dáridónak egyszer és mindenkorra véget kell vetni, ennek véget fogunk vetni” – tette hozzá a politikus.

A teljes interjút itt lehet meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Parádés választ adott Orbán Viktor, amikor megkérdezték Brüsszelben, hogy szerinte sikerült-e elfoglalni Brüsszelt
A választás előtt ezt tette meg tétnek a miniszterelnök. Az EU csúcs előtt most megkérdezték tőle, hogy szerinte sikerrel járt-e?


Orbán Viktor is megérkezett Brüsszelbe az uniós állam- és kormányfők kétnapos találkozójára, ahol az EU csúcsvezetőiről döntenek majd.

A találkozó előtt a magyar kormányfő újságírói kérdésekre válaszolt, a 444 pedig megkérdezte tőle: mit gondol, sikerült-e elfoglalni Brüsszelt. A júniusi EP-választás előtt ugyanis Orbán ezt tette meg a voksolás tétjének.

Erre a miniszterelnök azt válaszolta:

„Látja, azon vagyok”

Orbán kérdésre válaszolva azt is kifejtette, pimaszságnak tartja a három nagy pártcsalád alkuját, amellyel Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki posztra, António Costát az Európai Tanács elnöki posztra, illetve Kaja Kallast a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztra javasolják.

„Pimaszság az európai választókkal szemben, akik többségében jobboldalra szavaztak, és szerettek volna jobboldali európai vezetést látni az Unió élén. A Néppárt elvitte ezeknek a szavazatoknak egy részét, majd elvitte balra, és így becsapta az európai választókat.”

Orbán szerint ezért a most létrejött koalíció, az a hazugságnak és a becsapásnak a koalíciója.

Orbán azt is kifejtette, hogy nem tudja támogatni ezt az alkut, különösen von der Leyent, mert szerinte a Bizottság elnöke a jogállamiság eszközét párt- és politikai alapon használta Magyarországgal szemben.

„Egy ilyen bizottsági elnök nem maradhat a mi fölfogásunk szerint”

- fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kiirtandó férgeknek és páviánoknak nevezett bevándorlókat Bayer Zsolt, vizsgálatot indított a Médiahatóság
A műsorvezető márciusban játszott be ellenőrizetlen forrású felvételeket műsorában, amik kapcsán kifejtette a véleményét a videón látható elkövetőkről.


Bejelentés alapján megvizsgálta, majd közigazgatási hatósági eljárást indított a Bayer-show március 31-i adása miatt a Hír TV Zrt.-vel és a Karc FM Média Kft.-vel szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – szúrta ki a Telex a hatóság közleményét.

A március 31-i adásban a lovagkereszttel kitüntetett publicista a nyugat-európai bevándorlásról beszélt, ehhez pedig két videófelvételt játszott le, amiről azt állította, hogy azok „mindennapos kis pillanatfelvételek a festői Nyugat-Európából”, bár semmi nem utalt arra, hogy hol készültek.

Az első felvételen egy férfi üt meg egy szőke hajú nőt az utcán, Bayer a férfira úgy hivatkozott, hogy „kiirtandó féreg”, és azt a kommentárt fűzte hozzá, hogy „ezeket ma Nyugat-Európában dédelgetik, szeretgetik”.

„Nézzük meg, hogy ugyanezek falkában mit tudnak csinálni” – vezette fel a következő videót Bayer. A 10 másodperces felvételen színesbőrűek jelentek meg, amit úgy kommentált: „Megérkeztek a páviánok”.

A hatósági ellenőrzés alapján „a műsorszámban elhangzott, bevándorlókra tett kijelentések kapcsán felmerült a gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése”, ezt vizsgálja a Médiatanács az eljárásban.

A tanács közlése szerint a szóban forgó adást a Hírt TV március 31-én 21 óra 10 perckor sugározta, majd április 1-jén 0 óra 7 perckor, majd 5 óra 3 perckor és 12 óra 58 perckor is megismételte. A A műsorszámot a Hír FM is többször lejátszotta: április 1-jén 11 óra 19 perckor, majd 23 óra 6 perckor, illetve április 2-án 6 óra 16 perckor és 23 óra 6 perckor.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Dánia bevezeti a fingadót! Évente több mint 30 ezer forintot kell fizetniük a gazdáknak
Az állattenyésztés önmagában hozzávetőleg 12 százalékát adja a világ károsanyag-kibocsátásának. Dánia intézkedései így nemcsak helyi, hanem globális szinten is jelentős hatással bírhatnak a klímavédelem terén.


Dánia úttörő szerepet vállal a klímavédelemben: a dán koalíciós kormány bevezeti a világ első, mezőgazdaságot érintő károsanyag-kibocsátási adóját – írta meg a CNN. A dán parlament várhatóan még idén elfogadja az új adót, amely szerint 2030-tól az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátás után tonnánként 300 koronát kell fizetniük a gazdáknak. Ez az összeg 2035-re 750 koronára emelkedhet.

Mit jelent ez a dán gazdáknak?

A CNN szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dán farmereknek egy metánt kibocsátó tehén után évi 672 koronát kell fizetniük, ami 2035-re akár 1680 koronára is nőhet. A dán mezőgazdaság jelentős részét adja az ország károsanyag-kibocsátásának, ezért az új intézkedések kulcsfontosságúak a klímacélok elérésében. Az intézkedések között szerepel az erdőtelepítés és a vizes élőhelyek kialakítása is.

A gazdák vegyes reakciói

A dán gazdák viszonylag jól fogadták a hírt, bár több farmer aggályait fejezte ki az új adókkal kapcsolatban. Az új intézkedéseket alig pár hónappal a farmertüntetések kezdete után vezetik be. A gazdák tüntetéssorozata tavaly decemberben indult Németországból, de gyorsan átterjedt az EU legtöbb országára.

Egy dán gazdákat képviselő csoport elnöke a CNN-nek elmondta, hogy bár elismerik a klímaváltozás kihívásait, szerinte ez a megállapodás nem oldja meg a problémákat. Inkább árt a mezőgazdasági zöld beruházásoknak. Az Arla Foods vezetője szerint nem szabadna megadóztatni azokat a gazdákat, akik mindent megtesznek a kibocsátás csökkentése érdekében.

A globális helyzet

A CNN arról is beszámolt, hogy a globális élelmiszertermelés teszi ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel harmadát. Az állattenyésztés önmagában hozzávetőleg 12 százalékát adja a világ károsanyag-kibocsátásának. Dánia intézkedései így nemcsak helyi, hanem globális szinten is jelentős hatással bírhatnak a klímavédelem terén.

(via Telex)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hihetetlen fordulat! Névtelen milliárdos mentette meg a Duchenne-szindrómás kisfiút
Szinte felfoghatatlan, ami Ádinnal történt. A kezelés ára elképesztő: 1,3 milliárd forintba kerül az az infúzió, amely reményt nyújthat a gyógyulásra.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. június 27.



Egy névtelen jótevő több száz millió forinttal támogatta a négyéves kisfiú gyógykezelését, esélyt adva ezzel az életre a Duchenne-szindrómában szenvedő gyermeknek. A kezelés ára elképesztő: 1,3 milliárd forintba kerül az az infúzió, amely reményt nyújthat a gyógyulásra.

A Blikk cikke szerint Ádin édesanyja, Anikó, szinte sokkos állapotban jelentette be a hírt:

„Nem fogjátok elhinni, még mi sem hisszük el... sikerült!”

Az összegyűlt pénz most megadja a kisfiúnak az esélyt, hogy leküzdje a halálos betegséget.

Ádin szülei az elsők között voltak, akik nyilvánosság elé léptek, hogy felhívják a figyelmet erre a kegyetlen betegségre, amely a gyerekek izomzatát lassan leépíti, helyét zsírszövet veszi át. A járóképesség elvesztése általában 10 éves korban következik be, majd kerekesszék, karok bénulása, szívproblémák és végül légzési nehézségek következnek. A legrosszabb elkerülhetetlennek tűnik.

Egy éve érhető el az a génterápia, amely megmentheti a kis betegeket, de az ára miatt csak kevesen élhetnek vele. Magyarországon körülbelül 3 ezer gyermek szenved Duchenne-szindrómában. Ádin szülei régóta gyűjtenek, és számos híresség, valamint jótékonysági szervezet állt melléjük. Az 1,3 milliárd forint azonban hatalmas összeg, és bár rengeteg pénz összegyűlt, végül egy névtelen adományozó oldotta meg a helyzetet.

„A pontos összeget nem árulhatjuk el, de több száz millió forintról van szó”

– mesélte a lapnak Ádin apukája, Adrián.

„Bár a génterápiát 4-6 éves gyerekeken alkalmazzák, Ádin betegsége gyorsabb lefolyású, így az orvosok beleegyeztek a kezelés azonnali megkezdésébe.”

Ádin és édesanyja már Dubajban vannak, ahol vérmintát vettek a kisfiútól, amit az Egyesült Államokba küldtek elemzésre. Néhány nap múlva, ha visszaérkeznek a dokumentumok, Ádin meg is kaphatja a kezelést. Szó szerint egyetlen zacskónyi infúzióról van szó, ami reményt adhat a gyógyulásra.

„Mérhetetlenül hálásak vagyunk a névtelen jótevőnek, de nélkületek ez nem sikerülhetett volna!”

– köszönte meg Anikó mindenkinek, aki segített a gyűjtésben.

Link másolása
KÖVESS MINKET: