iPhone használt készülékek – Ezért olyan népszerűek nálunk

A kínai AI-modell alapjaiban rengetheti meg a technológiai ipart: a DeepSeek startup R1 modellje már most felforgatta a Wall Streetet és az amerikai technológiai szektort. Mint a CNN írja, a modell ugyanis nemcsak méltó vetélytársa a legfejlettebb nyugati AI-fejlesztéseknek, mint amilyen az OpenAI GPT-4, a Meta Llama vagy a Google Gemini, de mindezt az utóbbiak költségeinek töredékéért érte el.

A DeepSeek R1 modellje az úgynevezett „érvelő modellek” közé tartozik, amelyek nemcsak kérdésekre válaszolnak, hanem képesek komplex logikai és matematikai problémák megoldására, valamint az egyes lépések közötti logikai kapcsolatok feltárására is. Az R1 ráadásul teljesen ingyenes és nyílt forráskódú, bárki szabadon használhatja.

A modellt januárban indították útjára, és azonnal a letöltési listák élére ugrott, megelőzve a népszerű ChatGPT-t is. Alkalmazásként mostanra több mint 2 millió alkalommal töltötték le.

A bejelentés azonnali következményekkel járt a globális tőzsdéken. Mint a DeepSeek jelenséget elemezve a 444.hu hétfőn rámutatott, az Nvidia, amely piacvezető az AI-chipek terén, hétfőn egyetlen nap alatt 300 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, ami a valaha volt legnagyobb egynapos esés egy cég esetében. Ekkor még nem állt meg a zuhanás: végül a veszteség elérte az 589 milliárd dollárt.

A DeepSeek fejlesztése azért is érte váratlanul a piacot, mert az Egyesült Államok 2022-ben komoly exportkorlátozásokat vezetett be a fejlett AI-chipek Kínába irányuló exportjára, hogy megakadályozza a kínai cégek ehhez hasonló előretörését. A DeepSeek állítása szerint a szankciók előtt beszerzett 10 ezer Nvidia H100-as chipet használt a modell fejlesztésére. Ez a hardver a jelenlegi nyugati csúcstechnológiához képest már elavultnak számít.

Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.

Az új szabályozás négy kockázati szintet határoz meg:

• A minimális kockázatú rendszerek, például az e-mail spamszűrők, szabályozás nélkül maradnak.

• Az ügyfélszolgálati chatbotokat korlátozott kockázatúként kezelik, így csak enyhe szabályozás vonatkozik rájuk.

• A magas kockázatú rendszerek, például az egészségügyi ajánlásokat adó MI-k, szigorúbb ellenőrzést kapnak.

• Az elfogadhatatlan kockázatú alkalmazások viszont teljes tiltás alá esnek.

Az utóbbi, tiltott kategóriába tartozik például a társadalmi pontozás, amely a személyes viselkedés alapján készít kockázati profilokat. Nem engedélyezett az olyan MI sem, amely észrevétlenül manipulálja az emberek döntéseit, vagy kihasználja az életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet miatti sérülékenységet. Tilos olyan technológiát használni, amely külső megjelenés alapján próbálja előre jelezni a bűncselekményeket, vagy biometrikus adatokkal próbál következtetni egy személy tulajdonságaira. Az érzelemfelismerő rendszereket sem lehet munkahelyen vagy iskolában alkalmazni, és tilos arcfelismerő adatbázisokat bővíteni online vagy biztonsági kamerás felvételekből származó képek segítségével.

Tavaly szeptemberben több mint 100 vállalat, köztük az Amazon, a Google és az OpenAI önként csatlakozott az EU AI Paktumhoz, amelyben vállalták, hogy az AI Act előírásait már a hivatalos határidő előtt alkalmazzák. Néhány nagy technológiai vállalat, például a Meta és az Apple, kimaradt a megállapodásból. A francia MI-startup, a Mistral, amely az AI Act egyik legnagyobb kritikusa, szintén nem csatlakozott.

A jogszabály néhány kivételt is tartalmaz. A bűnüldöző szervek bizonyos esetekben biometrikus adatokat gyűjtő rendszereket használhatnak, például emberrablási ügyeknél, vagy közvetlen életveszély elhárítására. Az ilyen esetekben előzetes hatósági engedély szükséges, és a döntéseket nem hozhatják meg kizárólag az MI-rendszerek eredményei alapján. Orvosi, vagy biztonsági indokokkal alkalmazhatóak munkahelyi és iskolai érzelemfelismerő rendszerek is.

Az Európai Bizottság 2025 elejére ígérte a további részleteket tartalmazó iránymutatások közzétételét, de ezek egyelőre nem jelentek meg.

Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.

A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.

Nemcsak a ChatGPT képgeneráló AI-jával akadt hasonló gond. Egy Instagram-felhasználó az Elon Musk cége, az xAI által fejlesztett AI-t használva kapott hasonlóan vérfagyasztó eredményt. A barátnőivel közös fotón eredetileg négyen voltak láthatóak, de a Grok által generált verzión már öten voltak.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

??????? ????? (@sarkyster) által megosztott bejegyzés

Ahogy telnek a napok, egyre több hasonló tapasztalatról, a módosított képeken ismeretlen alakok feltűnéséről számolnak be a felhasználók – vette észre a Hindustan Times.

Aligha véletlen, hogy az AI szellemalakokat szerkeszt a képekre

A tokiói Ghibli Stúdiót 1985-ben alapította Hajao Mijazaki rendező. Első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára 1979-ben jelent meg. A legismertebb munkái közé tartozik a Nauszika – A szél harcosai, a Laputa – Az égi palota, A vadon hercegnője és a Ponyo a tengerparti sziklán. Filmjeit saját elmondása szerint gyerekeknek szánta, ugyanakkor a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoznak. Egyik legismertebb karaktere a Chihiro Szellemországban című népszerű animében feltűnt arc nélküli szellem:

A figura önmagában kísérteties többlettartalommal bír az anime- és mangarajongók számára, így talán nem véletlen, hogy a Ghibli-stílusban átalakított képekre a generatív mesterséges intelligenciák szellemalakokat szerkesztenek.

Évek óta terjed az a tévhit, hogy ha valaki vészhelyzetben a PIN-kódját fordított sorrendben adja meg a bankautomatánál, a készülék nemcsak pénzt ad ki, hanem titokban riasztja a rendőrséget is. A bankok és a biztonsági szakértők szerint azonban ez nem igaz, a módszer egyáltalán nem működik.

Az ATM-ek kizárólag a helyesen beírt PIN-kódot fogadják el. Ha valaki fordított sorrendben próbálja megadni a kódját, azt a rendszer hibás próbálkozásként értékeli. Három sikertelen próbálkozás után akár zárolhatja is a kártyát – írja a cseh poznatsvet.cz portál nyomán a Blikk.

Ha valakit erőszakkal kényszerítenek arra, hogy pénzt vegyen fel, a szakértők szerint a legbiztonságosabb megoldás az együttműködés. Egy sikertelen trükk vagy ellenállás csak tovább ronthat a helyzeten.

Bár a fordított PIN-kódos riasztás csupán legenda, a bankautomatáknál valódi veszélyek is leselkednek az emberekre. Egyre többen próbálnak visszaélni azzal a módszerrel, hogy banki dolgozónak adják ki magukat. A csalók azt állítják, hogy biztonsági ellenőrzést végeznek, és arra kérik az áldozatot, hogy generáljon egy aktivációs kódot az ATM-nél. Később ezt felhasználva hozzáférhetnek az illető bankszámlájához.

A cseh portál szerint az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthetjük a kockázatot:

• Mindig takarjuk el a billentyűzetet a PIN-kód beírásakor.
• Rendszeresen ellenőrizzük a bankszámlánkat, és ha gyanús tranzakciót észlelünk, azonnal értesítsük a bankot.
• Soha ne adjuk meg a PIN-kódunkat, belépési adatainkat telefonon, e-mailben vagy SMS-ben, mert a bankok ilyen információt nem kérnek.
• Ha gyanús hívást vagy üzenetet kapunk, ne válaszoljunk, hanem közvetlenül a bank hivatalos ügyfélszolgálatát hívjuk fel.