Mészáros Lőrinc a tenderbajnok: a felcsúti milliárdos cégei vitték el a legtöbb közbeszerzést 2021 és 2023 között
A Transparency International Magyarország friss jelentése szerint 2021 és 2023 között a közbeszerzéseken nyertes vállalatok összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben kaptak állami megbízásokat. Az elemzés során 2680 gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálták meg. A kutatásból kiderült, hogy
A legnagyobb összegben Mészáros Lőrinc cégei részesültek. Az üzletember érdekeltségébe tartozó tizennégy vállalat három év alatt összesen 1090 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. Ez az összes vizsgált eljárás értékének 8,6 százalékát teszi ki.
A második helyen Kis-Szölgyémi Ferenc cégei, köztük a B+N Referencia Zrt. állnak, amelyek 836 milliárd forint értékű állami megbízáshoz jutottak. Ezek a tenderek főként az állami egészségügyi intézmények takarítására, üzemeltetésére és karbantartására vonatkoztak.
A harmadik legtöbb közbeszerzést Szíjj László vállalkozásai nyerték el. Az üzletember hét cégével összesen 758 milliárd forint értékű állami megbízást kapott.
A negyedik Balásy Gyula lett, aki főként kommunikációs tendereken szerepelt sikeresen. Az ő cégei 336 milliárd forintot nyertek el, túlnyomórészt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) megbízásaiból. A Transparency International szerint az NKOH három év alatt lebonyolított közbeszerzéseinek 74 százalékát Balásy vállalkozásai nyerték meg.
A jelentés 106 olyan esetet is feltárt, amikor a közbeszerzések nyertesei közhatalmi kapcsolatokkal rendelkeztek. Egyes esetekben a nyertes cégek tulajdonosai olyan szervezetekben töltöttek be pozíciót, amelyek a tenderek megrendelői is voltak. A szervezet szerint azonban ezekben az ügyekben az összeférhetetlenség jogi szempontból gyakran nehezen bizonyítható, mivel a vonatkozó jogszabályok hiányosak.
A Transparency International arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizsgált időszakban 32 olyan vállalkozás összesen 980 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, amelyek legalább egyik tulajdonosa magántőkealap volt. Mivel az ilyen alapok esetében a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a végső tulajdonosok azonosítását, nem átlátható, hogy kik állnak ezek mögött a vállalkozások mögött. Az uniós előírások miatt 2026-ban nyilvánosságra kell hozni a magántőkealapok valódi tulajdonosait, azonban a kormány ezt a határidőt kitolta. A döntést azzal indokolták, hogy a cégeknek több időre van szükségük az új előírásokhoz való alkalmazkodásra.