HÍREK
A Rovatból

Lázár János: Ha Rákosrendező kell a fővárosnak, viheti!

A kormány elfogadta Budapest elővásárlási jogát. A városnak azonban teljesítenie kell az eredeti befektető által vállalt feltételeket, beleértve a 300 ezer köbméternyi hulladék eltakarítását is.


Lázár János csütörtökön a Facebookon megerősítette, hogy a kormány elfogadta Budapest elővásárlási jogát a Rákosrendező területére.

„Ha Rákosrendező kell a fővárosnak, viheti! A feltételek változatlanok, az elvégzendő munka pedig nem lett kevesebb”

– írta az építési és közlekedési miniszter, hozzátéve: a kormány nyitott az együttműködésre, akár ingatlanfejlesztőkkel, akár a fővárosi vezetéssel.

A kormány korábban egy dubaji befektetővel, az Eagle Hills Zrt.-vel tárgyalt arról, hogy külső forrásból, 5000 milliárd forintos befektetéssel egy új városrészt építsenek Rákosrendezőn. Hirtelen azonban úgy döntöttek, hogy a fővárosé lehet a terület, ha megfelel a szerződésben rögzített feltételeknek. Ennek megfelelően az Eagle Hills helyett a fővárosi BKM Zrt. lép be a megállapodásba, ami azt jelenti, hogy nemcsak a jogokat, hanem a kötelezettségeket is Budapest viszi tovább.

Az egyik ilyen kötelezettség a Rákosrendezőn tárolt 300 ezer köbméternyi hulladék elszállítása, amit eredetileg a dubaji befektető vállalt. Most ez a feladat a BKM-re hárul, de a kormány jelezte, hogy ebben is kész segíteni.

Lázár János a kormány döntéséről ebben a videóban beszél részletesebben:

Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón megerősítette, hogy Budapesté lehet a terület, ha teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket az Eagle Hills vállalt volna.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump új feltételhez kötné, hogy Amerika segítséget nyújtson egy megtámadott NATO-tagállamnak
Az Egyesült Államok elnöke azt mérlegeli, hogy csak a megfelelő védelmi kiadásokat teljesítő országok számíthatnának amerikai katonai támogatásra egy támadás esetén.


Donald Trump ismét olyan javaslatokat fogalmazott meg a NATO-val kapcsolatban, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a szövetség működésében. Az NBC News értesülései szerint a volt amerikai elnök és tanácsadói olyan intézkedési politikát mérlegelnek, amely az Egyesült Államok katonai segítségét a szövetséges országok védelmi kiadásaihoz kötné. Ennek értelmében az USA

csak azoknak az országoknak nyújtana támogatást egy ellenséges támadás esetén, amelyek teljesítik a NATO által előírt 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási küszöböt.

Az elképzelés jelentős változást eredményezhet a NATO működésében, mivel az 5. cikkely kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás a szövetség egészét érinti. Az amerikai vezetésben felmerült az is, hogy az Egyesült Államok kizárólag azokkal az országokkal folytasson közös hadgyakorlatokat, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést. Emellett fontolgatják az amerikai csapatok átcsoportosítását olyan NATO-tagállamokba, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

Donald Trump már korábban is többször bírálta a NATO-tagországokat, amiért szerinte sokan nem költenek eleget védelmükre. Az elmúlt időszakban már 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzést is javasolt, bár ezt jelenleg az Egyesült Államok sem teljesíti. A NATO legfrissebb adatai szerint 2023-ban 23 tagállam érte el a 2 százalékos küszöböt, közülük öt ország – Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország és az USA – a 3 százalékot is túllépte.

Trump korábbi elnöki ciklusa alatt már felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból, valamint megkérdőjelezte az 5. cikkely jelentőségét országa számára. Az 5. cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
EU-csúcs: Orbán Viktor egyedül vétózott, 26 tagállam állt Ukrajna támogatása mellé
Magyarország egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt katonai segítséget, de az EU védelmi tervét minden tagállam elfogadta.


Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy

az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.

A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.

A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.

Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Terep előttünk! Húzd fel!” – Hajszálon múlt a katasztrófa a Wizz Air járatán, súlyos pilótahibák derültek ki
Az eset még 2016-ban történt, amikor a Budapestről Nisbe tartó járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A társaság utána kivizsgálta az ügyet, a tapasztalatokat pedig beépítették a képzési programjukba.


A Wizz Air egyik repülőgépe 2016. november 10-én súlyos repülőeseményt élt át, amikor a Budapestről Nisbe tartó 801-es járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A Blikk most utánajárt az esetnek, és kiderült, hogy az incidens során több pilótahiba is történt. A fedélzeti automatika azonban közbelépett, ez akadályozta meg a katasztrófát.

A járat úgynevezett kiszolgáló járat volt, utasok nem tartózkodtak rajta, utaskísérőket szállítottak a szerbiai Nis repülőterére. A pilótafülkében a kapitány és az első tiszt dolgozott, akik korábban még nem repültek erre az útvonalra. A repülés kezdetben problémamentesen zajlott, azonban a leszállási fázisban váratlan fordulat történt.

A légi irányítás egy másik megközelítési eljárást adott meg, mint amit a pilóták előzetesen beprogramoztak. Ennek megfelelően módosították a repülési tervet, de

nem vették észre, hogy a repülőgép számítógépe egy 360 fokos fordulót iktatott be az útvonalba. Ezt követően az első tiszt beállította a fedélzeti rendszert, hogy a gép 1000 lábra süllyedjen, miközben az útvonalon egy 3100 láb magas hegy helyezkedett el.

Ekkor a kapitány rákérdezett: „Miért süllyedünk?” A következő pillanatban a földközelségi figyelmeztető rendszer vészjelzése is megszólalt: „Terep előttünk! Húzd fel!” A pilóták azonnal reagáltak, és egyszerre húzták hátra a botkormányt, hogy megakadályozzák az ütközést. A megfelelő tolóerőt azonban csak késve állították be, így a gép meredeken emelkedni kezdett, és végül a fedélzeti automatika állította maximumra a hajtóművek teljesítményét.

Az esemény után a repülőgép a tervezett 4300 láb helyett 7000 láb fölé emelkedett, majd innen visszatérve biztonságosan landolt Nis repülőterén.

A kivizsgálás megállapította, hogy a pilóták nem kommunikáltak megfelelően egymással, és volt olyan művelet, amelyet egyszerre ketten is végrehajtottak, miközben más fontos teendőket figyelmen kívül hagytak. A jelentés szerint a kapitány nem tudta megfelelően kipihenni magát az előző napon, ennek ellenére alkalmasnak érezte magát a repülésre. Az első tiszt ezzel szemben kipihent volt, mivel előtte tíz napig nem repült.

A légitársaság teljes körű vizsgálatot végzett az eset kapcsán.

„Az incidens a Wizz Air számára ismert volt, az esetet teljes körűen kivizsgálták, és azóta a légitársaság beépítette a képzési programjába is” – közölte a vállalat a Blikkel. Az érintett pilóták további képzéseken vettek részt, amelyeket sikeresen teljesítettek. A vizsgálat során megfogalmazott ajánlásokat a Wizz Air beépítette a képzési anyagaiba és a vállalat repülési gyakorlatába.

A Wizz Air 2018-ban indította el a Pilótaakadémiáját Magyarországon, amelynek célja, hogy a tehetséges fiatalok számára lehetőséget biztosítson pilótakarrierjük megkezdésére. A program 17–21 hónapos integrált képzést kínál, amely 750 óra elméleti oktatásból, 60 óra szimulátoros gyakorlatból és 145 óra repülési gyakorlatból áll. A képzés során a kadétok megszerzik a szükséges tudást és gyakorlatot ahhoz, hogy első tisztként kezdjenek dolgozni a Wizz Air járatain, majd további tapasztalat megszerzésével kapitánnyá vagy Airbus A320/A321 oktatóvá válhassanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
VSquare: nem gyakorlatozni mentek a TEK-esek Boszniába, hanem Dodikot menekítették volna ki
Az oknyomozó portál szerint a magyar különleges egységek Horvátországon keresztül vitték volna ki a boszniai szerb vezetőt. Az akciót végül nem hajtották végre, mert Dodik fellebbezett az ítélete ellen.


Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.

Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.

A VSquare forrásai szerint azonban a TEK nem kizárólag kiképzési céllal utazott Boszniába. A portál szerint

a magyar különleges egységek feladata az lett volna, hogy szükség esetén Horvátországon keresztül kimenekítsék Dodikot az országból.

Egy, az ügy részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy négy operatív egység és egy felderítő egység vett részt az előkészítésben, összesen 70 ember, valamint járművek és egy mozgó műveleti parancsnoki központként szolgáló teherautó is érkezett a helyszínre. A VSquare szerint civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést is végeztek a művelet biztosítása érdekében.

A portál úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerint Dodikot a dél-magyarországi Mohács közelében vitték volna át a határon, a horvát hatóságok értesítése nélkül. Azt nem tudni, hogy az akció pontosan kinek az ötlete volt, de végül nem valósult meg. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre nem kell börtönbüntetést letöltenie,

emellett Horvátország és az Egyesült Államok is értesült a tervről.

Dodik ellen 2023 augusztusában indított eljárást a boszniai szövetségi ügyészség, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Egy bosznia-hercegovinai bíróság múlt héten hat év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később a boszniai szerb nemzetgyűlés megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének függetlenedését, miközben Dodik nyíltan beszél az elszakadás lehetőségéről is.

A hatályos magyar jogszabályok szerint a TEK csak akkor menekíthetné ki Dodikot az országból, ha magyar állampolgársággal rendelkezne – ilyen információ azonban nem ismert.

A történtek után feszültebbé vált a diplomáciai helyzet Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. Március elején a boszniai hatóságok nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár repülőgépét, majd a szarajevói magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: