Időzített bomba az antibiotikum-rezisztencia – évtizedek óta áll a kutatás, nem üzlet senkinek

Egy kiszivárgott dokumentum részletezi Oroszország elképzeléseit az ukrajnai háború lezárásáról. A The Washington Post által megszerzett iratok szerint Moszkva olyan feltételeket támasztana, amelyek jelentősen eltérnek a nyugati országok javaslataitól – közli a Portfolio.hu.

A dokumentumban az áll, hogy „a jelenlegi kijevi rendszert nem lehet az országon belülről megváltoztatni”, ezért teljes átalakításra lenne szükség. Az orosz fél új választásokat szorgalmaz, amelyeken oroszbarát pártok is indulhatnának. Emellett követelik, hogy a megszállt területek feletti orosz szuverenitást hivatalosan ismerjék el.

A tervezet szerint Moszkva jelentős változásokat tart szükségesnek Ukrajna térképén.

Az orosz álláspont szerint a békefenntartók küldése nem lenne szükséges, és az ukrán hadsereg létszámát is csökkentenék.

A dokumentum kitér arra is, hogy Oroszország az ukrán NATO-csatlakozást továbbra is elutasítja. Emellett Moszkva úgy véli, hogy az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját gyengíteni kell.

A tervezet szerint Oroszország nyersanyagkitermelési lehetőségeket is felajánlhatna az amerikai félnek, többek között a megszállt területeken.

A kiszivárgott stratégia szerint Moszkva és Washington kapcsolatának normalizálása is cél lenne. Az elképzelések között szerepel a nagyköveti szintű együttműködés helyreállítása és a rakétatelepítések szabályozása. Oroszország cserébe vállalná, hogy nem telepít közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat Fehéroroszországba, ha az Egyesült Államok is lemondana új rakétarendszerek európai telepítéséről.

Oroszország ennek fejében csökkentené a barátságtalan országok támogatását, bár a dokumentum szerint néhány szövetséges esetében ez nehezen lenne kivitelezhető.

A kiszivárgott dokumentum állítólag még február elején készült, tehát azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország Szaúd-Arábiában tárgyalásokat folytatott volna. A tervezet alapján továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között az ukrajnai béke megvalósítását illetően.

Pankotai Lili másodfokon is pert nyert volt gimnáziuma ellen – számolt be róla a Szabad Pécs. A Pécsi Ítélőtábla döntése szerint a Nagy Lajos Gimnáziumnak egymillió forint sérelemdíjat kell kifizetnie, valamint állnia kell az első- és másodfokú bírósági eljárás költségeit is. Az intézménynek emellett legalább 30 napig egy, a jogsértést elismerő közleményt kell megjelentetnie a honlapján.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében azt írta, hogy az iskola megsértette Pankotai Lili személyiségi jogait azzal, hogy „zaklató, ellenséges környezetet teremtett” számára politikai véleménye miatt. A diákra olyan mértékű nyomás nehezedett, hogy érettségi éve alatt iskolát kellett váltania.

A TASZ szerint ezt követően folyamatos érzelmi nyomás érte az iskolában. Osztályfőnöke többször kiküldte az óráról, a beszéd miatt az osztálykirándulást is lemondták. A legsúlyosabb eset az volt, amikor az igazgató felmérte a tanárok véleményét arról, hogy továbbra is tanítanák-e a diákot. Ezután közölte vele, hogy egy kivételével egyik tanára sem szeretne vele együtt dolgozni.

Pankotai ezután a TASZ segítségével pert indított az iskola ellen. Keresetét azonban első fokon elutasította a Pécsi Törvényszék, amely nem találta megalapozottnak, hogy az iskola megsértette volna a személyiségi jogait.

Csütörtöki határozatában azonban a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a felperesnek, vagyis Pankotainak kedvezően döntött, megváltoztatva a Pécsi Törvényszék korábbi, elsőfokú döntését.

Az intézménynek ezért nemcsak sérelemdíjat kell fizetnie, hanem nyilvánosan is el kell ismernie a jogsértést.

A csütörtöki kormányinfón is előkerült a kérdés, hogy a tervezett alkotmánymódosítás alapján kik lehetnek azok a kettős (vagy többes) állampolgárok, akiket, megfosztva magyar állampolgársáuktól, esetleg kiutasítanak Magyarország területéről. Gulyás Gergely az ATV kérdésre először sejtelmes választ adott. Csuhaj Ildikó felvetésére, hogy a törvény esetleg felfogható lex-Sorosként, és a magyar-amerikai milliárdos, Soros György vagy fia, Soros Alex kitiltását eredményezheti-e, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: „A sajtó ebből a szempontból nagy találati pontossággal dolgozik”.

Később felmerült, hogy az uniós állampolgárok esetében egyébként nem alkalmazható kiutasítás érintheti-e például az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltjét, a magyar-kanadai kettős állampolgár Márki-Zay Pétert, Gulyás egyértelmű választ adott:

Néhány napja Hódmezővásárhely első embere éppen lapunknak nyilatkozva mondta el, hogy nem lenne meglepve, ha őt is fenyegetné a kitiltás veszélye, ha elfogadják az Alaptörvény módosítását.

Arról, hogy a konkrét alkotmánymódosítási tervezetben nincs szó a kiutasíthatóságról, de ennek ellenére az állampolgárság elvétele ezzel is járhat, ebben a cikkünkben írtunk:

Több hiányosságot is találtak független szakértők a CATL debreceni akkumulátorgyárának engedélyében, amelyet helyi civilek támadtak meg a bíróságon – írja a Telex. A szakértői vélemények szerint a környezethasználati engedély több jogszabályi előírásnak sem felel meg, és a gyár hatásterületét is hibásan határozták meg.

A kínai CATL 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát, amely az ország egyik legnagyobb ipari létesítménye lesz. Az üzem működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adta ki 2023 februárjában, de a helyi civilek szerint az engedély kiadása nem volt szabályos.

A bírósági per egyik fő kérdése a gyár hatásterülete. Az engedélyben szereplő adatok szerint ezen a területen belül senki sem él, a civilek azonban azt állítják, hogy az érintett terület valójában sokkal nagyobb, és ők is a hatásterületen belül laknak. A bíróság tavaly elrendelte egy független szakértői vizsgálatot, amelyet a civilek finanszíroztak.

A vízfelhasználással kapcsolatban készült szakvélemény szerint az engedély nem tartalmazza a vízbázis pontos dokumentációját, és azt sem vizsgálta, hogy a gyár vízigénye milyen hatással lehet a környezetre. A szakértő szerint az engedély csupán annyit rögzít, hogy a vizet a Debreceni Vízmű biztosítja, de a kitermelés módját és következményeit nem elemezte.

A dokumentum szerint ezt is figyelembe kellett volna venni a hatásterület meghatározásakor.

Az ügyben készült másik szakvélemény az élővilágra gyakorolt hatásokat vizsgálta. A szakértő megállapította, hogy a környezethasználati engedély nem tér ki a zajkibocsátás, a világítás és a talajvízváltozások élővilágra gyakorolt hatására. A szakvélemény szerint a gyár közvetett hatásai akár több kilométeres távolságban is érezhetők lehetnek.

A szakértők szerint a hatósági engedély a gyár működésével járó közúti forgalmat sem vizsgálta megfelelően. Az üzemhez kapcsolódó folyamatos kamionforgalom zaj- és környezeti terhelést jelent a környező településeknek, és hatással lehet az ingatlanok értékére is. A szakvélemény szerint az engedély pontosan rögzíti a hulladékkezelés szabályait, de a hulladékszállítás részletei hiányoznak belőle.

A bírósági eljárás következő lépése, hogy a felek véleményezik a szakvéleményeket. A civileket képviselő ügyvéd, Halász Árpád szerint az engedély olyan mértékben hiányos, hogy a bíróságnak meg kell semmisítenie, és új eljárásra van szükség. Ha ez megtörténik, a gyár csak egy új engedély birtokában kezdheti meg a működését.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az ügyben azt közölte, hogy a bírósági eljárás miatt nem tud nyilatkozni, álláspontját a tárgyalásokon képviseli.