Itt a vége: augusztus elsejétől kivezeti a kormány az élelmiszerárstopot
Gulyás Gergely szerint augusztusra 15 százalékra csökken az infláció, az ártstopok megtették a dolgukat. A kötelező akciózás mértékét viszont megemelik.
Augusztus elsejétől kivezeti a kormány az élelmiszerárstopot minden eddig hatósági áras terméknél - jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás azt mondta, hogy a jegybank és független gazdasági szakértők előrejelzése szerint
az infláció augusztusban 15 százalékra csökken, év végére pedig - akár már decemberben - egyszámjegyű lesz. Szerinte az árstopok megtették a dolgukat, így most itt az ideje azok kivezetésének.
Ugyanakkor a boltokban kötelező akciózás mértékét 10-ről 15 százalékra emelik.
Az árstopot tavaly vezették be többek között kristálycukorra, búzafinomlisztre, a finomított napraforgó-étolajra, a házi sertéscombra, a csirkemellre, a csirke far-hátra és a tojásra.
Augusztus elsejétől kivezeti a kormány az élelmiszerárstopot minden eddig hatósági áras terméknél - jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás azt mondta, hogy a jegybank és független gazdasági szakértők előrejelzése szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.
A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.
A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.
A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.
Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.
A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.
Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.
A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.
A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.
A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.
A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.
Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.
A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.
A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.
A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”
Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.
A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.
A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.
A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.
Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.
A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tömeges leépítés a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmányra irányíthatnak hallgatókat
A bölcsészkar több száz hallgatóját is érinti a változás. A diákoknak gyorsan kellett dönteniük, maradnak-e vagy a Pázmányon folytatják a tanulmányaikat.
Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.
Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.
Amikor a diákok megtudták, hogy a tanáraiknak felmondanak, beözönlöttek egy szenátusi ülésre, hogy kérdéseket tegyenek fel az egyetem vezetésének. A Válasz Online szerint azonban a rektor, Trócsányi László még azelőtt elhagyta a termet, hogy a kérdések elhangozhattak volna.
A változások folyamata már egy éve elindult. Korábban az akkori dékán még tiltakozott a bölcsész szakok megszüntetése ellen, mandátuma lejárta után viszont új vezető került a kar élére. Csoma Mózes, aki korábban szöuli nagykövet volt, a dékáni poszt mellé egy koreai tanszéket is kapott. A lap szerint ő már nem állt ellen a Fenntartói Testület döntéseinek.
A bölcsészkaron több olyan szak is működött, ahol nagy létszámú levelező képzések voltak, és több közülük csak a Károlin volt elérhető ilyen formában. A Válasz Online cikke szerint tíz hallgató fölött egy szak már nyereségesnek számít az állami támogatás alapján.
Az átszervezés lehetséges okai között nemcsak anyagi megfontolásokat említenek. A lap szerint az is szerepet játszhat, hogy az egyetem visszaadja az államnak a Károlyi-Csekonics-palotát, miután elkészült a Markusovszky téri új campus. A kormány 2020-ban 2,6 milliárd forinttal támogatta az új campus megépítését. Az egyetem emellett nemrég árverésre bocsátotta a volt BÁV-székházat, és elcserélt egy hegyvidéki ingatlant is, amit korábban ajándékba kapott a református egyház.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az állam az elmúlt években összesen több mint 25,5 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a református egyháznak, ebből közel 6 milliárd forintnyit a kegyelmi ügy után. A Válasz Online szerint az átszervezéssel az egyház mindössze néhány tízmillió forintot spórolhat meg.
A lap megkereste a Károli Gáspár Református Egyetem vezetését is, de a kérdéseikre nem kaptak választ.
Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.
Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárták a Sixtus-kápolnát, zajlanak a pápaválasztás előtti bíborosi tanácskozások
Megkezdődött a Sixtus-kápolna híres kályhájának ellenőrzése is, a következő napokban a kápolna tetején is elhelyezik a hosszabbított kéménycsövet, amely jól látható lesz a Szent Péter térről.
Megkezdődött a Sixtus-kápolna előkészítése a pápaválasztásra hétfőn, a vatikáni kápolnát lezárták a látogatók előtt, miközben a bíborosi testület tagjai zárt ajtók mögötti tanácskozássorozattal készülnek a konklávéra.
A látogatók számára a Vatikáni Múzeumon keresztül elérhető Sixtus-kápolna hétfő reggeltől nem fogadja a turistákat.
A nyolcvan évnél fiatalabb pápaválasztó bíborosok - az apostoli palotákon át - oda fognak bevonulni, amikor megkezdődik a konklávé.
A Michelangelo festette Utolsó ítéletről és az Ádám teremtéséről ismert kápolna falai mellett padokat helyeznek el, a kápolnacsarnok közepére asztalokat a szavazóurnák és a jegyzőkönyvek számára.
Megkezdődött a Sixtus-kápolna híres kályhájának ellenőrzése is, a következő napokban a kápolna tetején is elhelyezik a hosszabbított kéménycsövet, amely jól látható lesz a Szent Péter térről.
A konklávé időpontjáról a bíborosok határoznak: a bíborosi testület tagjai hétfőtől péntekig minden nap reggel kilenc órától tanácskoznak a vatikáni szinódusi teremben.
Ezek a kongregációk már a konklávét készítik elő, hiszen a pápaválasztó és a nyolcvan évnél idősebb bíborosok közösen egyeztetnek az egyház legsürgősebb kérdéseiről, kihívásairól, jövőbeli távlatairól.
A zárt ajtók mögött zajló tanácskozás részleteiről a bíborosok nem nyilatkozhatnak, annál is inkább, mivel Vatikánba érkezésükkor hallgatási esküt tettek.
A testület olasz és külföldi tagjai közül azonban sokan nyilatkoznak a Vatikán külső kapuinál várakozó újságíróknak.
"Úgy gondolom, a konklávé több napig eltart majd, mivel a bíborosok kevéssé ismerik egymást"
- mondta hétfő reggel a 75 éves Lars Anders Arborelius svéd bíboros, aki első alkalommal vesz részt pápaválasztáson.
"Nem tudom, meddig fog tartani, de bátorság kell hozzá!"
- mondta a pápaválasztásról a 67 éves argentin Angel Rossi, aki egységet szorgalmazott és kontinuitást Ferenc pápa egyházával.
A kongregációkon "jó a hangulat"
- hangoztatta a 83 éves Gualtiero Bassetti, az olasz püspöki kar volt elnöke.
Bassetti bíboros a Corriere della Sera olasz napilapnak hangsúlyozta: a nyolcvan év feletti bíborosok nem vesznek részt a konklávén, de a pápaválasztást megelőző tanácskozásokon nagy tekintéllyel bírnak, ezért "nagy pápaválasztóknak" is nevezik őket.
A pápaválasztók száma jelenleg 135, de a spanyol bíboros, Antonio Canizares és a boszniai Vinko Puljic már jelezte, hogy betegsége miatt nem tud részt venni a konklávén. Mindketten 79 évesek.
A bíborosi testület tagjai közül minden délután más és más bíboros mutat be misét a Szent Péter-bazilikában: hétfőn Baldassare Reina római helynökön lesz a sor, kedden Mauro Gambetti, a bazilika főpapja következik, majd május 4-én Dominique Mamberti bíboros zárja a gyászidőszak miséit, a bíborosi kollégium protodiakónusa, akinek az lesz a feladata, hogy a sikeres pápaválasztást jelző fehér füst felszállása után bejelentse az új egyházfő nevét.
Vasárnap száztizenkét bíboros rótta le kegyeletét Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, amelyet közel hetvenezer hívő látogatott meg. Ferenc pápa sírja egyelőre minden nap reggeltől estig látogatható.
Hétfőn az olaszországi iskolákban tanárok és diákok egyperces csenddel emlékeztek meg Ferenc pápáról.
Megkezdődött a Sixtus-kápolna előkészítése a pápaválasztásra hétfőn, a vatikáni kápolnát lezárták a látogatók előtt, miközben a bíborosi testület tagjai zárt ajtók mögötti tanácskozássorozattal készülnek a konklávéra.
A látogatók számára a Vatikáni Múzeumon keresztül elérhető Sixtus-kápolna hétfő reggeltől nem fogadja a turistákat.
A nyolcvan évnél fiatalabb pápaválasztó bíborosok - az apostoli palotákon át - oda fognak bevonulni, amikor megkezdődik a konklávé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
