HÍREK

Kötelező biztosítást kell fizetni júliustól a gyorsabb rollerek után is

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2024. április 30-án kihirdetett új rendelkezései szerint az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Ezt lehet tudni.


Bővül azon járművek köre, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni - áll a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményében.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2024. április 30-án kihirdetett új rendelkezései szerint az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb).

Az érintettekre a kötelezettség 2024. július 16-tól vonatkozik majd.

A gépjármű nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e kgfb-t kötni az adott járműre. Minden üzemben tartó saját felelőssége lesz, hogy ellenőrizze gépjárműve nettó tömegét, illetve tervezési sebességét – olvasható a közleményben.

A MABISZ egy tájékoztató ábrát is közzétett az új kötelezettségről, amely ezen a linken érhető el.

(via 24.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Eldőlt, hogy Orbán helyett Melonit választották a lengyelek
Az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége megtartotta alakuló ülését. A lengyel PiS marad ebben az EP-frakcióban.


Megtartotta alakuló ülését az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (ECR) az Európai Parlamentben szerdán, írja a hvg.hu. Az ECR jelenleg a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben 83 képviselővel, jelentős különbséggel lemaradva a második helyen álló Szociáldemokraták és az első helyen álló Európai Néppárt mögött.

A csoport létszáma növekedett az előző ötéves parlamenti ciklushoz képest. A frakció vezető ereje továbbra is a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), valamint az Olasz Testvérek, Giorgia Meloni pártja.

A frakció jövőjével kapcsolatban jelentős találgatások merültek fel, különösen Orbán Viktor vasárnapi bejelentése után, miszerint a cseh ANO párt és az osztrák Szabadságpárt részvételével új politikai csoportot hoznak létre Patrióták néven. A spekulációk szerint számos kisebb párt mellett szó volt arról, hogy

esetleg a PiS is csatlakozhat Orbánékhoz, ami jelentősen meggyengítette volna Meloni frakcióját.

A szélsőjobboldalról érkeztek már jelentkezők, így például Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése is csatlakozhat az új csoporthoz, ami az Identitás és Demokrácia (ID) frakció gyengüléséhez vezethet.

Az ECR alakuló ülésén azonban nem történt váratlan fordulat.

Késő délután Ryszard Czarneczki bejelentette az X-en, hogy Joachim Stanisław Brudziński lesz az ECR egyik társelnöke, megerősítve ezzel a PiS maradását a frakcióban. A másik társelnök Nicola Procaccini, az Olasz Testvérek politikusa, aki már korábban is betöltötte ezt a posztot.

Az ülésen Jaak Madison, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) képviselője is csatlakozott az ECR-hez, 84 főre növelve a frakció létszámát.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter elárulta, hány millióval támogatta Bojár Gábor a Tisza Pártot - nem tőle jött a legtöbb pénz
A Tisza alelnöke szerint nem az üzletember a legnagyobb támogatójuk. Bojár Gábor elmondta, hogy még áprilisban kereste meg a politikus.


Március közepén Magyar Pétert vendégként hívta meg egyik rendezvényére a Szeretem Magyarország Klub, melynek tagja Bojár Gábor is. Az üzletember az RTL Híradónak azt mondta: ezután kereste meg őt Magyar Péter, és támogatást kért tőle. Bojár szerint nem volt nagy összeg, amivel a fiatal politikus indulását segítette.

„Több mint félmillió ezt elmondtam. Néhány millióról van szó, tehát semmi esetre sem százmilliókról. Messze nem az a nagyságrend, sőt nem is tízmilliók”

– mondta a Híradónak az üzletember, aki a riporter nagyságrendet feszegető kérdésére leszögezte, hogy „néhány tízmillió se”.

Bojár Gábor azt mondta, azért adott pénzt Magyar Péternek, mert bár konzervatív értékrendje és világképe nem áll közel az ő liberális szemléletéhez, benne látja a lehetőséget, hogy valóban gyengítse a szerinte tragikus orbáni rendszert. Bojár szerint Magyar Péter nem örült annak, hogy nyilvánosságra került a neve.

„Azt hallottam vissza, hogy ő nem örült annak, hogy én nyilvánosan vállaltam, pedig mondtam neki, hogy nyilvánosan vállalom. Akkor, amikor én mondtam, hogy a saját nevemben, nem a cégem nevében, nem izét veszek neki ebből sokszorosítógépet vagy színpadot, hanem cashben átutalom, amit támogatásra tudok szánni és a nevemmel vállalom.”

Magyar Péter szerint sosem titkolták, hogy miből finanszírozzák a párt költéseit. Nemrég elindították a támogatói kártya programot is. De sokan nem ezzel támogatják őket, hanem egyedi befizetésekkel.

„Emlékeim szerint Bojár Gábor 5-6 millió forinttal támogatta a pártot, szerintem akkor már megvolt a párt. Nem ő volt a legnagyobb támogató: volt, van több vállalkozó is, aki támogat minket. És ahogy említettem, már 15 ezer ember kiváltotta a rendszerváltó kártyát és legalább 20, de inkább 25 ezer honfitársunk van, aki már valamilyen támogatást nyújtott nekünk.”

Magyar Péter szerint ő és a Tisza Párt vezetői tisztában vannak azzal, hogy az uniós és önkormányzati választásokon szerzett 30 százalékos támogatottság nagy felelősséggel is jár.

„Szeretnénk a választóink és a támogatóink felé megmutatni, hogy mi hogyan szeretnénk élni ezzel a felelősséggel. Ez egyrészt vonatkozik a pártépítésre, a programalkotásra és a felkészülésre a következő országgyűlési választásra, úgyhogy ezért hívtuk össze a támogatóinkat, szimpatizánsainkat és tagjainkat, hogy erről tudjunk közösen beszélni most szombaton.”

A szombati eseményen arról is beszélnek majd, hogy milyen anyagi források szükségesek a sikeres szerepléshez a 2026-os országgyűlési választásokon. Magyar Péter úgy számol, hogy ez milliárdos tétel lesz. A pénzt nem külföldi támogatóktól, hanem közösségi finanszírozásból akarják előteremteni. A költéseikről pedig ezután is a párt honlapján számolnak majd be.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Távozik Robert Carey, a Wizz Air elnöke
A távozó elnök feladatait ideiglenesen Váradi József vezérigazgató veszi át.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. július 03.



Távozik a Wizz Air Holdings éléről Robert Carey elnök a légitársaság szerdán kiadott közleménye szerint, írja az MTI.

Robert Carey feladatait ideiglenesen, a következő három hónapban Váradi József vezérigazgató veszi át - áll a londoni értéktőzsde internetes oldalán szerdán közzétett közleményben.

A vállalat azt is közölte, hogy október 1-jétől Michael Delehant üzemeltetési vezérigazgató kereskedelmi és üzemeltetési vezetővé lép elő.

Diarmuid O'Conghaile, aki a Wizz Air Malta ügyvezető igazgatója, üzemeltetési vezérigazgató lesz.

A Wizz Air Malta élén Diarmuid O'Conghaile-t Mauro Peneda működésirányítási vezető váltja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Zelenszkij „nem örült túlságosan” a tűzszüneti felvetésnek
A magyar kormányfő állítása szerint nem meggyőzni akarta az ukrán elnököt keddi látogatásán Kijevben, hanem csak tájékozódni szeretett volna az álláspontjáról.


Orbán Viktor miniszterelnök a Die Weltwoche című konzervatív svájci lapnak adott interjúban kijelentette, hogy kijevi látogatásán nem meggyőzni akarta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hanem tájékozódni arról, „hol vannak a határai” a kijevi álláspontnak a békefolyamatra vonatkozóan, írja az MTI.

Az ukrán államfővel kedden folytatott megbeszéléséről a magyar miniszterelnök egyebek között elmondta: a tárgyalás során arra törekedett, hogy a két ország közti „nem túl virágzó” kapcsolatot maguk mögött hagyják, és a jövőre koncentráljanak. Emlékeztette Zelenszkijt arra, hogy Ukrajna területén nagyszámú magyar közösség él, különösen az egykoron Magyarországhoz tartozó területeken. Hangoztatta, hogy Ukrajnának be kell tartania az uniós csatlakozáshoz szabott kritériumokat, köztük az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, hozzátéve, Kijevnek ehhez cselekvési tervet kell készítenie, amely segít, hogy előrehaladjon a csatlakozási tárgyalásokon, de az Ukrajnában élő magyar közösség számára is előnyös.

A magyar miniszterelnök elmondta, nem meggyőzni akarta Zelenszkijt, és konkrét javaslatot sem állt szándékában tenni. Feladatául azt tűzte ki, hogy a békét célzó egyeztetés során jobban megismerje az ukrán elnök álláspontját és annak határait. Megerősítette, hogy a soros EU-elnökséget jelenleg betöltő ország kormányfőjeként célja egy jelentés elkészítése az Európai Tanács részére a béke lehetőségeiről. Már több, béketárgyalásra és a konfliktus megoldására törekvő javaslat is született, emlékeztetett, de ezek elfogadása akár hónapokba is telhet, amire jelenleg nincs idő, hiszen minden nap emberek halnak meg. Ennek okán arra kérte Zelenszkijt, hogy változtassanak a sorrenden, először gondolkodjanak egy tűzszünet megkötésében, és utána következhetnek a tárgyalások a békefolyamatról.

Orbán Viktor kifejtette: Zelenszkij „nem örült túlságosan” a tűzszüneti felvetésnek, és azt kérte, hogy még gondolkodhasson rajta, mert a korábbi tűzszüneti javaslatokkal kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak, azok szerinte nem váltak Ukrajna javára.

Orbán szerint Zelenszkij megértette Magyarország álláspontját, és felvázolta a saját álláspontjának határait a jövőbeli döntések terén. „Meglátjuk, hogyan tudjuk innen folytatni” - tette hozzá a miniszterelnök.

Előre be nem jelentett kijevi útjával és a háború lezárásával kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette:

aki irányítani akarja az eseményeket, az sohasem lesz sikeres, aki hasznos akar lenni, segíteni akar másokon, előbb „engednie kell az egójából”.

Ami igazán fontos, az a háború és a béke, Ukrajna és Oroszország álláspontja, valamint az Európai Unió érdeke - szögezte le.

A háborút és a békét érintő döntéseket nem Magyarország hozza, ehhez olyan felhatalmazásra van szükség, amely az Európai Tanácsot alkotó miniszterelnökök és elnökök kezében van - emelte ki Orbán Viktor, aki hozzátette: „Mindent egybevetve azt gondolom, ma tettünk egy lépést előre, holnap pedig teszünk egy újabbat”.

Az Európai Unió külpolitikai hatalomként fellépéséről elmondta, hogy minden a nagy európai országok vezetőin múlik. Úgy vélte, hogy amíg a németek, a franciák és az olaszok nem fognak össze, és nem tesznek egymásnak javaslatokat, nem hoznak közös döntéseket, és túl sokat foglalkoznak az uniós pozíciók elosztásával, a pillanatnyi politikai helyzettel és álláspontokkal, addig nem lesz változás.

Mint mondta, ezért járt nemrégiben Berlinben, Rómában és Párizsban, ezért indította el a békemissziót: hogy meggyőzze az európai vezetőket arról, hogy fel kell vállalniuk a legfontosabb döntések meghozatalát, különben Európa eltűnik a nemzetközi színtérről.

Link másolása
KÖVESS MINKET: