Keményebb uniós fellépést akar Magyarországgal szemben az új német kormány, az uniós szavazati jogot is megvonhatják
Az új német kormány azt kérné az EU-tól, hogy függessze fel a pénzügyi támogatásokat és a szavazati jogokat azoknál az országoknál, amelyek megsértik az olyan alapelveket, mint a jogállamiság.
Németország következő kormánya azt ígéri, rábírja majd az Európai Uniót, hogy ne csak beszéljen, hanem ténylegesen is lépjen fel azokkal az országokkal szemben, amelyek megszegik a közösség szabályait – burkoltan utalva ezzel Magyarországra - írja a Politico.
A Friedrich Merz vezette konzervatívok és várható koalíciós partnerük, a szociáldemokrata SPD megállapodtak abban, hogy az EU-tól azt követelik:
függessze fel a pénzügyi támogatásokat és a szavazati jogokat azoknál az országoknál, amelyek megsértik az olyan alapelveket, mint a jogállamiság
– derült ki a lap által megszerzett koalíciós szerződéstervezetből.
Bár Magyarországot név szerint nem említik, a szöveg egyértelműen arra az országra utal, amelyet évek óta azzal vádolnak, hogy rombolja a demokratikus normákat, korlátozza a sajtószabadságot, és csorbítja a bíróságok függetlenségét.
Az Európai Parlament még 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárást – az úgynevezett „atombombát” – Magyarországgal szemben, mivel súlyos jogsértéseket gyanított az uniós alapértékek megsértése miatt. Az eljárás akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne, ám a tagállamok megosztottsága miatt megrekedt.
Az Európai Bizottság 2022-ben mintegy 8400 milliárd forintnyi (22 milliárd euró) uniós forrás zárolásáról döntött Magyarországgal szemben, az emberi jogi és igazságszolgáltatási aggályok miatt. Tavaly ebből végül több mint 3800 milliárd forintot (10 milliárd eurót) felszabadított, ami komoly visszhangot váltott ki.
Az EU és Magyarország közötti másik vitás pont Orbán Viktor oroszbarát politikája. Magyarország ugyanis többször is élt a vétójogával, hogy megakadályozza az orosz oligarchák és katonai vezetők elleni szankciókat.
A német kormány ezért azt javasolja, hogy bővítsék ki a minősített többségi szavazást az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika területén, például a szankciók esetében. Így elkerülhető lenne, hogy egyetlen tagállam, például Magyarország blokkolhasson ilyen döntéseket.
Németország következő kormánya azt ígéri, rábírja majd az Európai Uniót, hogy ne csak beszéljen, hanem ténylegesen is lépjen fel azokkal az országokkal szemben, amelyek megszegik a közösség szabályait – burkoltan utalva ezzel Magyarországra - írja a Politico.
A Friedrich Merz vezette konzervatívok és várható koalíciós partnerük, a szociáldemokrata SPD megállapodtak abban, hogy az EU-tól azt követelik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a kormány rendelete a szombati nemzeti gyásznapról
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A szabályozás a rendezvények korlátozását nem említi.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.
Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:
"A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el".
Azt nem említi, hogy a gyásznap miatt a rendezvényeket korlátozni kellene.
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A középületekre kiteszik a gyászlobogót, a magyar és az európai zászlókat félárbócra eresztik.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.
Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még nem tudni, hogy lehet-e lagzit tartani szombaton – A kormány még nem hirdetette meg Ferenc pápa temetése miatt a nemzeti gyásznapot
A kormány szóban már említette a gyásznapot Ferenc pápa temetésére, de a hivatalos rendelet még mindig nem jelent meg. A jegyzők tanácstalanok, mi alapján kellene dönteniük.
A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.
A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.
A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.
Tóth János arra is emlékeztetett, hogy hasonló helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején is. Akkor a kormány döntése alapján el kellett engedni a parkolási díjakat, azonban erről eredetileg a képviselő-testületek voltak jogosultak határozni. Ezt később azzal oldották meg, hogy a polgármestereket átmenetileg felhatalmazták arra, hogy saját hatáskörben rendeleteket hozzanak a járványhelyzet idején.
Mivel a döntések hétről hétre születtek, a polgármestereknek minden szombaton be kellett menniük a hivatalba, hogy az aktuális rendeletet aláírják és kihirdessék – a település hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is.
A jegyző szerint most is hasonló a helyzet: másfél nappal a nemzeti gyásznap előtt még mindig nem jelent meg a szabályozás.
A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.
A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.
A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly szigorítás jöhet a műszaki vizsgáknál, az autókat, furgonokat és motorokat is érintené az új uniós szabályozás
A cél a balesetek és a környezetszennyezés csökkentése. A tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is:
a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap.
Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait.
A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a portfolio.hu. A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is: a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap. Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait. A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az USA alelnöke húsvétkor a Sixtus-kápolnában is járt, az itt készült fotó nagy vihart kavart
JD Vance a húsvéti hétvégén látogatott a Vatikánba, ahol szigorúan tiltott dolgot tett a fiával közösen, miközben Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.
JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke húsvétkor a Vatikánba látogatott, ahol több fontos személlyel is találkozott. Köztük volt Ferenc pápa is, akivel alig néhány órával a 88 éves egyházfő április 21-i, húsvéthétfői halála előtt beszélt.
Vance – aki felnőttként lett katolikus – tisztelettel emlékezett meg a pápáról. Közben viszont
egy róla készült fotó is elterjedt a neten, amelyet a Sixtus-kápolnában készítettek, miközben fiával Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.
Sokan dicsérték a képet a közösségi oldalakon. Egy hozzászóló például így fogalmazott: „epikus pillanat”, majd hozzátette: „Micsoda különleges módja ez a húsvéti hétvége eltöltésének.”
Többen viszont élesen kritizálták. Valaki azt írta: „Ez a fotó olyan, mintha bemutatnál Istennek.” Egy másik komment szerint Vance-nek „nincs tisztelete”.
A Vatikán hivatalos szabályzata szerint a Sixtus-kápolnában tilos bármilyen formában fotót vagy videót készíteni. A weboldalukon ez szerepel: „A Sixtus-kápolnában tilos bármilyen elektronikus eszközzel fényképezni vagy filmezni. A biztonsági személyzet jogosult arra, hogy jelenlétükben azonnal töröltessék a szabályszegő módon készült felvételeket.”
A múzeumok más részein a mobiltelefon használata megengedett, ha le van némítva, de a kápolnában még ez is tilos. A látogatóknak teljes csendben kell maradniuk, „a hely szentsége iránti tiszteletből”.
A szigorú szabályok célja Michelangelo lenyűgöző festményének megóvása. A freskót a művész 1512-ben, 36 évesen fejezte be. A több mint 300 alakot ábrázoló mű bibliai történeteket jelenít meg a Teremtés könyvéből – például Ádám teremtését, az özönvíz utáni bukást és az Utolsó ítéletet. A mennyezeten próféták és szibillák is láthatók, akik a Messiás eljövetelét hirdetik.
A Sixtus-kápolna emellett a konklávé színhelye is, ahol a bíborosok titkos ülésen választják meg az új pápát.
A képet valószínűleg egy hivatalos Fehér Házi fotós készítette, ami arra utal, hogy előzetesen engedélyezték. Hasonló fotók már más amerikai vezetőkről is készültek, például Michelle Obamáról 2009-ben, amikor a kápolnát látogatta.
Russell Crowe és Jason Momoa is osztott meg képet a Sixtus-kápolnából.
An epic shot of Vice President JD Vance and his son inside the Sistine Chapel. What an incredible way to spend Easter weekend. pic.twitter.com/HldQVtcN93
JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke húsvétkor a Vatikánba látogatott, ahol több fontos személlyel is találkozott. Köztük volt Ferenc pápa is, akivel alig néhány órával a 88 éves egyházfő április 21-i, húsvéthétfői halála előtt beszélt.
Vance – aki felnőttként lett katolikus – tisztelettel emlékezett meg a pápáról. Közben viszont
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
