HÍREK
A Rovatból

Jöhet az örökös veszélyhelyzet? A Fidesz mostantól kétharmad nélkül is engedélyezné a rendeleti kormányzást

Az újabb alkotmánymódosításban benne van a lehetőség, hogy bizonyos esetekben kétharmados támogatás nélkül is veszélyhelyzetet lehessen hirdetni.


A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.

A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”

Ez a megfogalmazás megegyezik az Alaptörvény jelenlegi 51. cikkelyének első bekezdésével,

azonban a módosítás eltörli a további három bekezdést, amelyek eddig a veszélyhelyzet fenntartásának részletes szabályait és az Országgyűlés ellenőrzési lehetőségét rögzítették.

A jelenlegi szabályok szerint a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. A módosítás után erre nem lesz szükség, így a veszélyhelyzet akár határozatlan ideig is fennállhat a kormány döntése alapján.

A változás érinti az Alaptörvény 53. cikkelyét is, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazott rendeleti kormányzás szabályozásáról szól. A javaslat szerint a kormány továbbra is csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük, azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításának kötelezettsége megszűnik – írja a lap.

A háborús veszélyhelyzetet a kormány először 2022 májusában hirdette ki az Ukrajnában zajló háború miatt. Azóta a parlament félévente meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb tavaly ősszel, így az jelenleg 2024. május 18-ig érvényes. Az új módosítás szerint a további hosszabbításokhoz már nem lesz szükség parlamenti jóváhagyásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Félek és ideges vagyok” – lincshangulat van Peresztegen, mert a vírus miatt leölt állatokat oda szállítanák
Markolók ássák a gödröket, tucatnyi teherautó hozza a tetemeket Peresztegre. A helyiek egyre dühösebbek, a hatóságok éjjel is a faluban dolgoznak.


Tucatnyi teherautó érkezett a Győr-Moson-Sopron megyei Peresztegre, amelyek a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították a település határában található telepre – írja az atv.hu.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt soproni szervezete a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nagylózsra vezető utcában

„már jól ismert döglött marhákat szállító teherautók tucatjai”

jelentek meg. A bejegyzés szerint a helyszínen rendőrök és tűzoltók is nagy számban megjelentek.

Az MKKP által közzétett videófelvételeken az látható, hogy éjszaka markolókkal ássák a gödröt az elhullott állatok számára. Beszámolók alapján nemcsak a Készenléti Rendőrség, hanem a Magyar Honvédség is jelen volt.

A településen egyre feszültebbé vált a helyzet. A peresztegi polgármester a telep közelében tartott tájékoztatót, amely során többen hangosan fejezték ki felháborodásukat. A polgármester közölte, hogy

„az operatív törzs a Rábapordányban fertőzött szarvasmarhák és a nem fertőzött, de kényszervágásra kijelölt sertések tetemeinek elhelyezésére ezt a telepet jelölte ki”.

Hozzátette: „sajnos nagyon alkalmas arra, hogy több telep legyen, hiszen több tíz évvel ezelőtt azért hozták létre”. A tájékoztató során úgy fogalmazott:

„Peresztegiként félek, ideges vagyok, sok minden érzés kavarog bennem”.

Polgármester Úr tájékoztatója a peresztegi helyzetről.

Alakul a lincshangulat.

Közzétette: MKKP Sopron – 2025. április 17., csütörtök

Nagy István agrárminiszter korábban bejelentette, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A fertőzés megerősítése után a telepet azonnal zár alá helyezték, és megkezdték a járványügyi protokoll szerinti intézkedéseket.

A vírus terjedésének megakadályozására 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. A miniszter közlése szerint

a teljes, mintegy 600 tejelő tehénből álló állomány felszámolása várható, és további korlátozások bevezetése is elképzelhető.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a száj- és körömfájás emberre nem veszélyes, és az élelmiszerlánc biztonságát sem veszélyezteti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus rendkívül ragályos, akár két hétig is lappanghat, ezért az állattartók felelőssége kiemelten fontos. A minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek minden szükséges lépést megtesznek a további terjedés megakadályozására. Elindult a járványügyi nyomozás is az esetleges mulasztások és a lehetséges kontaktgazdaságok felkutatása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elszabadult a tél az Alpokban: közel 2 méter hó esett 36 óra alatt – városokat zárt el a havazás
A hóvihar Franciaország, Olaszország és Svájc hegyvidékeit is elérte. A hideg annyira betört, hogy még 500 méteren is vastag hótakaró alakult ki.


Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.

A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.

Fotó: Corinne Agier-Charlois / Időkép

Volt, ahol már 500 méteres magasságban is havazott, sőt, helyenként a völgyekben is méteres hótakaró keletkezett. Ezer méter körül 40-60 centiméter, kétezer méteren 80-120 centiméter, 2500 méter felett pedig 150-200 centiméter hó esett.

Az olasz Aosta-völgy síterepei hasonló mennyiségekről számoltak be. Ott egyetlen nap alatt 10-15 fokkal csökkent a hőmérséklet, és 500 méteren is havazott – számolt be róla partnerük, a Síelők weblapja.

Az Alpokban ilyenkor már csak kevés síterep működik, ezek közül is több bezárt az elmúlt napokban az ítéletidő és a lavinaveszély miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.


Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.

Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.

A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.

Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét
A Tisza Párt elnöke nagypéntek alkalmából gondolkozott el Orbán Viktor kormányzásának elmúlt 15 évéről.


Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”

Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:

„Vajon eszébe jut-e a 13 milliárdos uradalmi birtokon, a 650 milliárdos bankrablás árnyékában, az egymillió létminimum alatt élő nyugdíjas honfitársunk, vagy a több százezer mélyszegélységben élő gyermek, akiknek nem kerül húsvéti étel az asztalára, vagy a gyermekvédelemben élők, akikre kevesebb, mint 1200 forint jut naponta?”

Idézte a Tízparancsolatot is:

„Vajon eszébe jut-e?

- a VII. parancsolat: Ne lopj!, vagy

- a VIII. parancsolat: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!, vagy

- a X. parancsolat: Mások tulajdonát ne kívánd!”

Hozzátette: Tudjuk, hogy az éjszaka mindig pirkadat előtt a legsötétebb. A hatalom mindig a bukás előtt a leggonoszabb. Hisszük, hogy a kereszthalált a feltámadás követi.

Magyar Péter szerint

„érezzük, hogy hazánk is feltámadás előtt áll. Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: