Jöhet az örökös veszélyhelyzet? A Fidesz mostantól kétharmad nélkül is engedélyezné a rendeleti kormányzást
A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.
A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”
Ez a megfogalmazás megegyezik az Alaptörvény jelenlegi 51. cikkelyének első bekezdésével,
A jelenlegi szabályok szerint a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. A módosítás után erre nem lesz szükség, így a veszélyhelyzet akár határozatlan ideig is fennállhat a kormány döntése alapján.
A változás érinti az Alaptörvény 53. cikkelyét is, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazott rendeleti kormányzás szabályozásáról szól. A javaslat szerint a kormány továbbra is csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük, azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításának kötelezettsége megszűnik – írja a lap.
A háborús veszélyhelyzetet a kormány először 2022 májusában hirdette ki az Ukrajnában zajló háború miatt. Azóta a parlament félévente meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb tavaly ősszel, így az jelenleg 2024. május 18-ig érvényes. Az új módosítás szerint a további hosszabbításokhoz már nem lesz szükség parlamenti jóváhagyásra.