A brit szakértők állítását alátámaszthatja spanyol orvosok megállapítása is. Ezek szerint a múlt héten vizsgált 216 koronavírus miatt kórházba került páciens 82 százalékának alacsony volt a D-vitaminszintje a mediterrán országban.
Az emberi szervezet az erős napfény hatására, vagyis leginkább a tavasz második felében és nyáron termel D-vitamint. A Egyesült Királyság esetében ez azt jelenti, hogy októbertől márciusig az embereknek egyéb forrásokból (például olajos halakból, tojásból és táplálékkiegészítőkből) kell hozzájutni a megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz.
Az országban már így is úgy kerülnek forgalomba például a reggeli müzlik vagy egyes gombafajok, hogy extra D-vitamint adnak hozzá. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásban élők pedig ingyenes multivitaminokra jogosultak. Az országban a fehér lisztet már egy ideje B1 és B3 vitaminokkal dúsítják, de tavaly konzultáció kezdődött a B9 vitamin egyes élelmiszerekhez adagolásáról is.
A birminghami egyetem 2019-es tanulmánya szerint a következő 25 évben 90 százalékkal csökkenne a D-vitaminhiányos esetek száma, ha a lisztet dúsítanák. Ez végeredményben 65 millió font (20 milliárd forint) megtakarítását eredményezhetné.
Nem egyértelmű csodaszer azonban a D-vitamin: egyes kutatások szerint szinte alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a Covid-19, az influenza és egyéb légzőszervi betegségek lefolyását.
Érdemes lenne D-vitamint adni az olyan általános élelmiszerekhez, mint a tej és kenyér, írja a The Guardian brit tudósok javaslatai alapján. A megfelelő D-vitamin háztartással rendelkező fertőzöttek ugyanis jóval könnyebben vészelik át a koronavírus-fertőzést azoknál, akik vitaminhiánnyal küzdenek.
Dr. Gareth Davies úgy véli, hogy kutatásuk alapján megkérdőjelezhetetlen az összefüggés:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy fekete Aurus Senat típusú luxuslimuzin robbant fel Moszkvában, a Ljubljanka tér közelében, nem messze az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) központjától.
A jármű értéke nagyjából 130 millió forint, és a külföldi sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök flottájához tartozhatott.
A robbanásról videók is készültek, amelyeken látszik, hogy az autó lángokban áll, és sűrű fekete füst száll fel belőle. A tűz a motorháznál keletkezhetett, majd átterjedt a belső térre. A jármű hátulja is súlyosan megsérült. Egy másik szögből készült felvételen az is jól látszik, hogy a limuzin hátsó része is komolyan megrongálódott.
A környező éttermek dolgozói megpróbáltak segíteni, mielőtt a hatóságok kiérkeztek volna. A közeli bárokból és vendéglőkből többen is kiszaladtak a Szretenszkaja utcára, hogy segítséget nyújtsanak, mielőtt a tűzoltók megérkeztek. Sérültekről eddig nem érkezett hivatalos információ. A Daily Star szerint nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején. A The Sun úgy tudja, hogy az autóban ülők nem sérültek meg.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője korábban azt állította, hogy több merényletkísérlet is történt már Putyin ellen. 2023 decemberében egy bomba végzett Igor Kirillovval, az orosz hadsereg egyik magas rangú vezetőjével és adjutánsával. A robbanószerkezetet egy elektromos rollerbe rejtették, és a támadásért Ukrajna vállalta a felelősséget.
A Kreml korábban közölte, hogy „bármilyen Putyin elleni merényletkísérletre nukleáris válasszal reagálna”.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke január 29-én a Telegram-csatornáján azt írta: „A Putyin elleni merényletterv, sőt már pusztán ennek megvitatása is bűncselekmény, komoly fenyegetés a globális biztonságra, közvetlen út a nukleáris háborúhoz. Minden nemzetközi intézménynek alapként kellene tekintenie ezt egy vizsgálathoz.”
Vlagyimir Putyin védelmét szigorú biztonsági intézkedések biztosítják. A hivatalos látogatások helyszíneit hónapokig vizsgálják, megfigyelik a mobiltelefonokat, és bombazavaró rendszereket telepítenek. Az elnök páncélozott járművekből álló konvojban közlekedik, katonai egységek kíséretében. Testőreit külön válogatják, és olyan felszerelésekkel látják el őket, mint a golyóálló aktatáskák vagy a páncéltörő lőszerrel töltött pisztolyok.
A The Sun beszámolója szerint nemrég Murmanszkban, amikor Putyin megjelent egy koszorúzáson, a díszőrség tagjait egyesével átvizsgálta az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZV) egyik embere. Átvizsgálták, hogy nem rejtenek-e fegyvert vagy robbanószert. A jelentések szerint a katonák fegyveréből kivették a tárakat, és biztonsági dugókat helyeztek a csőbe.
Putyin ebben az időszakban Murmanszkban egy nukleáris tengeralattjáróra is felszállt, ahol azt mondta: „Nemrég azt mondtam, hogy ledaráljuk őket [Ukrajnát] — most úgy tűnik, végezni fogunk velük.”
A most felrobbant autó a beszámolók szerint az Elnöki Tulajdonkezelő Hivatal flottájához tartozhatott. A robbanás körülményeit még vizsgálják, a tűz pontos oka és az eset esetleges elkövetői továbbra sem ismertek. A 72 éves Putyin rendszeresen használja limuzinjait, és korábban már ajándékozott is belőlük más államfőknek, például Észak-Korea vezetőjének, Kim Dzsongunnak.
Az elmúlt napokban további biztonsági intézkedéseket is észleltek Moszkvában. FSZV-tisztek csatornafedeleket és kukákat nyitottak fel, hogy bombák után kutassanak egy helyszín közelében, ahol Putyin beszédet tartott. Egy Kreml-közeli forrás szerint „a különleges szolgálatok soha nem látott szintre emelték a Putyin körüli biztonsági intézkedéseket”.
Egy fekete Aurus Senat típusú luxuslimuzin robbant fel Moszkvában, a Ljubljanka tér közelében, nem messze az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) központjától.
A jármű értéke nagyjából 130 millió forint, és a külföldi sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök flottájához tartozhatott.
A robbanásról videók is készültek, amelyeken látszik, hogy az autó lángokban áll, és sűrű fekete füst száll fel belőle. A tűz a motorháznál keletkezhetett, majd átterjedt a belső térre. A jármű hátulja is súlyosan megsérült. Egy másik szögből készült felvételen az is jól látszik, hogy a limuzin hátsó része is komolyan megrongálódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Ma már nem csak rugdosták, de akasztással is fenyegették a TISZA önkénteseit Budapesten gyerekek előtt - Videó
A TISZA Párt vezetője Orbán Viktorhoz és Sulyok Tamáshoz fordult: „Elég volt! Követelem, hogy haladéktalanul szólaljanak meg az országban uralkodó agresszióval szemben”.
Újabb fenyegető támadást intéztek a TISZA Párt önkéntesei ellen, ezúttal Budapesten. Az esetről videó is készült, melyet Magyar Péter megosztott a közösségi oldalán. Ezen egy férfi látható, aki folyamatosan káromkodva szidja a pártot és az ott jelenlévőket. Többször is elhangzik pl: "Nem rendőr kell ide, hanem hóhér!", "Fel foglak akasztani, hogyha lesz rá lehetőségem".
A TISZA Párt vezetője a felvétel mellé azt írta:
"Elég volt! Az országot vezető bűnözők polgárháborúba akarják taszítani az országot. Ma már nem csak rugdosták, de akasztással is fenyegették a TISZA önkénteseit Budapesten gyerekek előtt.
Orbán Viktor elnök úr! Sulyok Tamás köztársasági elnök úr!
Elég volt! Követelem, hogy haladéktalanul szólaljanak meg az országban uralkodó agresszióval szemben.
A TISZA önkéntes segítői bátor és büszke magyar állampolgárok arra áldozzák szabadidejüket, hogy a Nemzet Hangja népszavazási kezdeményezés keretén belül megkérdezzék honfitársaikat, mi a véleményük bizonyos, a mindennapjaikat érintő kérdésekben. Ők tisztességes, hazaszerető emberek, akik nem csupán élnek a véleménynyilvánítás szabadságával, hanem másokat is segítenek abban, hogy ugyanezt megtehessék".
Magyar hozzátette: "Ezek a becsületes emberek most az önök által keltett erőszakkal és a megvezetett emberek verbális és fizikai támadásaival találják szemben magukat. Már mindennaposak az őket érő egyre súlyosabb inzultusok, ennek ellenére bátran és higgadtan viselik ezeket.
Tudják, miért? Azért, mert hisznek az igazunkban és biztosak abban, hogy ők másmilyen Magyarországot szeretnének.
Papolhatnak Önök a békéről, amíg híveiket a békétlenségre és egymás gyűlöletére buzdítják. Magyart magyarral állítanak szembe csak azért, hogy mentsék a hatalmukat.
Elég volt! Felszólítom Önöket, hogy szólaljanak meg, határolódjanak el az ilyen cselekedetektől és hívják fel a szavazóik figyelmét, hogy hagyják abba a megfélemlítést és hagyjanak fel az erőszakkal" - írta.
Sulyok Tamást is megszólította:
"Köztársasági elnök úr, ön azért lehet a mostani pozíciójában, mert elődje morálisan megbukott. Ha Ön most sem szólal meg és nem szólít fel békére, ha a miniszterelnökkel együtt nem hívják vissza az utcákról az agresszív “harcosaikat”, akkor Önök is hasonlóan járnak, mint Novák Katalin a volt köztársasági elnök: végleg megbukna"
- üzente. Végül azt üzente:
"A magyar emberek békében szeretnének élni itthon, a szeretett hazájukban. A TISZA egy ilyen országot épít és békére és egymás iránti tiszteletre hív fel minden magyar embert. Aki a TISZA-ra szavaz, az a békére és az emberséges Magyarországra szavaz" - áll a bejegyzésben.
Újabb fenyegető támadást intéztek a TISZA Párt önkéntesei ellen, ezúttal Budapesten. Az esetről videó is készült, melyet Magyar Péter megosztott a közösségi oldalán. Ezen egy férfi látható, aki folyamatosan káromkodva szidja a pártot és az ott jelenlévőket. Többször is elhangzik pl: "Nem rendőr kell ide, hanem hóhér!", "Fel foglak akasztani, hogyha lesz rá lehetőségem".
A TISZA Párt vezetője a felvétel mellé azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Róna Péter: Az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása
A közgazdász szerint évekkel ezelőtt figyelmeztették a döntéshozókat a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos problémákra, de nem történt érdemi intézkedés.
Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén értesült arról, hogy az MNB alapítványokat hozna létre – írta meg a Blikk.
„A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén szereztem tudomást az MNB-alapítvány alapítóterveiről” – mondta Róna. Elmondása szerint akkor arról tájékoztatták őket, hogy az alapítványok céljainak megvalósítására kétmilliárd forintot szánnak.
Róna kiemelte, hogy a felügyelőbizottság – amelynek tagja volt a pénzügyminiszter képviselője is – aggályosnak tartotta a szervezetek létrehozását, mert az általuk biztosított tőkejuttatás ellentétes lehetett a törvényi előírásokkal.
„Az alapítványokkal kapcsolatban a felügyelőbizottság 2014-ben jelezte az állami tulajdonosnak, a Pénzügyminisztériumnak, ma Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az MNB által létrehozott szervezeteknek biztosított tőkejuttatás ellenkezik a törvényi előírásokkal, de legalábbis aggályos”
A közgazdász szerint hiába készült erről jelentés, arra nem érkezett válasz. A felügyelőbizottság ezért egy határozatban felszólította az MNB igazgatóságát, hogy adja át az alapítványok jogi hátterét bemutató anyagokat. Ezen kívül kérték, hogy mutassák be a társadalmi felelősségvállalási és egyéb nem jegybankszakmai támogatási programok jogi megalapozását, és ismertessék az európai jegybankok hasonló gyakorlatát is. Róna Péter szerint a jegybankról szóló törvényből ugyanis nem volt levezethető az alapítványok létrehozása, hiszen az kimondja: a Magyar Nemzeti Banknak sem belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.
Róna hangsúlyozta, hogy a jelentésről a Pénzügyminisztériumnak is tudomása volt, hiszen két tagot is delegáltak a felügyelőbizottságba, akik megszavazták a zárójelentést. „Mind a ketten megszavazták azt a bizonyos zárójelentést” – mondta. A jelentésből Kövér László házelnök is kapott.
A felügyelőbizottság mandátuma lejárta után 17 hónapig nem működött új testület, eközben pedig az alapítványokhoz továbbra is folyt a pénz.
„Orbán Viktor miniszterelnök a nyilatkozataiban most arra hivatkozik, hogy a jegybank a kormánytól függetlenül tevékenykedő intézmény. Igen ám, de annak működéséért a Pénzügyminisztérium felel”
– tette hozzá Róna.
Később az Állami Számvevőszék is vizsgálatot indított, amely több problémát is feltárt. Jelentésük szerint
az alapítványok befektetései nem feleltek meg a közpénzek gondos kezelésére vonatkozó elvárásoknak, és jelentős, 150-200 milliárd forintos vagyonvesztést okoztak az összesen 500 milliárdos vagyonból. Az ÁSZ hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást indított.
Róna Péter szerint azonban az ÁSZ nem vizsgálta azt, hogy maga az alapítványok létrehozása törvényes volt-e. „Most az ÁSZ szerint hűtlen kezelés történt az alapítványoknál, de azzal nem foglalkozik, hogy a szervezetek megalapítása törvényes volt-e. Márpedig, ha onnan nézzük a történetet, akkor a minősítés hűtlen kezelés helyett sikkasztás lenne, mert az MNB a hatáskörében lévő pénzt áthelyezte máshova és más célra, mint az eredetileg szolgált volna” – fogalmazott.
A közgazdász a Blikknek úgy összegzett: „Úgy gondolom, ez az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása.”
Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén értesült arról, hogy az MNB alapítványokat hozna létre – írta meg a Blikk.
„A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén szereztem tudomást az MNB-alapítvány alapítóterveiről” – mondta Róna. Elmondása szerint akkor arról tájékoztatták őket, hogy az alapítványok céljainak megvalósítására kétmilliárd forintot szánnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, Miske László szülőfalujából, Zalánból járt Kolozsvárra iskolába, ahol nagy múltú színház működött. A Brassai Sámuel Líceumban érettségizett 1954-ben. Református teológiát végzett, két évig lelkészként szolgált.
A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett 1966-ban. A nagyváradi színházban játszott 1966 és 1987 között, 1987-től 1990-ig a kolozsvári Állami Magyar Színház, 1990-től 1992-ig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. A debreceni Csokonai Színháznak 1992–2023 között volt a tagja.
A Pécsi Országos Színházi Találkozón 2002-ben a legjobb mellékszereplőnek választották, 2003-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2023 decemberében munkásságát a Magyar Teátrumi Társaság Magyar Teátrum Életműdíjjal jutalmazta.
Miske László kivételes tudásával, bölcsességével, humorával mindenkit lenyűgözött
– írták. Hosszú pályáján a magyar és a világirodalom legnagyobb alakjait formálta meg, elkápráztatva a debreceni mellett a nagyváradi, a kolozsvári és a miskolci közönséget.
Emlékét kegyelettel és szeretettel megőrizzük – zárul a Csokonai Színház közleménye.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, Miske László szülőfalujából, Zalánból járt Kolozsvárra iskolába, ahol nagy múltú színház működött. A Brassai Sámuel Líceumban érettségizett 1954-ben. Református teológiát végzett, két évig lelkészként szolgált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
