HÍREK
A Rovatból

„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László

A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.


Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.

A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.

„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”

– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.

A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.

Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.

„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”

- fogalmazott a CEU professzora.

Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.

„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”

– mondja.

Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.

Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.

Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megjelent a kormány rendelete a szombati nemzeti gyásznapról
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A szabályozás a rendezvények korlátozását nem említi.


Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.

Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:

"A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el".

Azt nem említi, hogy a gyásznap miatt a rendezvényeket korlátozni kellene.

A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A középületekre kiteszik a gyászlobogót, a magyar és az európai zászlókat félárbócra eresztik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Még nem tudni, hogy lehet-e lagzit tartani szombaton – A kormány még nem hirdetette meg Ferenc pápa temetése miatt a nemzeti gyásznapot
A kormány szóban már említette a gyásznapot Ferenc pápa temetésére, de a hivatalos rendelet még mindig nem jelent meg. A jegyzők tanácstalanok, mi alapján kellene dönteniük.


A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.

A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.

A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.

Tóth János arra is emlékeztetett, hogy hasonló helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején is. Akkor a kormány döntése alapján el kellett engedni a parkolási díjakat, azonban erről eredetileg a képviselő-testületek voltak jogosultak határozni. Ezt később azzal oldották meg, hogy a polgármestereket átmenetileg felhatalmazták arra, hogy saját hatáskörben rendeleteket hozzanak a járványhelyzet idején.

Mivel a döntések hétről hétre születtek, a polgármestereknek minden szombaton be kellett menniük a hivatalba, hogy az aktuális rendeletet aláírják és kihirdessék – a település hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is.

A jegyző szerint most is hasonló a helyzet: másfél nappal a nemzeti gyásznap előtt még mindig nem jelent meg a szabályozás.

Frissítés:

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
24.hu: Bede Zsolt tényleg rövidnadrágban ment a bazilikába, ahol Magyar Pétert zaklatta
A szemtanúk szerint többen próbálták megfékezni a kiabáló aktivistát a templomban. Bede végül bocsánatkérő posztban magyarázkodott a viselkedése miatt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.

Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”

Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.

Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar Péter korábbi posztjában azt írta:

„Egészen megdöbbentő jelenet volt az ünnepi gyászmise végén, amikor a már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövidnadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni. Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az USA alelnöke húsvétkor a Sixtus-kápolnában is járt, az itt készült fotó nagy vihart kavart
JD Vance a húsvéti hétvégén látogatott a Vatikánba, ahol szigorúan tiltott dolgot tett a fiával közösen, miközben Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.


JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke húsvétkor a Vatikánba látogatott, ahol több fontos személlyel is találkozott. Köztük volt Ferenc pápa is, akivel alig néhány órával a 88 éves egyházfő április 21-i, húsvéthétfői halála előtt beszélt.

Vance – aki felnőttként lett katolikus – tisztelettel emlékezett meg a pápáról. Közben viszont

egy róla készült fotó is elterjedt a neten, amelyet a Sixtus-kápolnában készítettek, miközben fiával Michelangelo híres mennyezeti freskóját nézte.

Sokan dicsérték a képet a közösségi oldalakon. Egy hozzászóló például így fogalmazott: „epikus pillanat”, majd hozzátette: „Micsoda különleges módja ez a húsvéti hétvége eltöltésének.”

Többen viszont élesen kritizálták. Valaki azt írta: „Ez a fotó olyan, mintha bemutatnál Istennek.” Egy másik komment szerint Vance-nek „nincs tisztelete”.

A Vatikán hivatalos szabályzata szerint a Sixtus-kápolnában tilos bármilyen formában fotót vagy videót készíteni. A weboldalukon ez szerepel: „A Sixtus-kápolnában tilos bármilyen elektronikus eszközzel fényképezni vagy filmezni. A biztonsági személyzet jogosult arra, hogy jelenlétükben azonnal töröltessék a szabályszegő módon készült felvételeket.”

A múzeumok más részein a mobiltelefon használata megengedett, ha le van némítva, de a kápolnában még ez is tilos. A látogatóknak teljes csendben kell maradniuk, „a hely szentsége iránti tiszteletből”.

A szigorú szabályok célja Michelangelo lenyűgöző festményének megóvása. A freskót a művész 1512-ben, 36 évesen fejezte be. A több mint 300 alakot ábrázoló mű bibliai történeteket jelenít meg a Teremtés könyvéből – például Ádám teremtését, az özönvíz utáni bukást és az Utolsó ítéletet. A mennyezeten próféták és szibillák is láthatók, akik a Messiás eljövetelét hirdetik.

A Sixtus-kápolna emellett a konklávé színhelye is, ahol a bíborosok titkos ülésen választják meg az új pápát.

A képet valószínűleg egy hivatalos Fehér Házi fotós készítette, ami arra utal, hogy előzetesen engedélyezték. Hasonló fotók már más amerikai vezetőkről is készültek, például Michelle Obamáról 2009-ben, amikor a kápolnát látogatta.

Russell Crowe és Jason Momoa is osztott meg képet a Sixtus-kápolnából.

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET: