Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette közösségi oldalán, hogy a kormány meghosszabbítja a törlesztési moratóriumot - írja a Portfolio.
A jelenlegi formájában október végéig lesz elérhető a moratórium, majd később 2022. június 30-áig csak a rászorulók vehetik majd igénybe. Egy hónappal tehát még mindenki meghosszabbíthatja.
A bejelentésből kiderült, kik lesznek jogosultak továbbra is az igénylésre: a nyugdíjasok, a gyermeket várók és nevelők, a közfoglalkoztatottak (vagyis a köznyelvben közmunkások). Továbbá azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, és azok a vállalkozások, amelyek esetében az árbevétele legalább 25%-kal esett az előző évhez képest. A meghosszabbítás nem automatikus lesz, tehát a bankoknál külön nyilatkozatot kell tenni.
A Portfolio elemzése szerint maradtak azonban fontos, megválaszolatlan kérdések az új feltételekkel kapcsolatosan:
Melyik időszak jövedelmét melyikhez kell viszonyítani? A magánszemélyek és a vállalkozások esetében is 2020 lehetett a nehezebb év, ehhez képest 2021-ben már sokaknál emelkedhetett a jövedelem, de nem feltétlenül érte el a 2019-es szintet. Hogyan kell pontosan nyilatkozni, és ez mekkora adminisztrációs terhet ró majd a bankszektorra? Ki és hogyan fogja ellenőrizni, hogy a nyilatkozatban foglaltaknak megfelel-e az adós? Lesz-e egyáltalán ilyen ellenőrzés?
Tehát összességében a moratórium szelektív meghosszabbítása hozzájárul a pénzügyi stabilitás fenntartásához, de lehetett volna okosabban is csinálni.
Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette közösségi oldalán, hogy a kormány meghosszabbítja a törlesztési moratóriumot - írja a Portfolio.
A jelenlegi formájában október végéig lesz elérhető a moratórium, majd később 2022. június 30-áig csak a rászorulók vehetik majd igénybe. Egy hónappal tehát még mindenki meghosszabbíthatja.
A bejelentésből kiderült, kik lesznek jogosultak továbbra is az igénylésre: a nyugdíjasok, a gyermeket várók és nevelők, a közfoglalkoztatottak (vagyis a köznyelvben közmunkások). Továbbá azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, és azok a vállalkozások, amelyek esetében az árbevétele legalább 25%-kal esett az előző évhez képest. A meghosszabbítás nem automatikus lesz, tehát a bankoknál külön nyilatkozatot kell tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.
A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.
Fotó: Corinne Agier-Charlois / Időkép
Volt, ahol már 500 méteres magasságban is havazott, sőt, helyenként a völgyekben is méteres hótakaró keletkezett. Ezer méter körül 40-60 centiméter, kétezer méteren 80-120 centiméter, 2500 méter felett pedig 150-200 centiméter hó esett.
Az olasz Aosta-völgy síterepei hasonló mennyiségekről számoltak be. Ott egyetlen nap alatt 10-15 fokkal csökkent a hőmérséklet, és 500 méteren is havazott – számolt be róla partnerük, a Síelők weblapja.
Az Alpokban ilyenkor már csak kevés síterep működik, ezek közül is több bezárt az elmúlt napokban az ítéletidő és a lavinaveszély miatt.
Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.
A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.
Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.
Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.
Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.
A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.
Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.
Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.
Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.
Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”
Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:
„Vajon eszébe jut-e a 13 milliárdos uradalmi birtokon, a 650 milliárdos bankrablás árnyékában, az egymillió létminimum alatt élő nyugdíjas honfitársunk, vagy a több százezer mélyszegélységben élő gyermek, akiknek nem kerül húsvéti étel az asztalára, vagy a gyermekvédelemben élők, akikre kevesebb, mint 1200 forint jut naponta?”
Idézte a Tízparancsolatot is:
„Vajon eszébe jut-e?
- a VII. parancsolat: Ne lopj!, vagy
- a VIII. parancsolat: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!, vagy
- a X. parancsolat: Mások tulajdonát ne kívánd!”
Hozzátette: Tudjuk, hogy az éjszaka mindig pirkadat előtt a legsötétebb. A hatalom mindig a bukás előtt a leggonoszabb. Hisszük, hogy a kereszthalált a feltámadás követi.
Magyar Péter szerint
„érezzük, hogy hazánk is feltámadás előtt áll. Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét.”
Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”
Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!