EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Karanténban minden este elmegy egy-két spangli” – függőségbe taszíthatja az unalom az otthon ülőket

Az egy pohár borból könnyen lesz egy üveg, és a dílereknek is gyakran cseng a telefonja ezekben a hónapokban. Kórházi kezelésre azonban ne is számítson most, aki függőséggel küzd.
Rónyai" style="color:#333">
Rónyai Júlia. Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. március 18.



Hiába törekszenek a szabályok betartására, a négy fal közt rekedt fiatal felnőtteket egyre jobban megviseli a karantén tétlensége. Aki nem képes pótolni az élményeket vagy a társasági életet, az könnyen a fű vagy az alkohol felé fordul. Az ilyen pótcselekvések egészségromboló hatása jelentős, főleg a járványidőszakban.

Már egy éve, hogy a 33 éves Eszter home office-ban dolgozik - igaz, account managerként nem egyszer kellett ügynökséget váltania a járvány kitörése óta. Az egyedülálló nőt azonban ez nem viseli meg: tapasztalatának köszönhetően mindig talál magának új állást, és ehhez többé ki sem kell tennie a lábát otthonról.

“Este, munka után szeretem pörgetni a Facebook társkeresőjét, esetleg felhívni egy barátnőmet, és órákon át beszélgetni. Ilyenkor lecsúszik egy-két pohár bor is, ami megnyugtat, segít kikapcsolni” - mondja a korábban absztinens Eszter, aki azonban úgy érzi, ennyi még bőven belefér egy hosszú nap után.

"Mégis mit csináljak este 8 után egyedül?"

Nem így a 30 éves Linda, akinek már a járvány előtt is voltak problémái az alkohollal. Hosszas pszichoterápia és elvonók sora kellett hozzá, hogy letegye a poharat, de a karanténban már nem tud elég önfegyelmet gyakorolni.

“Ha épp van valami dolgom este, nem iszom, de amint üresjáratba kerülök, muszáj benyomnom egy üveg bort."

"Marketingesként napi 10-12 órát is egyhuzamban végigdolgozok otthon, és nehezen kezelem a szorongást - amit csak tetéz, hogy egyre több korombeli barátom esik ágynak a koronavírussal. És mégis, mit csináljak este 8 után egyedül?”

Ezzel a kérdéssel vág vissza már-már védekezően a kanadai Steve is, aki DJ-ként az éjszakai élet közismert alakja volt. Ha épp nem ő maga játszott, akkor is legalább heti egy-két alkalommal ott pörgött a belvárosi bulikon. A karantén bevezetése óta az illegális rave partikat látogatta, és minden addiginál több egyéjszakás kalandja volt - ám amióta a harmadik hullám egyre több áldozatot szed, ezek az alkalmak is elmaradnak.

“Ezelőtt tinikoromban füveztem utoljára. Inkább a kokain, az ecstasy volt számomra a kísértés, de ezekkel is csak ritkán éltem. Most viszont muszáj elütnöm az időt valamivel. Szélsőségesen extrovertált vagyok, szóval el lehet képzelni, hogy érzem magam így bezárkózva. Karanténban most minden este elmegy egy-két spangli, és ha kifogyok a fűből, érzem a hiányát”

- mondja a 39 éves férfi, aki már másfél évtizede Budapesten dolgozik egy multinál.

Steve ezért egy barátnőjéhez jár át rendszeresen az utánpótlásért, aki V. kerületi lakásán maga termeszti a füvet. A határzár miatt ugyanis a férfi úgy tapasztalja, jóval nehezebb a marihuána beszerzése, mint a járvány előtti időszakban.

Könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét

Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátora szerint ugyanakkor nem sokat változott a a drogpiac a járvány kezdete óta: legfeljebb azoknak a száma esett vissza, akik csak hétvégente fogyasztottak bizonyos szerekből. Aki komolyan függő, ugyanúgy felhajtja a maga adagját.

Fotó: DimStock/Pixabay

“Magyarországon mindig is inkább keresleti piac működött, ami azt jelenti, soha nem volt könnyű illegális szerekhez jutni. A szerhasználat a karanténban nem minden korcsoportot érint egyformán: a 18-20 éveseknél, akik társaságban ittak vagy szívtak, még akár csökkenhet is ebben az időszakban.

Ám akik eddig csak egy-két sört gurítottak le, azoknak a szorongás okán megnövekedhet az alkoholfogyasztása”

- mondja.

A szakember szerint aggasztó hír, hogy a karantén kezdete óta drasztikusan visszaesett a kliensek száma, beleértve az újonnan érkezőket is.

A be- és összezártság, az egzisztenciális problémák következtében a szerhasználat válhat az elsődleges örömforrássá, és könnyű ilyenkor abba kapaszkodni, hogy “most egyébként is olyan szar minden”.

Jó hír ugyanakkor, hogy akik megmaradtak konzultációs viszonyban az alapítvánnyal, azok változatlan számú alkalommal és nagy fegyelemmel kezelik a terápiát.

"Aki rendelkezik okoseszközökkel, annak minden eddiginél egyszerűbb lett segítséget kérni: könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét. Akinek viszont nincsenek ilyen eszközei, és semmilyen formában nem áll kezelés alatt, annak a járvány és az intézkedések is rontják az életminőségét”

- mondja a Kék Pont munkatársa.

Az alapítványnál elsősorban ugyan illegális szerekkel foglalkoznak, de ellátják a viselkedési függőségben szenvedőket, így például a szerencsejátékosokat is. Az esetek egy részét a rendőrség irányítja hozzájuk, ám rengetegen önként keresik fel őket, maguk motiváltak a változásra.

Mi az, amit máris megtehetünk?

Március 22-én indul a Kék Pont éves öngondozó programja, a Tépőzár, ami - nevéhez hűen - ahhoz ad segítséget, hogy a naponta vagy hetente többször füvezők egy teljes hónapig, április 20-áig ne nyúljanak marihuánához. Akárcsak a rendszeres alkoholfogyasztókat segítő Száraz november esetében, a legfőbb célkitűzés a kontroll megerősítése:

“Sokan nem a teljes józanságra törekednek, hanem alacsonyabb kockázatú fogyasztást szeretnének elérni. Ha még van az adott személynek önkontrollja, azt meg lehet erősíteni az ilyen időszakok révén. Aki egy hónapig nem nyúl marihuánához, az maga előtt is bizonyíthatja, hogy még nála van a kontroll."

Sokaknak a svéd smart-modell válik be, ami a teljes absztinencia helyett a legalább heti 4 józan nap megtartását hirdeti.

Ha azonban a kontroll elveszett, akkor a szakértő szerint sajnos már nem tudjuk újratanulni. Ilyen esetekben csak a teljes józanság működhet, amihez drasztikusabb lépésekre lehet szükség. Dávid Ferenc elmondja: különösen a kórházi kezelést igénylők szenvednek hátrányt, hiszen a koronavírus miatt gyakorlatilag nincsen kapacitás ellátni őket.

“Ha valaki például olyan mértékű alkoholhasználati zavarral él, hogy napi fél liter töményet iszik, akkor feltétlenül kórházi kezelésre és gyógyszerre van szüksége. Jelenleg viszont, amikor az életmentő műtétek is halasztódnak, sehol nem fogják őt érdemben ellátni”

- mondja.

A marihuána elhagyásakor is szóba jöhet a gyógyszer, ha az sóvárgással, nyugtalansággal jár együtt. Ilyenkor szorongásoldókat írhatnak fel, ám ezt minden esetben közösen határozza el az orvos és a konzulens.

“Ami a legfontosabb: a felhasználónak saját magának kell meghozni a döntést, hogy leáll valamilyen szer használatával."

"A konzultációk elsősorban ezt a döntést támogatják, az öngondozásban nyújtanak segítséget. Az ilyen foglalkozásokat általában szociális munkás vagy addiktológiai konzulens tartja. A csoportos foglalkozás, esetleg pszichoterápia már egy következő szint.”

Akinek jelenleg segítségre van szüksége, annak a legjobb döntés ingyenesen, akár anonim módon időpontot kérni az online tanácsadásra a Kék Pont Alapítvány weboldalán. Ennek során tájékoztatják a további lehetőségekről - zárja Dávid Ferenc.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.


Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.

„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.

A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.

„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”

– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.

A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.

„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”

– mondta.

A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Az embernek egy arca van, amelyet egyszer lehet elrontani” – hódít az illegális hialurondúsítás
Virágzik az illegális szépészeti sufnituning. A szépülni vágyók profi orvosok helyett sokszor inkább hyaluron pent forgató kozmetikusokhoz fordulnak, hogy spóroljanak egy kicsit. Pedig ők ilyesmit nem csinálhatnának, és a kár maradandó lehet.


A bátorság és a meggondolatlanság határmezsgyéjén egyensúlyozik az a kozmetikus, aki hyaluron pennel, botoxszal és hasonlókkal dolgozik. „A kozmetikus kizárólag a bőr felszínén dolgozhat, sem tűvel, sem nagynyomású eszközzel nem végezhet semmilyen tevékenységet a bőr irha rétegében” - magyarázza Dr.Kuroli Enikő patológus és bőrgyógyász szakorvos. A doktornő “napi sarlatán” néven indított rovatot a saját facebook-oldalán, ahol be is mutatja az illegálisan végzett, de szépen hirdetett és népszerű szépészeti beavatkozások eredményét.

„Az ajak- arc- vagy egyéb testtájakon hialuronsavas feltöltés, botox-kezelés, ilyen-olyan citromos, tiltott löttyök befecskendezése szigorúan tilos” - mondja.

Bár az orvosi és kozmetikus szakma egy része is összezár a kérdésben, a kereslet óriási. Pedig ezek a beavatkozások Dr.Kuroli Enikő szerint akár maradandó károsodással is járhatnak. És hiába kínálja sok kozmetikus olcsóbban a kezelést, egyáltalán nem biztos az sem, hogy anyagilag megéri hozzájuk fordulni.

„Nem néztem utána eléggé a dolgoknak, úgy láttam, 1 ml hialuronsav a kozmetikusoknál 50-60 ezer, az orvosoknál 75-90 ezer, mégis mivel tudnának többet? Aha, a kozmetikus Hyaluron Pennel tölt. Két hét különbséggel februárban 2 ml lett töltve. Én hülye 1,5 hónappal később még egy harmadik millilitert is kértem. Az ajkaim ugyanakkorák, mint az első töltés után. 3 ml töltéssel lett kb. az eredeti kétszerese. Ha megnézed az orvosi eredményeket, 1 ml után szokott kétszeres volumenű lenni. Baromira megbántam, mert ennyi pénzből sokkal-sokkal jobb eredményt érhettem volna el egy orvosnál. Legközelebb tuti, hogy nem kozmetikushoz megyek” - írja egy kommentelő.

Hyaluron pen és a sufnibotox

A hyaluron pen egy tollhoz hasonló, kézben elférő, egyébként az internetről könnyen beszerezhető eszköz, ami non-invazív módon, tehát tűmentesen juttatja a vízmegkötő, az öregedés jeleinek megjelenését késleltető hialuronsavat a bőrbe. Ehhez nagy nyomást használnak, és ez az eszközt használó kozmetikusok fő érve, hiszen ha nincs tű, nem okozhatnak kárt. Ez viszont Dr. Varga Tamás plasztikai sebész szerint tévedés.

„A hialuronsavas kezelés, ha rosszul kivitelezett, a fertőzéstől, a bőrelhaláson át a vakságig tartó skálán okozhat problémákat. Ezek a kezelések nagyon komoly orvosi, anatómiai, élettani, fizikai tudást igényelnek ahhoz, hogy biztonságosak legyenek”

- mondja. Ő szintén óriási problémának látja a szépészeti beavatkozások klinikákon kívüli illegális térnyerését.

Vigyázni kell, kihez megyünk

Néhány másodperces internetes keresést követően szép számmal jelennek meg a kozmetikusok által hirdetett hyaluron pen kezelések. Ezen eszközök használatát ők oktatják is, pedig a megkérdezett orvosok, a Magyar Orvosi Kamara és sok, hyaluron pent elutasító kozmetikus-influenszer szerint sem tehetik meg. A hamis önkép és az árérzékenység, a hiszékenység viszont sokakat hajt az ilyen szolgáltatást nyújtó kozmetikusok szalonkába.

„Az embernek egy arca van, amelyet egyszer lehet elrontani” - hangsúlyozza Varga Tamás.

„Egy prémium kategóriás hialuronsav bruttó anyagára megegyezik a legtöbb kozmetikus által kért kezelés árával. Hogyan lehet ez? Engedély nélküli, bizonytalan származású anyagokat fecskendeznek be, sok esetben ezek a termékek a feketepiacról, interneten kerülnek a szakértelemmel nem rendelkezőkhöz. A határon keresztül csempészik a hamisított, pancsolt, ismeretlen összetételű anyagokat” - állítja a plasztikai sebész.

Az arczsírbontás is divat

Nemcsak a hialuronsavas feltöltés, az arczsírbontás is egyre népszerűbb. Erre utalt Kuroli doktornő, amikor a "citromos löttyöt" említette. Ez egy olyan, Magyarországon engedéllyel nem rendelkező zsírbontó anyag, amelyet nemcsak testszerte, hanem arcba injektálva is használnak több kozmetikában. Az internetről rendelve könnyen hozzáférhető, az EU-n belül kozmetikai termékként szabadon vásárolható, noha semmit nem tudni róla vagy a hatásairól.

A gyártó állítása szerint természetes összetevőkkel bontja a zsírt szó szerint tokától bokáig, de ezt semmivel nem igazolja.

A svájci terápiás termékek engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság, a Swissmedic egy bevizsgálás után nemes egyszerűséggel gyógyszernek minősítette az injekciós bejuttatás miatt, kozmetikai készítményként náluk már nem forgalmazható. A hivatalos közlemény szerint nem bizonyított jótékony hatása, ellenben komoly mellékhatásokat okozhat.

@drvargatamas Zsírbontó injekciós kezelés az arcon? Maradandó károsodásokat okozhat! Mindig ellenőrizd, hogy a kezelést végző személy rendelkezik-e orvosi diplomával és szakvizsgával! Ezt megnézneted az alábbi oldalon: https://kereso.enkk.hu #plasztika #plasztikaisebész #esztétika #veszélyes #komplikáció #zsírbontó #belkyra #michalengelo ♬ Epic Music(863502) - Draganov89

Svájc úttörő ugyan, de nem sokan követik a példájukat, és a bizonytalan összetételű, TikTokon egyre népszerűbb citromos zsíroldó szer injektálását is vállalják már a fogyni vágyókon.

A kozmetikus kompetenciája, a szürkezónás orvosok

Dr. Varga Tamás szerint bizonyos kozmetikusok azért lépik át a határt, mert ez egy óriási fű alatti biznisz, egyben vakfolt. Annak ellenére, hogy a törvény egyértelműen fogalmza.

„Non-invazív és invazív esztétikai beavatkozásokat Magyarországon orvosi végzettséggel, megfelelő szakvizsgával és működési engedéllyel, szakmai felelősség biztosítással és NNGYK engedéllyel rendelkező szakorvos végezhet” - mondja a plasztikai sebész.

„Az egészségügyi törvény szabályozza a különböző kompetencia szinteket és a különböző szakvizsgákkal elvégezhető beavatkozásokat. A jelenlegi törvények is egyértelműen kimondják, hogy ilyen típusú beavatkozásokat nem végezhet sem kozmetikus, sem tetováló művész vagy autószerelő, hiszen nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel” - teszi hozzá.

Szerinte a mindenkori országos tisztifőorvos már a 2020-as évek elejétől kilincsel azzal, hogy a kompetenciával kapcsolatos hivatalos állásfoglalást a jogalkotó tartassa be.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ lapunknak megerősítette, hogy „a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások” mind „orvosi kompetenciába tartoznak”.

„A kozmetikusokat a képzettségük (a kozmetikus vagy kozmetikus technikus végzettség megszerzése) az egészséges test és bőr kozmetikai célú kezelése, ápolása, masszírozása, szépséghibáinak megszüntetése, valamint az elektrokozmetikai kezelések, szőrtelenítés, sminktetoválás végezésére jogosítja fel.”

Dr. Varga Tamás szerint a szürkezónás orvosok kérdése is problémás. Azt mondja, vannak olyan doktorok, akiknek a végzettségük adott, de szakvizsgájuk nincs ahhoz, hogy ilyen tevékenységet végezzenek, ez egy szintén szabályozandó terület.

A plasztikai sebész szerint a szakma régóta vár szigorúbb törvényekre, vagy legalábbis a jelenlegi hatékonyabb betartatására, de a Magyar Orvosi Kamara kérdésünkre azt válaszolta, nincs információjuk arról, hogy szigorításra készülnének.

Az NNGYK szerint jelenleg a Járási vagy Fővárosi Kerületi Hivatalnál lehet bejelentést tenni, ha valaki azt tapasztalja, egy kozmetikus túlterjeszkedik a törvények adta lehetőségeken.

Született már ítélet is

2024 nyarán a Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya közleményben tudatta, hogy megbírságoltak egy kozmetikust, mert szalonjában a szempillaépítés mellett orvos-esztétikai beavatkozásokat hajtott végre.

A Hyaluron Pent az internetről rendelte, emellett 12 mikrotűs mezoterápiás kezelést is nyújtott. Összesem félmillió forintra büntették.

"A tényállás tisztázása során a Hivatal a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ állásfoglalásának figyelembe vételével megállapította, hogy a mezopen/dermapen, valamint hyaluron pen eszközzel végzett tevékenység invazív és minimál invazív orvos- esztétikai beavatkozásnak minősül, melyek egészségügyi szolgáltatás körébe tartoznak, így azokat kozmetikusok nem végezhetik" - írják indoklásukban.

Az egészségműveltség is fontos

Dr. Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint a lakosság egészségműveltségi lemaradását is csökkenteni kellene. Az iskolákban egyre népszerűbb az egészségnevelés, de ez messze nem elég. A jelenleg felnőtt korosztály jelentős része nem tudja felmérni, mit jelent a maradandó kár, amit egy, plasztikai beavatkozásnál néhány tízezer forinttal olcsóbb, de kétséges eljárás során szenvedhet el. Szerinte a törvények betartásának, az ellenőrzésnek és az egészségműveltségnek kéz a kézben kell járnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
"Legyek én az elrettentő példa, hogyan ne diétázzunk" - Németh Dorottya fitneszvilágbajnok az egészséges fogyásról
A fitneszvilágbajnok kétszer is megküzdött 30 kiló túlsúllyal, az egészséges fogyás elérésében egyik alkalommal dr. Breyer Helga volt segítségére. Ők a Diagnózis podcast aktuális epizódjának vendégei.


Tegye fel a kezét, aki még soha életében nem próbált meg fogyókúrázni! Ugye, hogy ez egy olyan dolog, amivel igen sokan megküzdenek életük különböző szakaszában? Nagy kérdés, hogy mennyire eredményesen, tartósan és egészségesen sikerül mindez. Mert igen, az elhízás és a plusz kilók leadása is szoros kapcsolatban áll az egészségünkkel. Az előbbi kockázati tényező lehet egy sor betegségnél, ha utóbbit nem jól csináljuk, felboríthatjuk vele testünk addig egészséges működését.

Németh Dorottya fitneszvilágbajnokkal is pont ez történt. Versenyzőként már tizenéves korában hozzászoktatta szervezetét a drasztikus diétákhoz, ahogy ő mondja, natúr csirkén és rizsen élt, és ha épp fogynia és szálkásítania kellett a tökéletes színpadi megjelenéshez, akkor még nagyobb fokozatra kapcsolt.

Világbajnok lett, kétszer is – bár épp a két világbajnoki cím között volt egy 30 kilós hízása, amikor abbahagyta a versenysportot – mégsem csak sikereket hozott ez az időszak, a teste hosszan emlékezett a tápanyagmegvonásokra.

Amikor első gyermekét várta, terhességi cukorbetegség alakult ki nála, majd a szoptatás időszakában sem olvadtak le róla a kilók, sőt. Újra 30 kiló pluszt mutatott a mérleg. Ekkor találkozott dr. Breyer Helga belgyógyásszal, a Sportkontroll vezetőjével, aki hamar rájött, mi lehet a probléma hátterében:

„Első találkozásunkkor ránézésre megmondta a doktornő, hogy ez egy félrekezelt terhességi cukorbetegség, mert igazából hiperinzulinémiával állunk szemben, amit aztán a laboreredmények is visszaigazoltak” – meséli Dóri.

A megoldás részét képezte speciális diéta, de hogy miből mennyit lehet enni, ahhoz mindenképpen ismerni kellett a pontos diagnózist, hiszen a gond az volt, hogy Dóri inzulinszintje a szokásostól eltérően reagált.

„Azt tudtam, hogy van egy rendkívül szigorú étrendet folytatni tudó, nagyon szabálykövető ember, akinek élete legboldogabb szakaszában ott van a kezében a diagnózis, hogy terhességi cukorbetegsége alakult ki”

– mondja a doktornő.

Dórit nemcsak az zavarta, hogy korábbi fitneszbajnokként hogy néz ki, és milyen beszólásokat kap Instagramon az őt követőktől, hanem leginkább az, hogy romlott az életminősége, rosszul aludt, puffadt – ezen szeretett volna mindenképp változtatni. Az életmódváltás sikerrel járt, a plusz kilók leperegtek, de később aztán egy Covid-fertőzés okozott bonyodalmakat, ami Dóri mikrobiomját borította fel, amit hónapokba telt rendbe tenni.

Mielőtt most bárki azt gondolná, hogy na jó, de Dóri fitneszversenyző volt, az más, a hétköznapi embernek nincsenek ilyen gondjai, sietünk leszögezni, hogy a nyár előtt rohamtempóban folytatott szénhidrátmentes fogyókúrák, szénhidrátmegvonások és egyebek, amit a bikini body elérése érdekében vetnek be sokan, ugyancsak károsak a szervezet számára.

„Legyek én az elrettentő példa, és kérlek, ne csináljatok ilyen nulla szénhidrátos sanyargatásokat, sztárdiétákat, makrotápanyagok kiiktatását, mert meglesz a böjtje”

– javasolja Dóri.

Vajon eszik-e egy volt fitneszvilágbajnok és személyi edző krémest?

Diétás-e a diétás kóla?

Miért férhet be a kenyér és a pizza az egészséges étrendbe?

Vajon az alvás vagy a sport a fontosabb az ideális testsúly elérése szempontjából?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, nézd meg a Diagnózis podcast aktuális epizódját:

Ha érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák, iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
Drámai helyzet Győrben: nem tud több beteget fogadni a kórház gyermekintenzív osztálya
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív részlege megtelt, így a szülők kénytelenek más városokba vinni a sürgős ellátást igénylő gyermekeiket, adta hírül a Blikk.


A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.

Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján megjelent információk alapján nem derült ki, hogy mi okozza a problémát. Napjainkban az orvoshiány okoz gondokat a hazai egészségügyi intézményekben. Például Zalaszentgróton jelenleg szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, mivel nincs elegendő szakorvos. Az ellátást mostantól a keszthelyi kórház veszi át, ami jelentős távolságra van Zalaszentgróttól és a környező településektől.

Az NNGYK folyamatosan frissíti a kijelölő határozatokat, amikor egy-egy intézmény bejelenti, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Ilyen esetek történtek már Nyíregyházán és Jászberényben is, ahol a személyi feltételek hiánya miatt szünetel a gyermeksebészeti és tüdőgyógyászati ellátás - írta a Blikk.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET: