Interaktív üzemlátogatásra hív a kiskörei vízerőmű
Néhány száz forint ellenében bárkinek bemutatják Kiskörén a vízierőmű építését, múltját, jelenét, szerepét. Tízre kell érkezni a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) épületéhez, és ne gondolják, hogy egyedül lesznek: a Tisza-tavon üdülők közül szinte mindig összejön egy-egy ötvenfős csoport. Megjegyzés: egy órával később az erőmű maga is bemutatót tart, de a két program két-három órás hossza miatt átfedi egymást, nem lehet egy nap mindent látni.
Az erőmű által delegált vezetőnkről az első két mondata után kiderül, hogy a természet, a Tisza-tó és maga a műtárgy szerelmese:
ha adatokról van szó, mérnöki pontossággal adja át, az évszámok korrektek, a természeti értékekről sem kamuzik, sőt saját készítésű videókat ajánl a Youtube-on!
Az építkezést 1967-ben kezdték el, az utolsó simításokat '74-ben végezték rajta, de maga az erőmű már egy évvel korábban megkezdte a termelést. A vízlépcső építése miatt egy falut sem kellett kiüríteni, elköltöztetni, a mostani Tisza-tó menti települések már korábban is a jelenlegi helyükön voltak. De mégis van egy elöntött falu a vízben, pár fejfa és házmaradvány még jelzi a helyét: 1876. március 24-én a hatalmas árvíz miatt átszakadt a taskonyi gát, elöntve a környező falvakat.
Az Árpád-kori Tiszahalásznak sem volt menekvés, a víz teljesen romba döntötte. Később sem építették újjá, így a kiskörei víztározó felduzzasztásakor gond nélkül lephette el a víz.

A kiskörei vízmű egyik zsilipe. Jobbra a felduzzasztott Tisza-tó, balra a Tisza maga látható.

Kilátás a Tisza felé a vízmű tetejéről. Balra a zsilip kijárata látható, szemben a távolban a közös vasúti-közúti híd

A Tisza-tó interaktív makettje, a fő funkcióknak (például öblítőcsatornák, gátrendszer, monitorozási helyek, stb.) külön kapcsolható LED-világítása van

Látványos naplemente a Tisza-tavon

Szürke gém a paradicsomban

A kiskörei gát a Tisza szintjéről

A felgyülemlett hordalékot kotorják éppen

Kilátás az Abádszalóki öböl irányába

Kisköre a maketten
A vízlépcső elsődleges feladata a Tisza felduzzasztása, szabályozása és ezzel együtt az alföldi nagy csatornák stabil vízellátása volt, de a prioritások között szerepelt a hajózhatóság biztosítása is. Az energiatermelés csak harmadik szempont volt akkoriban, mintegy mellékterméke az előző két törekvésnek.
Csakhogy
hazánk második legnagyobb egybefüggő vízfelületének létrehozásával egy elképesztően jó vízi élőhely is létrejött
(1999 óta az UNESCO világörökség része!), ráadásul, a príma kikapcsolódási lehetőségeknek hála, a turizmus is nagyot fejlődött. Ma már a vízlépcső legfontosabb szerepe a vízszint szabályozásán túl az ökológiai és turisztikai elvárások biztosítása, az erőmű áramtermelése továbbra is szinte elhanyagolható az országos fogyasztáshoz képest.
Szintén nagyon fontos szerepe van a víztározónak egy esetleges mérgezés felhígításában, semlegesítésében, ahogy erre a 2000-res ciánkatasztrófa során is nagy szükség volt: a Tisza-tó 93 százaléka érintetlen maradt, a Kisköre alatti folyószakaszon pedig negyedére sikerült csökkenteni a ciánkoncentrációt!
És a hajózás?
A hajózás jelenleg nem prioritás a Tiszán, nagyon sokadik szempont, alig van forgalom, és nem feltétlenül Kisköre a szűk keresztmetszet a folyón... A vízi járművek átjutását egyébként egy 85x12 méteres zsilip teszi lehetővé. A zsilipnek napi kétszer van kezelőszemélyzete, egy reggeli és egy délutáni időpontban lehet zsilipelni, ami egyébként a közszolgáltatás része, nem kell érte fizetni.

És élőben, már egy picit magasabbról



Aki az egységnyi területre eső legnagyobb vasbeton-mennyiségre hajt, itt dobogós jelöltet talál

A bakdaru épp revíziós

Fecskefészkek végig a gát útjának felüljáróján

Már a duzzasztógáton

Kisköre alatt most pár méterrel alacsonyabb a Tisza

Az egyik zsilipkapu az ötből. Felénk a Tisza, mögötte a Tisza-tó, hínárostul

Zsilipkapu és vízszint-különbség
Az üzemlátogatás során megtekinthetik a műtárgy amúgy nyitott, és néhány zárt részét. A zsilipkapukat az itt átvezető egysávos útról is lehet persze látni, de bő információkért, akit érdekel, annak tényleg érdemes szerdán jönnie.
Olyan apróságok derülnek ki, amit egy Wikipédia-szócikk sem firtat, például hogy a zsilipkapuk mozgatórendszere még az eredeti NDK-s megoldás, ami negyvenöt éve problémamentesen látja el feladatát. Megmutatják, árvízkor hogyan és mit tesznek a víz megállítására, gyűjtésére, jó ezeket élőben látni.
Aztán a Kötivizig irodaépületének felső szintjén levő tárgyalóban a maketteket látva minden megvilágosodik. Tényleg zseniális, ahogy a turbinák, a zsilipek és maga a tó működését bemutató modellek működésbe lépnek! Merthogy maga a tó is egy hihetetlenül komplex rendszer, ne csak egy sima vízfelületet képzeljenek el!

A 85×12-es zsilipmedence

Irányítótorony, sajnos ide nem engedtek fel


Az egysávos gáti utat engedéllyel és/vagy fizetség ellenében lehet használni. Egysávos, a pótos trakesz a szembejövőre vár

2014 óta hallépcső segíti a vándorló halak útját a Tiszán fölfelé. Érezhetően több is a hal a Tisza-tóban!

A halak fokozatosan, 1,3 kilométer hosszan lépcsőzhetnek fel a Tisza-tó szintjére

A Tisza-tó keleti felének végzáró gátja

Extra érdekesség: Tiszaörvényben egy pár méterrel megemelt csatorna, azaz függőcsatorna, aquadukt indult anno kelet felé. Ezt még 1937-ben, a Tisza-tó létezése előtt építették az aszályos évek miatt. Hívják még Horthy-csatornának is, hiszen az ő kenderesi területeire szállította a csatorna a vizet...

A szivattyútelepnél. A függőcsatorna maga 333 méter hosszú
Ezt az is mutatja, hogy Tisza-tó néven csak az elmúlt években fut, korábban a terület földrajzi elnevezése a Kiskörei víztározó volt. És valóban nem tóról van szó: a 127 négyzetkilométeres terület harmada szárazföld, de a keresztülfolyó Tisza és a tó öblítőrendszere miatt néhol erős áramlásokat lehet tapasztalni.
Maga a Tisza-tó 27 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 7 kilométer, átlagos vízmélysége mindössze 1,3 méter (árvízi helyzettől, évszaktól függően).
És ha még mindig nem győztük meg, hogy érdemes meglátogatni a Tisza-tavat, emlékeztetnénk, hogy Poroszló és Tiszafüred között húzódik a Füzesabony–Debrecen (108-as) vasútvonal hangulatos, ártéri szakasza három híddal (erről külön cikkünk is van); Kiskörén van országunk utolsó közös közúti-vasúti hídja, ahol a fénysorompó az autók közlekedési irányát is szabályozza; ráadásul a 103-as vonal is a tó keleti felén érkezik meg Karcagról Tiszafüredre.