HÍREK
A Rovatból

Közel 300 millió forintba kerülhet összesen az előválasztás

A legtöbbet a DK és a Jobbik, a legkevesebbet az LMP és a Párbeszéd adta bele a közösbe. Civilek is összedobtak 60 milliót.


Az eredetileg tervezettnél jóval többe kerül végül az ellenzéki előválasztás megszervezése és lebonyolítása, és a kezdeti tervekhez képest a hat rendező párt nem is egyenlő arányban járul hozzá a költségekhez, ami okozott némi belső feszültséget – derült ki a hvg.hu által a pártoktól összegyűjtött információkból.

Mint írják, az előválasztás második fordulója még csak vasárnap kezdődik, de már nagyjából láthatók a végleges számok: az első forduló csaknem 190 millióba került, a második költsége pedig elérheti a 40 milliót.

Ez az összesen mintegy 230 millió forint csak az előválasztás technikai költsége, ebben nincsenek benne az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelöltek kampányköltései, azokat ugyanis a pártok saját maguk finanszírozzák, míg a lebonyolítást közösen állták. A hat párt szeptember 5-i közös nyilatkozata jól mutatja, hogy nem ekkora összeggel kalkuláltak: mindössze 130 millió forintra becsülték a két forduló költségét. Jelezték ugyan, hogy ez felmehet akár 160 millióra is, végül azonban jelentősen meghaladták a tervezett összeget.

A hat párt – a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum – eredetileg 120 milliót dobott össze, méghozzá eredeti vállalásuknak megfelelően egyenlő arányban, vagyis mindegyik 20-20 millióval szállt be. Hamar kiderült azonban, hogy ez az összeg még az első fordulóra is kevés lesz, így további 40 milliós „pótbefizetés” vált szükségessé. Ezt azonban már nem osztották hat részre, hanem fele-fele arányban a DK és a Jobbik állta – írja a hvg.hu.

A cikkben megemlítik: időközben kiderült, hogy még a 160 millió is kevés, ugyanis az online szavazók azonosítását végző operátorokra további 20 milliót kellett költeni. Ezt az összeget állításuk szerint a Momentum fizette be, ám még ezen felül is keletkezett az első fordulóhoz kapcsolódóan mintegy további 6 milliós költség, amit a hat párt már közösen dobott össze.

Ezzel eddig körülbelül 186 millió forint az előválasztás költsége. És még csak most jön a második forduló.

Ennek költsége a lap értesülése szerint jóval kisebb lesz az elsőnél, hiszen a már kiépített technikai háttér, az első fordulóban is használt eszközök adottak, azokra már nem kell költeni. Jelentős kiadás lesz azonban a szavazólapok kinyomtatása, bár ebből már csak egyféle, miniszterelnök-jelölti lesz – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy a tönkrement szavazósátrak, laptopok és tabletek pótlásának költségével is számolni kell.

A hvg.hu forrásai alapján a második forduló költségeit mintegy 40 millió forintra becsüli, aminek nagyobb részét, 25 millió forintot ismét egyenlő arányban osztanak el egymás között a rendező pártok – de ezúttal csak ötfelé. A Momentum ugyanis, arra hivatkozva, hogy az első fordulóban ők fizették az operátori munkához kapcsolódó 20 milliót, ezúttal nem ad bele a közösbe.

Operátorokra a második fordulóban is szükség lesz az elektronikus szavazás miatt: a tervezett 200 fős gárda jelentős részét fizetett diákmunkások teszik majd ki, mert egyszerűen nincs ennyi ingyen dolgozó párt- és civil aktivista. Az operátori bérek az online szavazáshoz kapcsolódó 15-20 milliós költség legalább háromnegyedét adják. Ennek az összegnek a kifizetését teljes egészében az MSZP vállalja.

A lap a rendelkezésére álló adatokat összesítve azt mondja, az előválasztás kiadásaiból a legtöbbet a Jobbik és a DK vállalta – mindkét párt körülbelül 46 milliót költött –, az MSZP és a Momentum 41-41 millióval szállt be, a legkevesebbet, 26-26 milliót pedig az LMP és a Párbeszéd fizette.

„Az első forduló mintegy 190 és a második forduló csaknem 40 milliós kiadásainál szinte csepp a tengerben az a pénz, ami a pártok közös adománygyűjtésére érkezik be” – jegyzi meg a cikk, a közösségi finanszírozási kampány ugyanis 3 hónap alatt mindössze 1,7 milliót tudott felmutatni. Ennél jóval sikeresebb egy másik adománygyűjtés, amit a szavazás lebonyolításában kulcsszerepet játszó aHang civil szervezet indított. Itt már több mint 60 millió forint jött össze magánszemélyek mikroadományaiból – a legnagyobb összeget, 7 milliót Gauder Milán, a Mastercard egyik régiós vezetője adományozta.

Ebből az úgynevezett „civil” keretből költöttek az első fordulóban az online call center kialakítására, az előválasztást és az online szavazást népszerűsítő Facebook- és Youtube-hirdetésekre, tollra, kitűzőre, a sátrakon 200 molinóra, az operátorok és a szavazást lebonyolítók feladatát leíró protokollok nyomtatására, GDPR-jogászra, infrastruktúraüzemeltetésre. A maradék pénzből a második fordulóban is terveznek hirdetésekre költeni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump minden eddiginél keményebb volt Zelenszkijjel, ultimátumot adott az ukrán elnöknek
Az amerikai elnök a közösségi médiában ostorozta az ukrán elnök nyilatkozatait. Szerinte a Krím már rég nem vita tárgya.


Donald Trump újabb bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vette észre az Index. Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán elnök egyik kijelentése „nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra”.

Trump szerint „a Krím már évekkel ezelőtt, Barack Hussein Obama elnök égisze alatt elveszett, és még csak nem is vita tárgya”. Úgy fogalmazott:

„Senki sem kéri Zelenszkijtől, hogy ismerje el a Krímet orosz területnek, de ha a Krímet akarja, miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt, amikor egy lövés nélkül átadták Oroszországnak.”

A bejegyzésben az amerikai elnök arról is írt, hogy Zelenszkij „uszító kijelentései” miatt nehéz lezárni a háborút. Úgy véli, az ukrán államfőnek „nincs mivel dicsekednie, ugyanis Ukrajna helyzete szörnyű”, és választania kell: „vagy békét köt, vagy harcol még három évig, és teljesen elveszti az országát”.

Trump hozzátette, hogy „semmi köze Oroszországhoz”, viszont hangsúlyozta: „hetente több ezer katona hal meg a fronton ok nélkül”. Szerinte Zelenszkij nyilatkozata csak „meghosszabbítja a vérontást, és ezt senki sem akarja”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a békemegállapodás már közel van, és kész segíteni abban, hogy mindkét fél kilépjen ebből a „totális semmiből”, amely szerinte el sem kezdődött volna, ha korábban is ő lett volna az elnök.

Trump posztja nem sokkal azt követően jelent meg, hogy J.D. Vance alelnök megismételte az Egyesült Államok figyelmeztetését: ha nem érkezik gyors válasz Ukrajna és Oroszország részéről az amerikai béketervre, valamint nincs valódi szándék a megegyezésre, akkor Washington felhagy a diplomáciai erőfeszítésekkel.

A Fehér Ház közölte, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízott hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy egyeztessen a béketárgyalásokról.

Szerdán Londonban is tartottak egy megbeszélést, amelyet az európai szövetségesek szerveztek, és amelyen Ukrajna is részt vett. Az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért felelős elnöki különmegbízott képviselte. Marco Rubio külügyminiszter részvételét a washingtoni külügyminisztérium kedden egyeztetési nehézségekre hivatkozva lemondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor az EU-ról: Egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn
A miniszterelnök szerint a bevándorlás kezelése, a rezsiemelés és a nyugdíjak megszüntetése is veszélybe kerülhet, ha nem ők maradnak hatalmon.


Orbán Viktor váratlanul megjelent Pilisvörösváron, Szijjártó Péter és Menczer Tamás lakossági fórumán, vette észre a Telex. A miniszterelnök felszólalását a Facebook-oldalán élőben is közvetítették. Beszédét a nemzeti szuverenitás fontosságával kezdte, és hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP célja ennek megvédése. Mint mondta, ha ez az ország, ez a nemzet eltűnik, akkor soha nem jön létre újra.

A kormányfő szerint ellenfeleik nem gondolják úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson múlik mindannyiunk közös sorsa. Azt mondta: „Vannak ellenfeleink, akikre nem mondom, hogy nem magyarok (…), mert a magyar nemzetnek azok is részei, akik nem gondolkodnak úgy, mint mi.” Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „néha megtévesztésül magyarnak hívják magukat, de ők a brüsszeliek”. Ezt a közönség tapssal fogadta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte az ellenzék azt vallja: „a magyarok önmagukban kevesek, mindig kell nekik egy külső viszonyítási pont”. Egyenlőségjelet próbált tenni a DK és a Tisza Párt közé, és azt mondta: „a DK-sok bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások”, mert nyíltan kimondják, hogy „az Európai Egyesült Államokban kellene feloldódni”.

A korábbi ellenzéki időszakot felidézve kiemelte: akkor is tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, mert ellenzékből is a hazáért dolgoztak. Szerinte a mai ellenzékiek nem így gondolkodnak.

A fórumon kétszer is megkérdezte a közönséget, hogy mi Kollár Kinga vezetékneve, mintha nem emlékezne rá.

A kormánypárt az utóbbi hetekben országos kampányt folytatott Kollár Kinga uniós forrásokról szóló kijelentései miatt. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta: Kollár Kinga és társai „azért dolgoznak, hogy nekünk rossz legyen, hogy nekünk ne sikerüljön”.

A miniszterelnök felsorolta, milyen következményei lennének annak, ha nem ők kormányoznának. Szerinte ilyen lenne Ukrajna uniós csatlakozása, a rezsicsökkentés megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a bankok és nagyvállalatok adómentessége, valamint a bevándorlók beengedése. Többször kijelentette: „bár ezt nem szabad így mondani”, de „Magyarország migránsmentes ország”. Úgy fogalmazott, hogy ha nem nemzeti kormány vezetné az országot, olyan lenne a helyzet, mint Bécsben vagy Franciaországban. Hozzátette: Brüsszelben is sokan mondják neki, hogy a fél karjukat odaadnák, ha országuk újra migránsmentes lehetne.

Menczer Tamás a fórumon azt is megjegyezte, hogy „állítólag Kollár Kinga madeirai luxusházában piheni ki a fáradalmait”.

Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban is kapott kérdést. Azt mondta, ha az EU 2004-ben is olyan lett volna, mint most, akkor az sem biztos, hogy csatlakoztunk volna.

Jelenleg azonban szerinte nem érné meg kilépni, mert egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn.

Elmondta azt is, hogy Donald Trump rendszeresen kérdezi tőle, mikor lépünk ki az unióból, de ő mindig azt válaszolja: a magyar termékek 85 százalékát az EU-n belül értékesítik, ezért ez nem érné meg. Talán akkor, ha lenne valamilyen ellenajánlat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban mérsékeltebben fogalmazott. Úgy nyilatkozott, hogy az ukránok hősiesen harcoltak, sokan meghaltak, de „egy dolog biztos, Európának sosem lesz érdeke, hogy Ukrajna mellett Oroszországgal szembeni háborúban részt vegyen”. Szerinte nem szabad beugrani a háborúba, nyitottnak kell maradni a tárgyalásra, és a konfliktust a lehető legkisebb térre kell korlátozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar állampolgárságú túszról tett közzé új videót a Hamász
A palesztin terrorszervezet propagandacélú anyagában Omri Miran Netanjahut és az izraeli kormányt is bírálja. Omri Miran Trumptól vár segítséget.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 23.



„Shalom, Omri Miran vagyok, ez a második születésnapom a Hamász túszaként”

– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.

A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.

A két és fél perces videó nagy részében Miran arra szólítja fel az embereket, különösen azokat, akik már kiszabadultak, hogy álljanak ki a még fogságban lévő izraeli túszokért. Azt kéri, szervezzenek tüntetést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája elé. Azt is állítja, hogy Netanjahu hívei már lemondtak róluk, és vannak, akiknek az is mindegy lenne, ha meghalnának.

A felvétel végén izraeli politikusokat nevez meg – élükön Netanjahuval –, és azt mondja, hogy szerintük 2023. október 7. az ő felelősségük. A videóban az is elhangzik: „Ne higgyetek Netanjahunak”. Megemlíti Donald Trumpot is, aki szerinte az egyetlen nagyhatalmú vezető, aki nyomást gyakorolhat az izraeli kormányfőre.

A gondosan vágott videóban az is látható, hogy Miran egy kis süteményt kap a születésnapjára. A felvétel alapján úgy tűnik, a Hamász propagandacélokra használta a megszólalását.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Jr. Budapestre látogat pénteken, találkozik Jászai Gellérttel is
A Trump Business Vision 2025 turné keretében érkezik, és nem csak üzletemberekkel találkozik. A háttérben politikai egyeztetések is zajlanak.


Donald Trump Jr., az Egyesült Államok elnökének legidősebb fia pénteken Budapestre érkezik – írja a Bloomberg. A látogatás során egy zártkörű rendezvényen vesz részt, amelyen a 4iG elnöke, Jászai Gellért is jelen lesz. A hírt a 4iG erősítette meg az amerikai lapnak. A Bloomberg kérdésére a magyar kormány nem reagált.

A lap forrásai szerint Trump Jr. a „Trump Business Vision 2025” nevű rendezvénysorozat keretében járja a térséget.

A program célja, hogy feltérképezzék a régió üzleti lehetőségeit. Emellett a Bloomberg úgy tudja, hogy Trump fia találkozót tervez jobboldali politikusokkal is.

Trump Jr. a Trump Organization ügyvezető alelnökeként dolgozik, de nem tölt be kormányzati pozíciót. A héten több más országba is ellátogat, köztük Szerbiába, Romániába és Bulgáriába is.

Idén februárban Jászai Gellért az Egyesült Államokba utazott Orbán Viktor miniszterelnök társaságában. Találkoztak Elon Muskkal, akivel a magyar űripari fejlesztésekről és a globális technológiai együttműködés lehetőségeiről egyeztettek. A megbeszélésre Mar-a-Lagóban került sor. Ezt követően a 4iG részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett.

A 4iG-nél jelenleg tanácsadóként dolgozik Richard Grenell is, aki Donald Trump első elnöki ciklusa alatt a Balkánért felelős különmegbízott volt.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: