HÍREK
A Rovatból

Így kínoznak az oroszok: „Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém”

Az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak vetik alá civileket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.


Háborús és emberiesség elleni bűncselekmény a megszállt ukrán területeken élő civilek erőszakos deportálása – áll az Amnesty International legújabb jelentésében.

A Mint egy börtönkonvoj: az ukrajnai civilek erőszakos deportálása és a szűrési folyamat visszaélései című jelentés szerint Ukrajna megszállt területeiről az orosz hadsereg erőszakkal deportál civileket Oroszországba vagy más fennhatósága alatt álló területekre, miközben a nemzetközi humanitárius jogot megsértve gyermekeket szakít el a családjaiktól.

Az Amnestynek helyi civilek elmondták, hogy

az áttelepítés során az orosz erők olyan erőszakos átvilágítási folyamatnak („szűrésnek”) vetik alá őket, amelyek sokszor kínzással, önkényes fogvatartással és bántalmazással járnak.

Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára szerint az, hogy az oroszok gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, majd erőszakkal az otthonuktól több száz kilométerre telepítik őket, újabb bizonyítéka az orosz hadsereg sorozatos kegyetlenkedéseinek.

Callamard hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió, ami már önmagában is a nemzetközi jog durva megsértése, súlyos szenvedést okoz Ukrajna civil lakosságának. Az orosz fegyveres erők a támadás kezdete óta válogatás nélkül gyilkolnak, életeket tesznek tönkre és családokat szakítanak szét.

„Oroszország stratégiája, az erőszakos deportálás háborús bűncselekmény”

– mondta Callamard, és hozzátette, az Amnesty International szerint azt emberiesség elleni bűncselekményként is ki kell vizsgálni.

„Az orosz hatóságoknak minden erőszakkal deportált vagy jelenleg is fogvatartott embert hagyniuk kell hazatérni, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni. Az orosz fogságban lévő gyermekeket vissza kell vinni a családjaikhoz, és segíteni kell mindannyiuk visszatérését az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre.”

Az Amnesty a jelentésben számos olyan esetet dokumentált, amikor az orosz erők a gyermekek mellett más sérülékeny, különösen kiszolgáltatott helyzetű csoportok tagjait, például fogyatékkal élőket vagy időseket deportáltak jogellenesen. Egy “szűrésnek” alávetett nőt például elválasztották 11 éves fiától, akit később nem is engedtek vissza hozzá.

Az Amnestynek számos szűrésen átesett forrás arról beszélt, hogy

az átvilágítások alatt megkínozták, megverték és árammal sokkolták őket, miközben halálos fenyegetéseket kaptak. Voltak, akiknek nem adtak ételt és vizet, másokat pedig túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények közt tartottak fogva.

A kutatás során az Amnesty International 88 ukrán állampolgárral készített interjút, akiknek többsége Mariupolból illetve Harkiv, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókból származik. A legtöbben, különösen a Mariupolból érkezők, arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg olyan erőszakos módszereket alkalmazott velük szemben, hogy nem maradt más választásuk, mint Oroszországba illetve az oroszok fennhatósága alatt álló területekre menni.

Erőszakos deportálás Mariupolból

2022 március elején a délkeleti Mariupolt teljesen körülzárták az orosz erők, amely lehetetlenné tette az ott lakók evakuálását. A várost szinte folyamatosan bombázták, amelynek következtében a civilek olyan alapszükségletekhez sem jutottak hozzá, mint a folyóvíz, az áram vagy a fűtés.

Március végére az orosz hadsereg egyre jobban benyomult a városba, és bár több ezer embernek sikerült elmenekülnie, az oroszok rengeteg civilt telepítettek át erőszakkal az ellenőrzésük alá került városrészekbe. A civilek beszámolója szerint a megszállók úgynevezett “evakuációs” buszokra kényszerítették őket, amelyekkel Donyeckbe vitték őket.

„Elkezdtünk kérdezősködni az evakuálásról, hogy merre lehet menni... Azt mondták [egy orosz katona] hogy csak a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba mehetünk. Egy másik lány arról kérdezett, lehet-e máshová menni, például máshova Ukrajnán belül, de a katona félbeszakította, és azt mondta, >>Ha nem mész a Donyecki Népköztársaságba vagy Oroszországba, akkor itt maradsz<< – emlékezett vissza a 33 éves Milena. A fiatal nő férjét, aki korábban az ukrán hadseregnél volt tengerészgyalogos, nem sokkal később őrizetbe vették, és azóta sem engedték szabadon.

Gyermekek és más veszélyeztetett csoportok erőszakos deportálása

A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok tiltják a civilek megszállt területekről történő erőszakos áttelepítését. Ennek ellenére többször előfordult, hogy az orosz megszállás elől ukrán területek felé menekülő gyermekeket az orosz katonai ellenőrző pontokon elfogták és őrizetbe vették.

Az édesanyjától elválasztott 11 éves fiú az Amnesty Internationalnek ezt mesélte: „Anyukámat egy másik sátorba vitték és kihallgatták. Azt mondták, el fognak venni tőle. Megdöbbentem. Arról nem mondtak semmit, hogy ő hová megy. Azóta nem hallottam róla.”

A jelentés arra is kitér, hogy

egy a mariupoli idősek és fogyatékkal élők számára fenntartott állami intézmény mind a 92 lakóját erőszakkal Donyeckbe szállították.

Az Amnesty International több olyan esetet is dokumentált, amikor az otthonaikból elmenekült idős ukrajnaiakat az orosz katonák oroszországi vagy orosz fennhatóság alatt álló területeken található intézményekben helyezték el. Ez nem csak jogsértő, de azt is lehetetlenné teszi, hogy az idősek elhagyhassák Oroszországot, és megkeressék az ukrán területeken vagy más országokban élő rokonaikat.

Több forrás számolt be arról, hogy rákényszerítették az orosz állampolgárságot vagy nyomást gyakoroltak rá, hogy kérvényezze annak felvételét. Az állampolgárság megszerzésének folyamatát emellett nagyban leegyszerűsítették az árvák és a szülő nélkül maradt gyermek illetve néhány fogyatékkal élő esetében. Ez arra szolgál, hogy a nemzetközi jogi szabályokat semmibe véve az orosz családok örökbefogadhassák őket.

Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy Oroszország tudatos deportálási stratégiát követ, és nemcsak háborús, hanem emberiesség ellenes bűncselekményt is elkövet annak során.

Fogvatartás és kínzás: a szűrési folyamat jogsértései

Az orosz vagy orosz megszállás alatt álló területekre kényszerített ukrajnai civileket a határátlépésnél általában olyan átvilágítási folyamatnak vetik alá, amely sérti a magánélethez és a testi épséghez való jogot.

A szűrőpontokon a hatóságok fényképeket készítenek a civilekről, ujjlenyomatot vesznek tőlük és átkutatják a telefonjaikat. Olyan is előfordult, hogy a férfiakat derékig levetkőztettek, majd hosszasan hallgatták ki őket.

Az Amnesty International összesen hét olyan esetet dokumentált - egy 31 éves nőét, egy 17 éves fiúét és öt, a húszas és harmincas éveikben járó férfiét - amikor az orosz katonák fogvatartott civileket kínoztak meg illetve bántalmaztak.

A 31 éves Vitalijt akkor vették őrizetbe, amikor április 28-án megpróbálta elhagyni Mariupolt. Az orosz katonák szerint gond volt az okmányaival, ezért több más férfival együtt egy buszra tették, majd Dokucsajevszkbe, egy Donyeckhez közeli városba vitték.

Vitalij, akit Dokucsajevszkbe érkezése után egy 15 fővel telezsúfolt cellába zártak, az Amnestynek így írta le az egyik kihallgatását: "Ragasztószalaggal összekötötték a kezemet és zsákot húztak a fejemre. Aztán azt mondták: "Mondj el mindent... Mondd el, hol szolgálsz, melyik bázison?" [Amikor azt mondtam, hogy nem vagyok katona] keményen elkezdtek a vesémet ütni. Térdre estem, ezután leginkább rugdostak. Amikor visszavittek, azt mondták: “Minden nap ezt fogjuk veled csinálni".

Az Amnesty olyan eseteket is vizsgált, amelyek a nemzetközi emberi jogi előírásai alapján erőszakos eltüntetésnek, jogellenes fogvatartásnak, kínzásnak és embertelen bánásmódnak minősülnek.

Husszeint, a 20 éves azerbajdzsáni diákot március közepén Mariupolból Zaporizzsja felé menekülve vették őrizetbe, és csaknem egy hónapig tartották fogva. Azzal vádolták, hogy az ukrán hadsereg tagja, a kihallgatása során megkínozták és megverték.

"Az egyik katona azt mondta, nem beszélhetek így, hozzák a sokkolót. Két drótot tettek a nagylábujjaim köré, és többször áramot vezettek belém. Aztán többször is megvertek. Elvesztettem az eszméletemet. Rám öntöttek egy vödör vizet, amitől magamhoz tértem. Nem bírtam tovább, csak azt mondtam: "Igen, katona vagyok". Folytatták a verést, amikor leestem a székről, visszahúztak. Vér folyt a lábamból".

Husszeint megfenyegették, hogy kivégzik, naponta megverték és árammal sokkolták, egészen az április 12-i szabadulása előtti néhány napig.

Agnès Callamard szerint Oroszországnak és az orosz irányítás alatt álló erőknek azonnal fel kell hagyniuk a fogvatartottakkal szemben elkövetett jogsértésekkel.

“A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának és a többi illetékes hatóságnak ki kell vizsgálniuk az összes bűncselekményt, beleértve a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó áldozatok ellen elkövetetteket is. Mindazoknak, akik felelősek az erőszakos deportálásért és a szűrés során elkövetett kínzásokért és visszaélésekért, bíróság elé kell állniuk."

Az Amnesty International a jelentéshez összesen 88 ukrajnai férfival, nővel és gyermekkel készített interjút. Az beszélgetések időpontjában egy kivétellel mindannyian az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken vagy egy biztonságos harmadik európai országban tartózkodtak. Csak egy személy maradt egy oroszok által megszállt területen.

Felelősségre vonás a háborús bűncselekményekért

Az Amnesty International a konfliktus kezdete óta dokumentálja az orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését.

Az Amnesty International többször hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióért és a jogsértésekért felelős orosz bűnösöket felelősségre kell vonni, és üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnában folyó vizsgálatát.

Az átfogó elszámoltatáshoz azonban az ENSZ és szervezetei összehangolt erőfeszítéseire, valamint az egyetemes joghatóság elve szerinti nemzeti szintű kezdeményezésekre is szükség lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump minden eddiginél keményebb volt Zelenszkijjel, ultimátumot adott az ukrán elnöknek
Az amerikai elnök a közösségi médiában ostorozta az ukrán elnök nyilatkozatait. Szerinte a Krím már rég nem vita tárgya.


Donald Trump újabb bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vette észre az Index. Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán elnök egyik kijelentése „nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra”.

Trump szerint „a Krím már évekkel ezelőtt, Barack Hussein Obama elnök égisze alatt elveszett, és még csak nem is vita tárgya”. Úgy fogalmazott:

„Senki sem kéri Zelenszkijtől, hogy ismerje el a Krímet orosz területnek, de ha a Krímet akarja, miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt, amikor egy lövés nélkül átadták Oroszországnak.”

A bejegyzésben az amerikai elnök arról is írt, hogy Zelenszkij „uszító kijelentései” miatt nehéz lezárni a háborút. Úgy véli, az ukrán államfőnek „nincs mivel dicsekednie, ugyanis Ukrajna helyzete szörnyű”, és választania kell: „vagy békét köt, vagy harcol még három évig, és teljesen elveszti az országát”.

Trump hozzátette, hogy „semmi köze Oroszországhoz”, viszont hangsúlyozta: „hetente több ezer katona hal meg a fronton ok nélkül”. Szerinte Zelenszkij nyilatkozata csak „meghosszabbítja a vérontást, és ezt senki sem akarja”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a békemegállapodás már közel van, és kész segíteni abban, hogy mindkét fél kilépjen ebből a „totális semmiből”, amely szerinte el sem kezdődött volna, ha korábban is ő lett volna az elnök.

Trump posztja nem sokkal azt követően jelent meg, hogy J.D. Vance alelnök megismételte az Egyesült Államok figyelmeztetését: ha nem érkezik gyors válasz Ukrajna és Oroszország részéről az amerikai béketervre, valamint nincs valódi szándék a megegyezésre, akkor Washington felhagy a diplomáciai erőfeszítésekkel.

A Fehér Ház közölte, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízott hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy egyeztessen a béketárgyalásokról.

Szerdán Londonban is tartottak egy megbeszélést, amelyet az európai szövetségesek szerveztek, és amelyen Ukrajna is részt vett. Az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért felelős elnöki különmegbízott képviselte. Marco Rubio külügyminiszter részvételét a washingtoni külügyminisztérium kedden egyeztetési nehézségekre hivatkozva lemondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor az EU-ról: Egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn
A miniszterelnök szerint a bevándorlás kezelése, a rezsiemelés és a nyugdíjak megszüntetése is veszélybe kerülhet, ha nem ők maradnak hatalmon.


Orbán Viktor váratlanul megjelent Pilisvörösváron, Szijjártó Péter és Menczer Tamás lakossági fórumán, vette észre a Telex. A miniszterelnök felszólalását a Facebook-oldalán élőben is közvetítették. Beszédét a nemzeti szuverenitás fontosságával kezdte, és hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP célja ennek megvédése. Mint mondta, ha ez az ország, ez a nemzet eltűnik, akkor soha nem jön létre újra.

A kormányfő szerint ellenfeleik nem gondolják úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson múlik mindannyiunk közös sorsa. Azt mondta: „Vannak ellenfeleink, akikre nem mondom, hogy nem magyarok (…), mert a magyar nemzetnek azok is részei, akik nem gondolkodnak úgy, mint mi.” Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „néha megtévesztésül magyarnak hívják magukat, de ők a brüsszeliek”. Ezt a közönség tapssal fogadta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte az ellenzék azt vallja: „a magyarok önmagukban kevesek, mindig kell nekik egy külső viszonyítási pont”. Egyenlőségjelet próbált tenni a DK és a Tisza Párt közé, és azt mondta: „a DK-sok bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások”, mert nyíltan kimondják, hogy „az Európai Egyesült Államokban kellene feloldódni”.

A korábbi ellenzéki időszakot felidézve kiemelte: akkor is tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, mert ellenzékből is a hazáért dolgoztak. Szerinte a mai ellenzékiek nem így gondolkodnak.

A fórumon kétszer is megkérdezte a közönséget, hogy mi Kollár Kinga vezetékneve, mintha nem emlékezne rá.

A kormánypárt az utóbbi hetekben országos kampányt folytatott Kollár Kinga uniós forrásokról szóló kijelentései miatt. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta: Kollár Kinga és társai „azért dolgoznak, hogy nekünk rossz legyen, hogy nekünk ne sikerüljön”.

A miniszterelnök felsorolta, milyen következményei lennének annak, ha nem ők kormányoznának. Szerinte ilyen lenne Ukrajna uniós csatlakozása, a rezsicsökkentés megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a bankok és nagyvállalatok adómentessége, valamint a bevándorlók beengedése. Többször kijelentette: „bár ezt nem szabad így mondani”, de „Magyarország migránsmentes ország”. Úgy fogalmazott, hogy ha nem nemzeti kormány vezetné az országot, olyan lenne a helyzet, mint Bécsben vagy Franciaországban. Hozzátette: Brüsszelben is sokan mondják neki, hogy a fél karjukat odaadnák, ha országuk újra migránsmentes lehetne.

Menczer Tamás a fórumon azt is megjegyezte, hogy „állítólag Kollár Kinga madeirai luxusházában piheni ki a fáradalmait”.

Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban is kapott kérdést. Azt mondta, ha az EU 2004-ben is olyan lett volna, mint most, akkor az sem biztos, hogy csatlakoztunk volna.

Jelenleg azonban szerinte nem érné meg kilépni, mert egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn.

Elmondta azt is, hogy Donald Trump rendszeresen kérdezi tőle, mikor lépünk ki az unióból, de ő mindig azt válaszolja: a magyar termékek 85 százalékát az EU-n belül értékesítik, ezért ez nem érné meg. Talán akkor, ha lenne valamilyen ellenajánlat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban mérsékeltebben fogalmazott. Úgy nyilatkozott, hogy az ukránok hősiesen harcoltak, sokan meghaltak, de „egy dolog biztos, Európának sosem lesz érdeke, hogy Ukrajna mellett Oroszországgal szembeni háborúban részt vegyen”. Szerinte nem szabad beugrani a háborúba, nyitottnak kell maradni a tárgyalásra, és a konfliktust a lehető legkisebb térre kell korlátozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar állampolgárságú túszról tett közzé új videót a Hamász
A palesztin terrorszervezet propagandacélú anyagában Omri Miran Netanjahut és az izraeli kormányt is bírálja. Omri Miran Trumptól vár segítséget.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 23.



„Shalom, Omri Miran vagyok, ez a második születésnapom a Hamász túszaként”

– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.

A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.

A két és fél perces videó nagy részében Miran arra szólítja fel az embereket, különösen azokat, akik már kiszabadultak, hogy álljanak ki a még fogságban lévő izraeli túszokért. Azt kéri, szervezzenek tüntetést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája elé. Azt is állítja, hogy Netanjahu hívei már lemondtak róluk, és vannak, akiknek az is mindegy lenne, ha meghalnának.

A felvétel végén izraeli politikusokat nevez meg – élükön Netanjahuval –, és azt mondja, hogy szerintük 2023. október 7. az ő felelősségük. A videóban az is elhangzik: „Ne higgyetek Netanjahunak”. Megemlíti Donald Trumpot is, aki szerinte az egyetlen nagyhatalmú vezető, aki nyomást gyakorolhat az izraeli kormányfőre.

A gondosan vágott videóban az is látható, hogy Miran egy kis süteményt kap a születésnapjára. A felvétel alapján úgy tűnik, a Hamász propagandacélokra használta a megszólalását.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Jr. Budapestre látogat pénteken, találkozik Jászai Gellérttel is
A Trump Business Vision 2025 turné keretében érkezik, és nem csak üzletemberekkel találkozik. A háttérben politikai egyeztetések is zajlanak.


Donald Trump Jr., az Egyesült Államok elnökének legidősebb fia pénteken Budapestre érkezik – írja a Bloomberg. A látogatás során egy zártkörű rendezvényen vesz részt, amelyen a 4iG elnöke, Jászai Gellért is jelen lesz. A hírt a 4iG erősítette meg az amerikai lapnak. A Bloomberg kérdésére a magyar kormány nem reagált.

A lap forrásai szerint Trump Jr. a „Trump Business Vision 2025” nevű rendezvénysorozat keretében járja a térséget.

A program célja, hogy feltérképezzék a régió üzleti lehetőségeit. Emellett a Bloomberg úgy tudja, hogy Trump fia találkozót tervez jobboldali politikusokkal is.

Trump Jr. a Trump Organization ügyvezető alelnökeként dolgozik, de nem tölt be kormányzati pozíciót. A héten több más országba is ellátogat, köztük Szerbiába, Romániába és Bulgáriába is.

Idén februárban Jászai Gellért az Egyesült Államokba utazott Orbán Viktor miniszterelnök társaságában. Találkoztak Elon Muskkal, akivel a magyar űripari fejlesztésekről és a globális technológiai együttműködés lehetőségeiről egyeztettek. A megbeszélésre Mar-a-Lagóban került sor. Ezt követően a 4iG részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett.

A 4iG-nél jelenleg tanácsadóként dolgozik Richard Grenell is, aki Donald Trump első elnöki ciklusa alatt a Balkánért felelős különmegbízott volt.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: