Iványi Gábor: Április 3. után Márki-Zay Péter első útja Kijevbe vezet majd
"A hatalom a népé" címmel szervezett "kormányváltó" nagygyűlést az ellenzéki szövetség március 15-re. Az esemény délután 3 órakor kezdődött a Műegyetem rakparton, ahová a Szabadság hídon keresztül érkezett meg az ellenzéki szimpatizánsok tömege.
Az esemény a Himnusszal kezdődött, amelyet Burján Orsolya énekelt el, majd a résztvevők egy perc néma csendet tartottak az ukrajnai háború áldozataira emlékezve. Ezután Polgár Csaba színművész szavalta el a Nemzeti dalt, majd Ullmann Mónika és Nagy Zsolt színművészek szóltak a közönséghez. Nagy Zsolt többször is feltette a kérdést, hogy "rabok legyünk, vagy szabadok", és azt is hangsúlyozta, hogy "a hatalom a népé". Ekkor elhangzott az Egységben Magyarországért kampánydala, a Hatalom a népé.
Az első felszólaló Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője volt, aki először arról beszélt, hogy míg a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon az ukrán elnökkel, Orbán Viktor nem tartott velük. Április 3. után viszont már nem marad üresen az a hely, Márki-Zay Péter első útja ugyanis oda vezet majd. "Adja Isten, hogy így legyen" - tette hozzá. Ezután köszöntötte az ukránokat és a pedagógusokat is.
- mondta.
Kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz az Ukrajna elleni orosz agitációban, most pedig "gatyás békegalambként" folytatja az árulást. Szégyennek nevezte, hogy Orbán Viktor "fogadkozik, hogy mi nem fogjuk megsegíteni a szomszéd nemzet harcát, a függetlenségéért és a szabadságáért", és nem állítja le az orosz diktátorral kötött üzleteket sem.
Azt is mondta, hogy "a kormánynak egyetlen köszönőszava sincs a civil egyesületekhez", akik etetik, laktatják az ukrán menekülteket, cserébe üldöztetést és adóellenőröket kapnak tőlük. "De kitartunk, itt vagyunk és szolgálunk" - jelentette ki Iványi.
Ezután arról beszélt, hogy mi az oroszoknak soha nem voltunk és nem is leszünk ellenségei, most sem az orosz néppel van konfliktusa a magyaroknak, hanem az orosz diktátorral. Szerinte az, amit Vlagyimir Putyin tervez, a magyar szabadságra is hatással van.
- zárta beszédét a lelkész.
Ezután Donáth Anna, a Momentum elnöke következett, aki először azt mondta, ha Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharcról, úgy adták volna elő, hogy Petőfi, Kossuth és Széchenyi szándékosan provokálták ki az orosz hadsereg beavatkozását. Ő mondta el az ellenzék 12 pontjának első két pontját, amely így szól:
1. Követeljük a sajtó szabadságát, az orosz és fideszes propanda eltörlését!
2. Legyen újra felelős oktatási és egészségügyi miniszter Budapesten!

Karácsony Gergely főpolgármester folytatta a harmadik ponttal, amely így szólt:
3. Követeljük a magyarok valós képviseletét biztosító országgyűlést, a jogállam helyreállítását!
Szerinte még mindig és már megint ott tartunk, hogy az alapvető jogainkat kell követelnünk. Úgy fogalmazott, hogy "csigolyáról csigolyára akarják megtörni a gerincünket", a magyarok méltóságát, önállóságát, de a nép megelégelte ezt a kormányt. Karácsony azt ígérte, le fognak számolni a korrupcióval és visszaadják a hatalmat a népnek, hogy egy új, emberséges, békés, szabad és igazságos Magyarországot teremtsenek.
Az ellenzék negyedik pontja pedig így szól:
4. Törvény előtti egyenlőséget nemi, származási, vallási és szexuális orientációktól függetlenül!

A következőként felszólaló Jakab Péter azzal kezdte beszédét, hogy Bayer Zsolt pár nappal ezelőtt ezt üzente neki: "Befogod a pofádat, és eltakarodsz a büdös francba, amíg teheted, világos? Te becstelen, kisstílű gazember"
A Jobbik elnöke szerint "ami itt zajlik, az nem más mint a vadkelet. Gengszterek vannak hatalmon, hoznak törvényeket, döntene életről és halálról".
- mondta.
Szerinte Magyarország mindig akkor fejlődött, amikor olyanok vezették, akik képesek voltak áldozni érte. Példaként hozta Gróf Széchenyi Istvánt, aki a saját pénzét áldozta a fejlődésért, majd hozzáfűzte: "Mészáros Lőrinc a ti jövedelmeteket áldozza fel a saját gyarapodásáért".
Beszéde végén azt mondta, nincs még négy éve az országnak arra, hogy "túléljük ezeket a gazembereket, április 3-án győznünk kell". "48-ban győztek a 48-asok, április 3-án győzzenek a 22-esek!" - mondta.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rögtön a 7. ponttal kezdte beszédét:
7. Követeljük a földtörvény eltörlését, követeljük, hogy az agrártámogatásokat a fölművelők kapják, ne a fideszes földesurak!
Mint mondta, erre azért van szükség, mert most a "narancsbárók" elveszik a támogatásokat a valódi gazdák elől, akik tisztességesen akarnak megélni a mezőgazdaságból.
Majd a 8. ponttal folytatta:
8. Követeljük az igazságszolgáltatás és a bírói ítélethozatal függetlenségének visszaállítását!
Schmuck szerint enélkül nincs demokratikus jogállam, de Magyarországon az igazságszolgáltatás egyre inkább politikai érdekeket szolgál. Az ellenzék viszont vissza fogja állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét, megszünteti a politikai nyomást a bíróságokon és felszabadítják az ügyészséget "Polt Péter hatalma alól". Szerinte ugyanis a legfőbb ügyész az elmúlt években "bűnüldözés helyett a bűnpártolást tekintette fő munkájának".
Az LMP társelnöke szerint van esély a kormányváltásra, ezt pedig nem szabad veszni hagyni. Április 3-án szerinte egy vissza nem térő lehetőség az ellenzéknek arra, hogy visszaadják mindazt, amitől az elmúlt 12 év megfosztotta a magyarokat.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke előbb arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedés ellen kellene küzdenie. Szerinte "azért ér egyre kevesebbet a pénzünk, mert a Fidesz 12 éve szándékosan gyengíti a forintot, mert nyerészkednek rajta". Majd azt mondta, hogy olyan hadseregre van szüksége az országnak, "ami nem hagyja, hogy 40 percen keresztül repüljön egy idegen drón az országban". Szerinte a drónt csak akkor vették volna észre, ha az Orbán-család hatvanpusztai birtokát fenyegeti. Beszédét azzal zárta, hogy a Fidesz, hiába az ígérgetések, leépítette a magyar katonai erőt, és hiába az ígérgetések, nem tudja megvédeni Magyarországot.

Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a 11. ponttal kezdte beszédét:
11: Szabad ország, szabad egyetem!
Szerinte a zsarnoki hatalom először a szabad szótól, majd a szabad gondolattól, a tudástól is meg akarja fosztani a népet, és "pontosan tudják, hogy szabad gondolat csak akkor tud születni, ha a tudás szabad, az iskola szabad, az egyetem szabad". Hősöknek nevezte a sztrájkoló pedagógusokat, akik a megfélemlítés ellenére is vállalják a harcot a szabad országért és a szabad egyetemért. Azt kérte, hogy mindenki támogassa őket ebben a harcban, mert ő a jövőnk van az ő kezükben.
Aztán elmondta a 12. pontot, amely szerinte soha nem volt fontosabb, mint most:
12. Magyar eurót!
Szerinte erre azért van szükség, és azért nem szabad halogatni, hogy Magyarország, amely az elmúlt 12 évben Kelet felé húzódott, végre elköteleződjön nyugati szövetségesei, az Európai Unió és a béke mellett. Mint mondta, április 3-án rajtunk múlik, hogy átmegyünk-e az erős, sokkal összetartóbb, hatékonyabb Európa felé tartó kapun. "Európa, most vagy soha!" - zárta beszédét.
Dobrev után Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke következett, végül pedig Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szólalt fel, az ő beszédeikről külön cikkekben tudósítottunk. A nagygyűlés végül egy közös fotózkodással zárult, miközben ismét felcsendült az ellenzéki kampánydal.
