HÍREK
A Rovatból

Vámháború: életbe léptek Trump vámjai, Kína azonnal visszavágott Amerikának

Kína újabb vámokat vetett ki amerikai termékekre, miután Trump megadóztat minden kínai importot. Az intézkedések tovább élezik a két ország közötti kereskedelmi feszültséget, miközben Trump Mexikónak és Kanadának 30 napos haladékot adott.


Kedd hajnalban lépett életbe az Egyesült Államok új vámrendelete, amely 10 százalékos adót vet ki az összes kínai importra – számol be a Reuters. Donald Trump szerint Peking nem tett eleget az illegális drogok amerikai beáramlásának megakadályozásáért, ezért vezette be az intézkedést.

Válaszul Kína 15 százalékos vámot vetett ki az amerikai szénre és cseppfolyósított földgázra, valamint 10 százalékos adót rótt ki a nyersolajra, a mezőgazdasági gépekre, a nagyobb motorral rendelkező szedánokra és bizonyos teherautókra. A kínai kormány bejelentette, hogy versenyellenes vizsgálatot indít a Google anyavállalata, az Alphabet Inc. ellen.

Emellett a PVH Corp.-ot, a Calvin Klein tulajdonosát és az amerikai Illumina biotechnológiai céget felvette a lehetséges szankciós listára.

Peking további intézkedéseket is hozott: exportkorlátozásokat vezetett be egyes elektronikai, katonai és napenergia-ipari felhasználású fémekre, így a volfrámra, tellúrra, ruténiumra és molibdénre.

Az amerikai elektromos teherautókra kivetett 10 százalékos vám érintheti a Tesla Cybertruckját is, amelyet a cég Kínában próbál népszerűsíteni.

A kínai kormány február 10-től vezeti be az új vámokat. Ez némi mozgásteret hagy Washington és Peking számára, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni. Donald Trump a hét folyamán tervezi a tárgyalást Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Az amerikai elnök hétfőn elhalasztotta a Mexikóra és Kanadára vonatkozó 25 százalékos vámok bevezetését, miután a két ország vállalta, hogy szigorítja határvédelmét és fellép az illegális bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem ellen. Kanada új technológiát és több szakembert vet be az amerikai határon, míg Mexikó 10 000 nemzeti gárdistát küldött északra.

A kínai import szempontjából az Egyesült Államok nem kiemelt nyersolajszállító, tavaly a kínai import mindössze 1,7 százaléka származott innen, ami nagyjából 6 milliárd dollár értékű volt. A cseppfolyósított földgáz esetében az amerikai részarány valamivel több mint 5 százalékos.

A piacok azonnal reagáltak az új fejleményekre. A nyersolaj ára 2 százalékot zuhant, és a hongkongi tőzsdén is csökkentek az indexek. Eközben az amerikai dollár erősödött, míg a kínai jüan, az euró, az ausztrál és a kanadai dollár, valamint a mexikói peso gyengült.

A Trump-kormányzat közben az Európai Unióra is figyel. Az amerikai elnök a hétvégén jelezte, hogy az EU lehet a következő célpontja, de egyelőre nem közölte, mikor lépne fel vámokkal Európa ellen. Az uniós vezetők hétfőn azt mondták, hogy készen állnak a válaszlépésekre, de előnyben részesítik a tárgyalásokat. Trump eközben azt is megjegyezte, hogy Nagy-Britannia esetleg elkerülheti az amerikai vámokat.

Bár Trump elismerte, hogy az amerikai fogyasztók számára a vámok rövid távon áremelkedést okozhatnak, szerinte ezek az intézkedések szükségesek a bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására, valamint az amerikai ipar védelmére. Az elnök 2018-ban már elindított egy hasonló, nagyszabású kereskedelmi háborút Kína ellen. Annak során több száz milliárd dollárnyi árura vetettek ki vámokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent a Tiszából kilépő Farkas Dezsőnek, aki új pártot alapít: „Van az a pénz, amiért az ember haja korpásodik”
Farkas hétfő hirdette meg az új politikai platformot. Egyelőre keveset árult el terveiről, de már lehet csatlakozni az alakuló formációhoz.


Farkas Dezső, aki korábban a Tisza Szigetek koordinátora volt, hétfő este új politikai kezdeményezést indított el a Facebookon. Egyelőre csak néhány közhelyes mondatban foglalta össze, miről is szól az új pártja. Az érdeklődők már ki is tölthetnek egy csatlakozási űrlapot, ami további információkat ígér.

Farkas március 24-én jelentette be, hogy kilép a Tisza Pártból. A döntését a párt belső viszonyaival indokolta. A Magyar Nemzet közben arról írt, hogy Farkas neve felmerült a Fuzik Zsolt-féle korrupciós botrányban, és ez is közrejátszhatott a távozásában.

Farkas Dezső szerint mozgalma

  1. nem valami ellen, hanem valamiért dolgozik,
  2. Magyarországot az Európai Szövetségesi Rendszer hasznos és megbecsült tagjaként működtetve, saját érdekeit érvényesítve politizál,
  3. tervszerűen felépíti Magyarországnak azt a jövőt, amely a hagyományainkon alapszik, de utódainknak emelt fővel átadható,
  4. technológiai fejlettség és innováció terén a térségben az országnak kulcsszerepet szán (kvantumtechnológia és mesterséges intelligencia)
  5. meggyőződése, hogy valódi rendszerváltás és fejlődés csak technológia és módszerváltással érhető el,
  6. nem az eseti intézkedésekben, hanem a jól megszervezett folyamatokban látja a fejlődés kulcsát,
  7. meg kívánja teremteni a jövőépítés saját kultúráját és hisz az értékteremtés erejében,
  8. meggyőződése, hogy a kultúraváltás csak a jelenlegi gyakorlatok meghaladásával érhető el, nem egymás hergelésével, csoportok kirekesztésével;
  9. a cselekvés hajtóerejének nem a negatív, hanem a pozitív energiákat tartja.

Már akkor jelezte, hogy új politikai közösséget akar szervezni, most pedig meg is történt a zászlóbontás. A Facebook-poszt alatt Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is megszólalt, annyit írt:

„Van az a pénz, amiért az ember haja korpásodik.”

Farkas Dezső pénzügyi mesterdiplomát szerzett, menő amerikai egyetemen végzett, több startupot is alapított, és a saját honlapján értékteremtő gondolkodásmódot kínál. Családi szálon kötődik Mesterházy Ernőhöz, aki korábban Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója volt. Farkas tavaly a Mesterházy köréhez tartozó Future FM igazgatósági tagja lett.

Bő fél évvel a júniusi választás után visszatért a Tiszához, ahol a Tisza Szigetek közösségének munkáját irányította az eddigi csapattagokkal együtt. Magyar Péter akkori Facebook-posztjában azt írta: „a Tisza Szigetek egyre bővülő, hazaszerető közösségének a munkáját fogja koordinálni és irányítani az eddigi csapattagokkal közösen”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megszavazták: a 18 év alattiak júniustól nem vásárolhatnak energiaitalt
A parlament egyhangúlag szavazta meg a szigorítást, ami júniustól lép életbe. Aki megszegi a szabályt, akár az üzlet bezárásával is számolhat.


A parlament kedden megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését 18 éven aluliaknak. A jogszabályt 174 igen szavazattal fogadták el.

A törvény kimondja, hogy fiatalkorúakat energiaitallal kiszolgálni sem szabad.

A jogszabály harminc nappal a kihirdetését követően lép hatályba, vagyis várhatóan június elején lép életbe az új szabályozás.

A törvény a kormányt hatalmazza fel arra, hogy rendeletben határozza meg, milyen összetételű energiaitalokra vonatkozzon a tiltás. Az igazságügyi tárca tavaly nyáron már közzétett egy ilyen rendelettervezetet, amely vélhetően alapjául szolgál majd a részletszabályoknak.

A javaslatot Nacsa Lőrinc és Hollik István nyújtotta be még tavaly tavasszal. A két politikus 2023 őszén már jelezte, hogy az alkoholhoz hasonló tiltást szeretnének bevezetni az energiaitalokra is.

A szigorítást azzal indokolták, hogy

egy felmérés szerint a 10–14 évesek körében húsz százalékos azok aránya, akik reggelente energiaitalt fogyasztanak.

A fiatalkorúak teljes körében közel nyolcvan százalék rendszeresen fogyaszt ilyen italokat, amelyek túlzott bevitele több szempontból is károsak lehetnek a fiatalok szervezetére.

A törvény szerint, ha egy üzlet megsérti az előírásokat, a fogyasztóvédelmi hatóság legfeljebb egy évre megtilthatja az alkoholtartalmú italok, energiaitalok, dohánytermékek és szexuális termékek forgalmazását. Amennyiben az üzlet három éven belül ismét jogsértést követ el, a hatóság akár harminc napra is bezárathatja.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást” – írja a Tisza Párt elnöke
Az ellenzéki politikus a közösségi oldalán reagált arra, hogy a parlament elfogadta a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól


„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.

Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.

Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát. Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
Új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar Péter szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.


A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.

Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.

Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.

A magyar parlamenti képviselők nyilatkozatait a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de azt semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is javasolták, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessenek be, de ez eddig nem történt meg. A kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában még tavaly áprilisra vállalta, hogy javaslatot tesz egy szigorúbb szankciórendszer bevezetésére, de ebből egyelőre csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.

Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi majd. A testület tagjainak többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg, de a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat. Az NVB-nak hivatalból eljárást kell indítania, ha egy képviselő nem adja le időben a vagyonnyilatkozatát. Emellett bárki kezdeményezhet eljárást, ha pontosan megjelöli, hogy mi a probléma a vagyonnyilatkozattal.

A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselők kijavíthatják a hibákat, és kötelesek minden szükséges adatot benyújtani. Az állami szervek is kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat. Ezekbe csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és az adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, és ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását.

A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Hangsúlyozták, hogy „a közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában”, és kiemelték, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”.

Magyar Péter márciusban reagált a törvényjavaslatra. Azt írta:

„Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”

Emellett azt is elárulta, hogy egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Tulajdonosa továbbá „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy 7 éves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.

A Tisza Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent:

„Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény”.

Korábban Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője egy titokban készült hangfelvételen azt állította, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk alapján szerzett, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie. Ezt követően az Index februárban arról írt, hogy Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. A tőzsdezárás után ezek értéke hirtelen megemelkedett, így hétfőn már magasabb áron adhatta el őket, és jelentős haszonra tett szert.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: