A kormány az árak letörése érdekében új eszközt vezet be legkésőbb július 1-jétől:
akciók meghirdetésére fogja kötelezni a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedelmi láncokat
– közölte a kormányszóvivő csütörtökön a Kormányinfón.
Szentkirályi Alexandra elmondta: az inflációs adatok javulása a kormány intézkedéseinek köszönhetően már látható, de a kabinet az árak letörése érdekében egy új eszköz bevezetéséről döntött görög és francia példákat megvizsgálva.
Az alapvető élelmiszereket 20 kategóriába sorolják, ilyen lehet például a baromfihús, a sajt vagy a kenyér, a péksütemény, a zöldség, a gyümölcs és a felvágott. Az érintett kereskedelmi egységeknek valamennyi kategóriában egy-egy szabadon választott terméket kell az akciót megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább tíz százalékkal olcsóbban kínálni – ismertette.
Az akciókra hetente kell kijelölni a termékeket. Az akció nem vonatkozhat árstopos termékre. Az intézkedés várhatóan a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszerláncokat érinti majd, a legkisebb boltokra nem vonatkozik – közölte a kormányszóvivő.
A kormány az árak letörése érdekében új eszközt vezet be legkésőbb július 1-jétől:
akciók meghirdetésére fogja kötelezni a jelentős árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedelmi láncokat
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vénásan adtak antibiotikumos kezelést a szolnoki kórház inkubátorában hagyott babának, aki a Dávid nevet kapta
Az anyának a megtalálástól számított 6 hétig van lehetősége arra, hogy jelentkezzen a piciért, mert lehet, hogy akarata ellenére vitték az inkubátorhoz. Ilyenkor azonban több dolgot is megvizsgálnak.
Szerdán kora délután tettek egy újszülött kisfiút a szolnoki Hetényi Géza Kórház bejáratánál található babamentő inkubátorban. Az egészséges kisfiú testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
Az RTL Híradó beszámolója szerint a baba köldöke már el volt látva. Miután meggvizsgálták, bakteriális fertőzésére antibiotikumos kezelést adtak neki, és védőoltást is kapott.
Az elmúlt egy évben ő a negyedik baba, akit ebbe az inkubátorba tettek. Az előző, februári kicsit már örökbefogadták.
Dr. Berdó Éva, részlegvezető főorvos elmondta:
"Itt találtak egy érett 2 kiló 56 dekával született jó állapotú újszülöttet. Rózsás volt a bőrszíne, kicsit sírdogált, fel volt öltöztetve, köldökcsonkja ellátva köldök csattal, tehát valamilyen szinten gondoskodtak róla, szerencsére nem hűlt le."
Mikor megvizsgálták, akkor derült ki, hogy baktérium okozta fertőzése van a picinek.
"Ezért vénásan antibiotikumos kezelést kezdtek a kollégák. Védőoltásban is kellett részesíteni az újszülöttet, hiszen nem tudtuk, hogy az anya hordozza-e a májgyulladás b vírusát, ez ellen védőoltás van. Jelenleg stabil az állapota, és már ki is helyzetük az inkubátorból kiságyba."
A szolnoki kórház inkubátorában jelenleg 34 fok van és olyan érzékelője van, hogy ha kinyitják az ajtaját, késleltetve ad jelzést a személyzetnek. Így nem találkozhatnak azzal, aki oda tette a babát. A vér szerinti anya azonban egy ideig még jelentkezhet.
Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke elmondta: "A szülőanyának a megtalálástól számított 6 hétig adott esetben módja van a szándékát visszavonni, mert nem biztos, hogy a szülőanya tette be a kicsit az inkubátorba, lehet, hogy akarata ellenére vitték az inkubátorhoz."
Ha jelentkezne az anya később a babáért, akkor a genetikai egyezés mellett azt is vizsgálnák, hogy alkalmas-e a gyereknevelésre.
Szerdán kora délután tettek egy újszülött kisfiút a szolnoki Hetényi Géza Kórház bejáratánál található babamentő inkubátorban. Az egészséges kisfiú testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
Reagált a Nemzetközi Büntetőbíróság: Magyarország továbbra is kötelezve van az együttműködésre a kilépés bejelentése után is
Netanjahu magyarországi látogatásának reggelén jelentették be a magyar kilépést. A hágai testület szerint azonban ettől függetlenül is kötelező lenne az izraeli politikus ügyében együttműködni.
A kilépést Gulyás Gergely jelentette be, azelőtt, hogy Orbán Viktor a Karmelitában fogadta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
orbán Viktor később az izraeli vezetővel közös sajtótájékoztatón azt mondta: „a Nemzetközi Büntetőbíróság a magyar kormány álláspontja szerint egy politikai bírósággá változott az utóbbi években, és ezt alátámasztja az izraeli miniszterelnök ellen hozott döntés is”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság szóvivője reagált Benjamin Netanjahu magyarországi látogatására. Fad El-Abdullah közölte:
„A bíróság a sztenderd eljárást követte, amikor Netanjahu úr letartóztatását kérte a látogatáson.”
A magyar kormány hivatalosan a látogatás reggelén jelentette be, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő néhány órával Netanjahu budapesti érkezése után erősítette meg a döntést.
Orbán Viktor már akkor meghívta az izraeli kormányfőt, amikor tavaly novemberben kiadták az elfogatóparancsot. Azt mondta, a bíróság határozatának „semmi hatása nem lesz” Magyarországon.
A döntést a kormány már tavaly nyár óta fontolgatta, amikor a bíróság kérelmet nyújtott be Netanjahu elfogására.
A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái novemberben azt írták, hogy „megalapozott okok” alapján Netanjahu „büntetőjogi felelősséget viselhet” háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, amelyek az Izrael és a Hamász közötti háború során történtek. Netanjahu „antiszemita” döntésnek nevezte a bíróság lépését.
A kilépés folyamata azonban nem azonnali, a bejelentéstől számítva egy évre van szükség, hogy érvénybe lépjen. A szóvivő ezzel kapcsolatban is megszólalt: „A bíróság tudomásul veszi, hogy Magyarország továbbra is kötelezve van arra, hogy együttműködjön a Nemzetközi Büntetőbírósággal.”
A kilépést Gulyás Gergely jelentette be, azelőtt, hogy Orbán Viktor a Karmelitában fogadta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Elhunyt Sterbinszky Amália - közölte a Nemzeti Sporttal korábbi játékostársa, Nagy Ilona, akit Sterbinszky húga, Gizella tájékoztatott. A dániai Helsingörben élt, onnan rosszullét miatt egy koppenhágai kórházba szállították. Az életét azonban nem tudták megmenteni.
A 239-szeres magyar válogatott kézilabdázó 74 éves volt.
A korszakos balátlövő Sterbinszky Amália az FTC-vel egyszer, a Vasassal tízszer lett bajnok. A Vasassal 1982-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupáját is elnyerték. A válogatott tagjaként olimpiai és világbajnoki érmeket is szerzett.
„Nehéz kiemelni egyet, mert érzések, hangulatok futnak át rajtam, de persze sokszor beugrik, ahogyan dobogóra állunk valamelyik világversenyen, a BEK-győzelem, netán gólok, amelyek különlegesnek számítottak, mert nem sima felugrásból vagy betörésből szereztem. (…) Az ember mindig többet akar, miért nem lett második hely a harmadikból, győzelem az ezüstéremből” – mondta korábban a Nemzeti Sportnak.
A 20. század legjobb magyar játékosának választott klasszis Dániában ment férjhez és évtizedek óta ott élt. A dán női felnőtt- és juniorválogatottat is irányította. Természetgyógyászattal is foglalkozott, klinikája országos hírű volt.
A Vasas és az MKSZ is saját halottjának tekinti.
"Óriási veszteség érte az egyetemes kézilabdázást és a magyar sportot is, hiszen Sterbinszky Amália minden idők egyik legnagyszerűbb magyar kézilabdázója volt, aki egy egész korszakot meghatározott sportágunkban – mondta el Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke. – Őszinte részvétem családjának, magam is megrendültem a hír hallatán. Sterbinszky Amáliát a Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük!" - írta a Magyar Kézilabda Szövetség a közösségi oldalán.
"Megrendített a halála híre, mert nem csupán korábbi játékosomat, hanem a barátomat is elveszítettem. Szörnyű, hogy ilyen fiatalon ment el. Játéktudásban megelőzte a korát, lövőkészségben és irányító szerepkörben egyaránt kimagaslót nyújtott, univerzális kézilabdázó volt. Emlékszem, mennyi időt és energiát fordított a csapatépítésre, hihetetlen hatással volt társaira. Köszönettel tartozunk neki mindazért, amit a magyar kézilabdasportért tett” – mondta Mocsai Lajos, az 1982-ben BEK-győztes Vasas edzője, korábbi szövetségi kapitány.
Elhunyt Sterbinszky Amália - közölte a Nemzeti Sporttal korábbi játékostársa, Nagy Ilona, akit Sterbinszky húga, Gizella tájékoztatott. A dániai Helsingörben élt, onnan rosszullét miatt egy koppenhágai kórházba szállították. Az életét azonban nem tudták megmenteni.
A 239-szeres magyar válogatott kézilabdázó 74 éves volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem csak a túlsúlyosok kerülnek ki a csípő- és térdprotézis várólistájáról, más csoportok is eleshetnek a műtéttől
A protokoll szerint bizonyos állapotú stroke-osok, daganatosok és autisták sem kerülhetnek fel a várólistára. Orvosok szerint ez súlyos következményekkel járhat.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.
A szakemberek szerint azonban más eseteket is felsorol az új protokoll, így újabb betegek eshetnek el a beavatkozástól.
A NEAK által közzétett protokoll alapján bizonyos betegcsoportok nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézis műtét várólistájára.
A kizáró okok között szerepelnek a sztrók egyes esetei, áttétes daganatos betegségek, autoimmun betegségek, valamint a beteg együttműködésének és szociális helyzetének elégtelensége is.
A 24.hu egyik orvos forrása szerint problémás, hogy a „bizonyos esetek” kitétel nincs pontosan meghatározva a sztrókos betegeknél, így nem egyértelmű, mely állapotok esetén vehető még fel valaki a várólistára, és mikor nem. Azt mondta: „Hiányoznak a kritériumok.”
A szociális helyzetre vonatkozó előírásokat szintén nem részletezi a protokoll. Egy másik orvos forrás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a beteg a hazabocsátás után olyan környezetbe kerülne vissza, ahol a rossz higiéniai körülmények miatt magas a fertőzésveszély – például hajléktalan –, akkor nem műthető. Hozzátette: ez csak feltételezés, mert a hivatalos dokumentum nem ír részletesen erről a kritériumról.
Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos korábban egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az abszolút kontraindikációk alapján „nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, azaz nem rehabilitálható.” Példaként egy súlyos autista baleseti sérültet említett, aki így a jövőben sem kaphat ilyen ellátást, és nagy valószínűséggel élete hátralévő részét ágyhoz kötötten kell töltenie.
Egy másik orvos forrás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy daganatos betegek esetén, ha balesetet szenvednek és akut ellátásra szorulnak, az őket fogadó orvos sokszor nem tudja, pontosan mit mondott az onkológusuk a várható életkilátásokról. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg áttétes daganattal is tovább él, mint amire az onkológus számított.
A NEAK az Economx kérdésére azt válaszolta, hogy „reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését”. Hozzátették: céljuk a 2019-es, vagyis a pandémia előtti várakozási idők elérése.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.
