Kiderült, mi az észak-koreai katonák valódi célja az orosz-ukrán háborúban

A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.

Dr. Sz. a budai Várhegy oldalában rendel, pedig már hat éve jogerős ítélet kötelezi közel 14 millió forintos kártérítés kifizetésére. A 24.hu cikke szerint az orvos a mai napig nem fizetett, ráadásul a bírósági döntés előtt megszabadult attól a cégétől, amelyre a kártérítést kiszabták.

A rosszul sikerült beavatkozás után az orvos több újabb műtétet is végzett rajta, de a helyzet tovább romlott. Erika más orvosokat is felkeresett, sőt Amerikába is elutazott, hogy újabb műtétet végeztessen, de a korábbi beavatkozások miatt kialakult hegesedések már megnehezítették a javítást.

Mivel a doktor nem ismerte el a felelősségét, és az első műtétért kifizetett 750 ezer forintot sem akarta visszaadni, Erika a bírósághoz fordult. Az ügy évekig húzódott, míg végül az első- és másodfokú bíróság, majd 2016-ban a Kúria is kimondta, hogy Sz. hibázott. A Magyar Orvosi Kamara eközben etikai vétség miatt 1,29 millió forintos büntetést szabott ki az orvosra.

A bíróság 2019-ben hozta meg a jogerős ítéletet, amely szerint cégét 13,75 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték. Az összeget 15 napon belül kellett volna kifizetni, de az orvos azóta sem rendezte a tartozást, pedig azóta még kamatok is rakódtak rá.

A 24.hu szerint az ítélethirdetés előtt a doktor 100 ezer forintért eladta a cégét egy mélyszegénységben élő nőnek. A nő elmondta, hogy sosem találkozott az orvossal, csupán egy papírt kellett aláírnia, amiért 150 eurót kapott. A kft. nem sokkal később kényszertörlés és felszámolás alá került, majd 2023 nyarán végleg törölték a nyilvántartásból.

Erika nemcsak a bíróságon próbált érvényt szerezni az igazának, hanem az interneten is kifejezte véleményét, sőt, az orvos rendelője előtt is tiltakozott. Egy ilyen alkalommal összetűzésbe került a rendelő egyik alkalmazottjával, ami miatt a bíróság könnyű testi sértés és garázdaság miatt nyolc hónap felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

A 24.hu munkatársa telefonon is megkereste az orvost. Ő minősítgetni kezdte Erikát, de arra a kérdésre, hogy tervezi-e kifizetni a kártérítést, érdemi választ nem adott.

Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.

Hétfő este különleges bejelentkezést (saját elnevezése szerint Magyar Infót) tart Magyar Péter. A Tisza elnöke a párt alelnökével, Tarr Zoltánnal fog bejelentkezni a Facebookon. A tervek szerint az alábbi témák kerülnek majd szóba:

• A TISZA működését és politikusait érő fenyegetések/zsarolások.
• A TISZA és a politikusai ellen irányuló kormányzati jogalkotási tervek.
• Orbánék terve a TISZA kriminalizálására, a működésünk ellehetetlenítésére.
• A szatellit pártok és Orbánék együttműködése.
• Óellenzéki szereplők jövőbeni szövegsége a kormányváltást akaró erők megosztására.
• A Fidesz által a háttérből gründolt és támogatott új pártok.
• A választási jogszabályok tervezett módosításai a Fidesz és az óellenzéki pártok/politikusok érdekében.

„Emellett természetesen sorra vesszük Orbánék hazugságait az uniós források, Ukrajna uniós csatlakozása és a világ legnagyobb bankrablása kapcsán is” – ígérte Magyar Péter. Ezen kívül bejelentére is készülnek „a TISZA Szigetek és az önkéntes hálózatunk jövőbeni működése, fejlesztése, valamint a koordináció és a szervezeti struktúra hatékonyabbá tétele kapcsán.”