Brutális drágulás a lakáspiacon: öt év alatt megduplázódtak az árak – Itt a friss MNB-jelentés
Az MNB friss lakásárindexe szerint 2024 negyedik negyedévében országos szinten 3,4 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez képest. Éves szinten, 2023 negyedik negyedéhez viszonyítva 15,1 százalékos volt a drágulás. A nominális éves növekedési ütem 13,6 százalékról 15,1 százalékra emelkedett, míg reálértéken 10,9 százalékos emelkedést regisztráltak, írja a Portfolio.
Az éves drágulás a fővárosban 13,1 százalékról 14,3 százalékra gyorsult. A vidéki városokban a harmadik negyedévben 1,2 százalékos volt a növekedés, a negyedik negyedévben viszont már 2,9 százalékkal emelkedtek az árak. Ennek hatására az éves növekedési ütem 11,9 százalékról 13,8 százalékra nőtt. A községekben 3,2 százalékkal drágultak a lakások a negyedik negyedévben, éves összevetésben pedig 17,7 százalékról 18,4 százalékra emelkedett a növekedési ütem.
A hosszabb távú trendek is figyelemre méltóak:
2019 eleje óta pedig megduplázódtak. A 2024-es év végén mért éves lakásár-növekedés üteme elérte a 2015 és 2019 közötti időszakra jellemző 15 százalék körüli szintet. A 2025 eleji kínálati árak alapján ennél magasabb értékek is megjelenhetnek majd a következő jelentésben.
Az inflációval korrigált, azaz reálértékű lakásárakat vizsgálva is látszik, hogy közel járnak a történelmi csúcsokhoz.
Ez minden településtípusra igaz, Budapesten, a városokban és a községekben is.
A negyedik negyedévben szinte minden vidéki régióban nőttek a városi lakásárak, kivéve a Dél-Dunántúlt, ahol stagnálást mértek. A legnagyobb negyedéves drágulást a Dél-Alföldön mérték, itt 6,2 százalékkal emelkedtek az árak. Észak-Magyarországon 3,6, a Közép-Dunántúlon 3,5, Pest vármegyében 2,3, Észak-Alföldön 1,7, míg Nyugat-Dunántúlon 1,5 százalékos volt a növekedés. Éves összevetésben a legtöbb régióban 12–14 százalék közötti drágulást mértek, a Dél-Dunántúlon ez az érték 10,2, a Dél-Alföldön pedig 19,8 százalék volt.