Kásler Miklós: Naponta 200 halott is lehet az ötödik hullám csúcsán

Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy

– írja a brit The Telegraph.

Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 35 ezer aktív katonát állomásoztat Németországban. Trump többször is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia saját védelmében. Egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás szerint az elnök egyre elégedetlenebb azzal, hogy Európa szerinte a háborút szorgalmazza. „Trump dühös, mert úgy látja, hogy Európa háborúba akarja sodorni magát” – mondta a forrás.

A The Telegraph úgy tudja,

Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: „Bár egyelőre nincs konkrét bejelentés, az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”

Trump korábban már hozott hasonló döntéseket. Első elnöki ciklusa alatt mintegy 12 ezer katonát vont ki Németországból, azonban ezt a lépést Joe Biden később leállította. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül, közülük a legtöbben Németországban állomásoznak.

A The Telegraph információi szerint Trump elképzelése része annak a tervnek, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokat úgy alakítsák át, hogy azok a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországokat részesítsék előnyben. Az elnök többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert szerinte nem teljesítik a GDP-arányos védelmi kiadási célokat, és ezzel aránytalan terhet rónak az Egyesült Államokra. „Amikor először találkoztam a NATO-val, észrevettem, hogy egyes országok egyáltalán nem fizetnek. Azt mondtam, várok a második találkozóig” – mondta Trump az Ovális Irodában. – „És akkor világossá tettem: ha nem fizetnek, mi nem fogjuk őket megvédeni.”

A The Telegraph szerint Trump döntése összefügghet azzal, hogy Magyarország a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson megvétózta az Ukrajna támogatásának megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet az összes többi uniós tagállam jóváhagyott. Orbán Viktor korábban többször is ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és gyakran hangoztatta, hogy a konfliktus ügyében eltérő álláspontot képvisel.

A lap szerint az amerikai kormány már hosszabb ideje fontolgatja csapatainak európai jelenlétének újragondolását. A müncheni biztonsági konferencia előtt Christoph Heusgen, a rendezvény vezetője arról beszélt: „Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja jelenteni, hogy jelentős számban vonja ki katonáit Európából.”

A The Telegraph megjegyzi, hogy a republikánus JD Vance is felvetette a németországi amerikai jelenlét csökkentését. A politikus szerint az amerikai adófizetők nem fogják elfogadni, hogy az ország katonái olyan helyen állomásozzanak, ahol szerinte korlátozzák a szólásszabadságot. „Több ezer amerikai katona van Németországban. Ön szerint az amerikai adófizetők ezt támogatni fogják, ha valakit Németországban bebörtönöznek egy sértő tweet miatt? Természetesen nem” – mondta Vance a Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC).

Az amerikai elnök tervei szerint az Egyesült Államok európai katonai kontingensét 20 százalékkal csökkentené, miközben pénzügyi hozzájárulást kérne a maradó csapatok fenntartásához.

Európai vezetők egyre jobban aggódnak, hogy Trump gyengíteni fogja az Egyesült Államok elkötelezettségét a kontinens biztonsága iránt. Brüsszelben ezért rendkívüli egyeztetéseket tartottak arról, hogy hogyan erősíthetnék meg saját védelmi képességeiket.

Forrás: Blikk, Telegraph

A lengyel kormány vezetői – a miniszterelnök és a külügyminiszter – ismét kiállították magukról a bizonyítványt – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán szombat reggel, miután Donald Tusk szokatlanul élesen bírálta a magyar miniszterelnököt.

A lengyel kormányfő a csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs után egész pontosan úgy fogalmazott:

Erre érkezett Szijjártó Péter válasza, aki szerint „miközben lábbal tiporják a jogállamiságot Lengyelországban – brüsszelitáknak azt is szabad – arról oktatnak minket, hogy mi Európa érdeke”.

„Szerintük a háború folytatása, szerintünk pedig a béke. Szerintük az öldöklés és a pusztítás, szerintünk pedig a béke megteremtése. S a béke megteremtésére most komoly esély kínálkozik: Donald Trump béke iránti erőfeszítései sikerrel járhatnak.”

A magyar külügyminiszter szerint kár, hogy a lengyel kormány „akadályozni próbálja a béketárgyalásokat”, és ez a brüsszeli magatartás az, ami elszigeteltté teszi az Európai Uniót.

- zárta a bejegyzését a magyar külügyminiszter.

Milorad Dodik barátjának nevezte Orbán Viktort, februárban, miután letöltendő börtönre ítélték, nem jogerősen. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította őt. A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy a magyar terrorelhárítás vezetői is az országba érkeztek.

A TEK azt közölte, hogy egy nemzetközi gyakorlaton vesznek részt. Egy angol portál azonban azt állította, hogy mindez csak egy fedősztori volt. Valójában egy titkos kiküldetést teljesítettek, és Dodik kimenekítése lett volna a feladatuk, ha a hatóságok megpróbálták volna őt letartóztatni.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter azonban azt mondták, hogy nem ez volt a cél.

Panyi Szabolcs VSquare újságírója azt mondta az RTL Híradónak, hogy több forrással is beszélt, akik azt állították, hogy ha Dodikot letartóztatták volna, akkor a tekesek megpróbálták volna valamilyen módon, a horvát határon át - Horvátország és hatóságai tudta nélkül - Magyarországra menekíteni.

A boszniai ország kormánya az oroszbarát Dodikot azzal vádolja, hogy a polgárháborút lezáró daytoni békeegyezményt megsértette. A magyar kormány azonban a szerb vezető mellé állt. Emiatt a védelmi miniszter nem engedte hétfőn, hogy leszálljon a magyar külügyminiszter helyettesének gépe Szarajevóban. Szijjártó Péter ennek kapcsán azt mondta a Híradónak: jobb lenne, ha az ország vezetői inkább az együttműködésre koncentrálnának, mert Magyarország sokat segíthetne nekik az európai integrációban.

Csütörtökön Bosznia-Hercegovina horvát államelnöke hivatalosan is kérte az Európai Uniótól, hogy a közös uniós békekontingensből vonják ki a magyar katonákat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A 95 éves Gene Hackman koszorúér-betegségben hunyt el, de a halálához hozzájárult az Alzheimer-kór is, amely előrehaladott stádiumban volt nála. Felesége, a 65 éves Betsy Arakawa hantavírusos tüdőszindrómában vesztette életét – számolt be róla a BBC. A hatósági jelentés szerint mindkettőjük halála természetes eredetű volt.

A dokumentum alapján Arakawa február 11-én halt meg, Hackman pedig egy héttel később, február 18-án. Az asszony halála előtt még élelmiszerboltban, gyógyszertárban és egy kisállat-kereskedésben járt.

Az orvosszakértői jelentés szerint

A színész az utolsó napokban nem evett, de halálát nem ez, hanem a szívproblémái és a magas vérnyomása okozta.

A házaspár holttestét február végén találták meg Santa Fe-i otthonukban, egyik kutyájukkal együtt. A hatóságok azonnal nyomozást indítottak, és az első hírek már február 27-én megjelentek az esetről.

Gene Hackman két Oscar-díjat nyert pályafutása során. A Francia kapcsolat és a Nincs bocsánat című filmekben nyújtott alakításáért kapta meg a rangos elismerést.