HÍREK
A Rovatból

Rengeteg korrupciós kockázatot lát az Európai Bizottság a magyar államnál, jövőre a pénzmegvonás is életbe léphet

A korrupció elleni teljes tétlenséget és az igazságszolgáltatás kormánytól erősen függő működését is szóvá teszi a Brüsszelből érkezett levél.


A múlt héten levelet küldött az Európai Bizottság a magyar és a lengyel kormánynak, amelyben néhány problémás, a jogállamisággal és az EU-s pénzek elosztásával kapcsolatos rendelkezésre kérdeztek rá – számol be a 444.hu. A levelek az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló EU-rendeletre hivatkoznak. Ezt hívták korábban „jogállamisági mechanizmusnak”, ám a magyar és a lengyel EU-s költségvetési vétó belebegtetése miatt végül ebből költségvetést védő mechanizmus lett, ezzel is jelezve, hogy csak az EU-s pénzeket közvetlenül érintő esetekben lehet a szankciót használni.

A lap ír arról is, hogy a tagállamoknak két hónapjuk van a válaszadásra, azaz idén már biztosan nem kaphat büntetést a két ország. A Bizottság arra számít, hogy januárban születhet meg a Bíróság döntése. Addigra már náluk lesz a két kormány válasza, aminek értékelésétől függően egy hónapon belül javaslatot tehetnek szankció kivetésére, a Tanácsnak pedig további egy hónapja van arra, hogy szavazzon a javaslatról, azaz valóban büntessen.

A Bizottság Magyarországnak küldött levele rögtön az első részének címében komoly aggályt fogalmaz meg:

A közbeszerzés rendszerszintű hiányosságai és gyengeségei; az összeférhetetlenség kockázata; a "közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal" kapcsolatos aggályok

– áll a közleményben.

A Bizottság itt azt taglalja, hogy már évek óta számos jelentésben felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a közbeszerzések átláthatatlanok és torzítják a versenyt. Emlékeztetnek arra is, hogy olyan hibák szerepelnek a pénzelosztási mechanizmusban, amikért korábban már büntették az országot.

Beszámolnak arról is, hogy az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) az elmúlt öt évben Magyarországon tárta fel a legtöbb szabálytalanságot az EU tagállamai közül. Ráadásul 2013 óta minden évben szerepel a Bizottság országoknak szánt ajánlásában, hogy tenni kell valamit a magyar közbeszerzések körüli korrupció visszaszorításáért.

A Bizottság levelének második fejezete sem dicséri az országot, annak címe:

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogsértések eredménytelen kivizsgálása, üldözése vagy szankcionálása.

Ebben a passzusban leginkább az ügyészséget kritizálják, amiért rendszeresen elmarad a korrupciós ügyek feltárása. Kitérnek arra is, hogy a kormány szinte leválthatatlanná tette a Fideszhez köthető Polt Pétert a legfőbb ügyészi székben.

Rossz példákként eleveníti fel a levél, hogy többször előfordult, hogy ha az OLAF problémásnak talált egy pályázatot, akkor a magyar kormány egyszerűen kivette azt az EU-s támogatottsági körből, és kifizette a saját pénzéből – írja továbbá a 444. A harmadik fejezetben pedig hasonlóan súlyos problémát említenek:

Az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságaival kapcsolatos ügyek

– közli a cím.

AZ itt felsorolt három legfontosabb probléma:

  • az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatáskörének kiterjesztése, amely például lehetővé tette, hogy bírókat a beleegyezésük nélkül áthelyezzenek (legfeljebb egy évre);
  • előfordult, hogy fegyelmi eljárást indítottak egy bíró ellen, mert egy ítélete előtt kikérte az EU Bíróságának az állásfoglalását;
  • lehetővé tették, hogy állami hivatalnokok jogerős bírósági ítéleteket támadjanak meg az Alkotmánybíróságon, amennyiben úgy érzik, hogy az ítélet nem veszi figyelembe kellőképpen a hatáskörüket.

Ahogy a lap megjegyzi: a lengyel kormány főként a magyarhoz hasonló, az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező kritikákat kapott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megjelent a kormány rendelete a szombati nemzeti gyásznapról
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A szabályozás a rendezvények korlátozását nem említi.


Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.

Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:

"A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el".

Azt nem említi, hogy a gyásznap miatt a rendezvényeket korlátozni kellene.

A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A középületekre kiteszik a gyászlobogót, a magyar és az európai zászlókat félárbócra eresztik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Még nem tudni, hogy lehet-e lagzit tartani szombaton – A kormány még nem hirdetette meg Ferenc pápa temetése miatt a nemzeti gyásznapot
A kormány szóban már említette a gyásznapot Ferenc pápa temetésére, de a hivatalos rendelet még mindig nem jelent meg. A jegyzők tanácstalanok, mi alapján kellene dönteniük.


A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.

A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.

A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.

Tóth János arra is emlékeztetett, hogy hasonló helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején is. Akkor a kormány döntése alapján el kellett engedni a parkolási díjakat, azonban erről eredetileg a képviselő-testületek voltak jogosultak határozni. Ezt később azzal oldották meg, hogy a polgármestereket átmenetileg felhatalmazták arra, hogy saját hatáskörben rendeleteket hozzanak a járványhelyzet idején.

Mivel a döntések hétről hétre születtek, a polgármestereknek minden szombaton be kellett menniük a hivatalba, hogy az aktuális rendeletet aláírják és kihirdessék – a település hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is.

A jegyző szerint most is hasonló a helyzet: másfél nappal a nemzeti gyásznap előtt még mindig nem jelent meg a szabályozás.

Frissítés:

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
24.hu: Bede Zsolt tényleg rövidnadrágban ment a bazilikába, ahol Magyar Pétert zaklatta
A szemtanúk szerint többen próbálták megfékezni a kiabáló aktivistát a templomban. Bede végül bocsánatkérő posztban magyarázkodott a viselkedése miatt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.

Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”

Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.

Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar Péter korábbi posztjában azt írta:

„Egészen megdöbbentő jelenet volt az ünnepi gyászmise végén, amikor a már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövidnadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni. Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az USA alelnöke húsvétkor a Sixtus-kápolnában is járt, az itt készült fotó nagy vihart kavart
JD Vance a húsvéti hétvégén látogatott a Vatikánba, ahol szigorúan tiltott dolgot tett a fiával közösen, miközben Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.


JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke húsvétkor a Vatikánba látogatott, ahol több fontos személlyel is találkozott. Köztük volt Ferenc pápa is, akivel alig néhány órával a 88 éves egyházfő április 21-i, húsvéthétfői halála előtt beszélt.

Vance – aki felnőttként lett katolikus – tisztelettel emlékezett meg a pápáról. Közben viszont

egy róla készült fotó is elterjedt a neten, amelyet a Sixtus-kápolnában készítettek, miközben fiával Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.

Sokan dicsérték a képet a közösségi oldalakon. Egy hozzászóló például így fogalmazott: „epikus pillanat”, majd hozzátette: „Micsoda különleges módja ez a húsvéti hétvége eltöltésének.”

Többen viszont élesen kritizálták. Valaki azt írta: „Ez a fotó olyan, mintha bemutatnál Istennek.” Egy másik komment szerint Vance-nek „nincs tisztelete”.

A Vatikán hivatalos szabályzata szerint a Sixtus-kápolnában tilos bármilyen formában fotót vagy videót készíteni. A weboldalukon ez szerepel: „A Sixtus-kápolnában tilos bármilyen elektronikus eszközzel fényképezni vagy filmezni. A biztonsági személyzet jogosult arra, hogy jelenlétükben azonnal töröltessék a szabályszegő módon készült felvételeket.”

A múzeumok más részein a mobiltelefon használata megengedett, ha le van némítva, de a kápolnában még ez is tilos. A látogatóknak teljes csendben kell maradniuk, „a hely szentsége iránti tiszteletből”.

A szigorú szabályok célja Michelangelo lenyűgöző festményének megóvása. A freskót a művész 1512-ben, 36 évesen fejezte be. A több mint 300 alakot ábrázoló mű bibliai történeteket jelenít meg a Teremtés könyvéből – például Ádám teremtését, az özönvíz utáni bukást és az Utolsó ítéletet. A mennyezeten próféták és szibillák is láthatók, akik a Messiás eljövetelét hirdetik.

A Sixtus-kápolna emellett a konklávé színhelye is, ahol a bíborosok titkos ülésen választják meg az új pápát.

A képet valószínűleg egy hivatalos Fehér Házi fotós készítette, ami arra utal, hogy előzetesen engedélyezték. Hasonló fotók már más amerikai vezetőkről is készültek, például Michelle Obamáról 2009-ben, amikor a kápolnát látogatta.

Russell Crowe és Jason Momoa is osztott meg képet a Sixtus-kápolnából.

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET: