Házi gyermekorvosok: összeomolhat az ellátás, ha a nyugdíjas orvosok elmennek – ezt mutatta meg a járvány
A 65 év feletti orvosok kikerültek a betegellátásból. Helyettük maradt a telefonos konzultáció, a telemedicina alkalmazása vagy az e-recept rendszere. Ezeket érdemes lenne megtartani, és felesleges az orvosi igazolások jó része is.
A HGYE szerint olyan - általuk régóta hangoztatott - struktúrát kell kialakítani, amely rugalmas, lakosságközeli és bizonyos területeken és szintig köztes szakellátást is biztosít, ezek pedig a praxisközösségek, vagy a csoportpraxisok lehetnének, de mindenképpen egy team-munkára támaszkodik az ellátás. Ugyanakkor amíg ezeknek az ellátási formáknak a finanszírozási háttere nincs kimunkálva, addig ezek csak "filozófiai gondolatok maradnak" - fogalmazott.
Póta György jelezte, hasonlóan más egészségügyi szakmai szervezet vezetőjéhez, ő is találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és beszámolt neki az egyesület szakmapolitikai elképzeléseiről.
Más témáról szólva az egyesületi elnök jelezte, az óvodák és bölcsődék újranyitásával ismét felszínre került az orvosi igazolások kérdése. Póta György felvetette, hogyha nem kötelező a gyermeknek megjelennie a rendelésen, és neki a szülőre hagyatkozva kell igazolással egészségesnek nyilvánítania a gyereket, akkor miért nem fogadja el az adott intézmény a szülőtől azt, hogy gyermeke egészséges.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás sok eleme megtartható lenne "békeidőben" is a házi gyermekorvosok szerint.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke szerdán, egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: a járványhelyzet egyik napról a másikra változtatta meg az alapellátás megszokott rendjét, és felszínre hozott régóta megoldatlan problémákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Rogán Tóniéknak egy napig tartott, míg megmérték, hogy elemi erejű felháborodást váltott ki Orbán Viktor poloskázása
A politikus ismét felállt az ATV adásában, de ezúttal másképp végződött a dolog, mint a legutóbbi alkalommal: megmutatta a műsorvezetőnek a Tisza Párt 12+1 kérdését.
Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt többek között a Pride-ról, Orbán Viktor március 15-i beszédéről, az ukrán EU-csatlakozásról és a kormány politikájáról.
A műsor egy ismerős momentummal kezdődött, de ezúttal nem úgy ért véget, mint a legutóbbi ilyen alkalommal. Rónai Egon műsorvezető megemlítette, hogy ilyen sok papírral nem érkezett még a stúdióba a politikus, akinél egy zöld és egy rózsaszín mappa is volt. Magyar Péter a székéből felállva erre azt mondta:
„Hadd adjam oda, mert akkor megnézi a szerkesztő úr. Úgyis már máskor is felálltam itt az adásban.”
Azt azonban kedélyesen megbeszélték, hogy ezúttal vissza is fog ülni.
Magyar elmondta: ami nála van, az a Tisza 12+1 kérdése, amire az emberek március 24-től szavazhatnak majd országszerte, személyesen és online is. Elmondása szerint ennek előregisztrációjára másfél nap alatt már százezren jelentkeztek.
Szerinte ez több, mint egy népszavazás, mert valódi problémákról kérdezi az embereket, nem olyan formában, „amire egy bekötött szemű kismajom is eltalálja a helyes választ.”
A Tisza Párt vezetője elmondta, hogy idén sem vesz részt a Pride-on, de szerinte annak betiltása alkotmányellenes lenne. Úgy véli, a kormány ezt a témát is arra használja, hogy megossza a társadalmat.
„Annyira bénák a fiúk, hogy arra sem figyelnek, hogy előtte Alaptörvényt kéne módosítaniuk” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, olyan jogszabályokat hoznak, amelyek biztosítják a gyülekezési jog gyakorlását.
A beszélgetés során Orbán Viktor március 15-i beszédére is reagált. Magyar szerint a miniszterelnök egyértelműen a társadalom jelentős részének üzent, és bírálta a későbbi magyarázkodását „Szerintem ne legyen ilyen gyáva, volt már a magyar történelemben hasonló beszéd, azt hiszem, nemzetvezetőnek hívták az illetőt” – mondta a nyilaskeresztes Szálasi Ferencre utalva.
Példaként említette Torgyán Józsefet is, aki korábban hasonló hangvételű beszédet mondott, és később csökkent a népszerűsége. Magyar szerint a kormány ezzel túllőtt a célon, és felesleges mentegetniük a helyzetet.
„Rogán Tóniék fantasztikus közvélemény-kutatóinak egy napig tartott, míg megmérték, hogy elemi erejű felháborodást váltottak ki ezek a szavak a magyar társadalomban”
– tette hozzá.
Az ukrán EU-csatlakozásról szóló nemzeti konzultáció kapcsán Magyar arról beszélt, hogy szerinte ez is egy figyelemelterelő lépés, hiszen Orbán Viktor tavaly decemberben megszavazta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, és Szijjártó Péter is támogatta ezt.
Több kérdésre sem mondott konkrét véleményt az ukrán EU-csatlakozásról, végül annyit jegyzett meg, hogy „Ukrajna most semmilyen tekintetben nem felel meg az uniós csatlakozási jogoknak. (…) Egy háborúban álló országról van szó, senki nem gondolja komolyan, hogy ez egy releváns kérdés.” Magyar szerint erről akkor lehetne érdemben beszélni, ha tűzszünet és béke lenne. Szerinte a magyar kormány maga is tehetne ennek elősegítéséért, hiszen
„szerintem tudja a miniszterelnök Putyin elnök számát, az biztos, hogy Szijjártó tudja a haverjának, Szergej Lavrovnak a számát (…) Talán hívja fel, és kérdezze meg, hogy miért nem írja alá a tűzszünetet.”
Magyar szerint a kormány korábbi népszavazásai az egészségügy leépítéséhez is hozzájárultak. Azt reméli, hogy a kormányhoz húzó szavazók is részt vesznek ezen a szavazáson, különösen most, amikor „volt fideszeseket is lepoloskáz a miniszterelnök.”
A gazdasági helyzetről is szó esett. Magyar szerint a kormány államcsőd felé vezeti az országot. „Nagy Mártonról sokan azt sem feltételezik, hogy tudja, hogy kettő meg kettő az mennyi” – fogalmazott.
Az „út a börtönbe” programról is beszélt, amelynek részeként létrehoznának egy korrupcióellenes ügyészséget, megdupláznák a büntetési tételeket, kizárnák a feltételes szabadlábra helyezést, és egyes esetekben teljes vagyonelkobzást alkalmaznának.
„Meg fogjuk adóztatni a magántőkealapokat, az ötmilliárd forint felett rendelkező embereket (…) Ne fizessen kevesebb adót Mészáros Lőrinc, mint a saját alkalmazottja”
– jelentette ki.
Magyar szerint a költségvetés mindig megmutatja, mi a fontos egy adott kormánynak. A Tisza Párt prioritásai között az egészségügy, az oktatás, a megélhetési válság kezelése és a gazdaság talpra állítása szerepel. Úgy látja, ezzel szemben Orbán Viktor számára „a háromezer janicsárja, a strómanja és a veje” a fontos.
Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt többek között a Pride-ról, Orbán Viktor március 15-i beszédéről, az ukrán EU-csatlakozásról és a kormány politikájáról.
A műsor egy ismerős momentummal kezdődött, de ezúttal nem úgy ért véget, mint a legutóbbi ilyen alkalommal. Rónai Egon műsorvezető megemlítette, hogy ilyen sok papírral nem érkezett még a stúdióba a politikus, akinél egy zöld és egy rózsaszín mappa is volt. Magyar Péter a székéből felállva erre azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyre több boltlánc dönt úgy, hogy mennyiségi korlátozást vezet be az árrésstoppal érintett termékekre. Az áruházláncok szerint a cél, hogy minden vásárló hozzájuthasson ezekhez az árucikkekhez.
A Lidl a kereskedelmi vásárlók számára léptetett életbe szigorítást.
„Egyáltalán nem lehet vásárolni az árrésstoppal érintett termékkörből a Lidl boltjaiban, ha a vevő áfás számlát kér”
– mondta a portfolio.hu-nak Tőzsér Judit, a cég kommunikációs vezetője. A korlátozás hétfőtől érvényes.
A Tesco mennyiségi korlátozást vezetett be.
Tejből 1 kartonnal, tejtermékekből (termékenként és terméktípusonként) 4 darabot lehet venni
– tájékoztatott Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.
A Spar szintén mennyiségi korlátozást vezetett be, amely mától érvényes.
Az üzleteikben mérendő termékekből maximum 3 kilogrammot, egyéb termékekből 10 darabot lehet vásárolni. Azoknál a termékeknél, amelyek kiszerelése meghaladja az 1 litert vagy az 1 kilogrammot, legfeljebb 10 liter vagy 10 kilogramm vihető el.
Az árrésstop március 17-től, azaz hétfőtől lépett életbe. Az intézkedést azokban a boltokban vezette be a kormány, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál, és a lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.
Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.
Egyre több boltlánc dönt úgy, hogy mennyiségi korlátozást vezet be az árrésstoppal érintett termékekre. Az áruházláncok szerint a cél, hogy minden vásárló hozzájuthasson ezekhez az árucikkekhez.
A Lidl a kereskedelmi vásárlók számára léptetett életbe szigorítást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Jó reggelt miniszter úr” – a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a nyugdíjasok hitelezik az államot, és ezt már Nagy Márton is elismerte azzal, hogy magasabb inflációról beszél
Nagy Márton azt mondta, lesz nyugdíjkorrekció, de hogy mekkora, az az átlagos infláció mértékétől függ.
Lesz ősszel nyugdíjkorrekció, ezt mondta Nagy Márton miniszter az ATV kérdésére. Az, hogy pontosan mennyi pénzt kaphatnak a nyugdíjasok szerinte az inflációtól függ. Azért kell nyugdíjkorrekciót fizetni, mert a pénzromlás mértéke magasabb lehet, mint amivel a kormány tervezett. A Tisza Párt elnöke úgy látja: nem novemberben kell nyugdíjkorrekciót adni az időseknek, hanem most azonnal.
Az idei nyugdíjemelés mértékéről tavaly novemberben Varga Mihály még pénzügyminiszterként a költségvetés benyújtásakor beszélt. Akkor azt mondta, hogy 3,2 százalékos inflációval egyező mértékű nyugdíjemeléssel számolnak a jövő év elején.
Pedig a jegybank már akkor jelezte: a pénzromlás mértéke 2025-ben 1 százalékponttal is magasabb lehet annál, ahogy a kormány tervezte. Hétfőn Nagy Márton miniszter is elismerte, hogy rosszul számoltak. Úgy fogalmazott: 4 és 5 százalék körüli átlagos inflációt mondana.
A tervezett és a miniszter által most említett infláció között akár 1,8 százalék is lehet a különbség. A különbözetet pedig egy összegben kell kifizetni az érintetteknek nyugdíjkorrekció formájában.
Nagy Márton azt mondja, hogy a nyugdíjkorrekcióra sor fog kerülni, de, hogy ez mekkora lesz az az átlagos infláció mértékétől függ.
A nyugdíjkorrekció azonban csak novemberben érkezik majd meg a nyugdíjasokhoz.
"Ha cinikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy jó reggelt miniszter úr"
- mondta az RTL Híradónak a Nyugdíjas Parlament elnöke, aki úgy számol, hogy nagyjából 60 ezer forintnyi nyugdíjkorrekciót kaphat egy átlagos nyugdíjas. Ami Karácsony Mihály szerint csak első hallásra tűnik jó hírnek, ugyanis valójában a nyugdíjasok hónapokon át hiteleznek az államnak.
"Felszabadulnak a költségvetési nyomástól, amelyet egy család vagy egy nyugdíjas él, úgyhogy ennek örülünk, sajnos ezt meg kellett eddig hiteleznünk. Ez a hitelezés ez olyan 156 milliárd forint, mert nagyjából ez pluszban ennyit fog jelenteni"
- fogalmazott.
Magyar Péter úgy látja: nem novemberben kell nyugdíjkorrekciót adni a nyugdíjasoknak, hanem azonnal.
"Magyarországon volt Európában a legmagasabb az élelmiszer infláció, és várhatóan márciusban is így lesz, és várhatóan a 10 százalékot is eléri, a nyugdíjasok jelentős részének ezer forintja sincs naponta élelmiszerre"
Az átlagnyugdíj idén januárban 241.923 forint volt. A medián, vagyis az a nyugdíj, amelynél a jogosultak fele többet, a másik fele kevesebbet kap, viszont csak 213 ezer forint.
Lesz ősszel nyugdíjkorrekció, ezt mondta Nagy Márton miniszter az ATV kérdésére. Az, hogy pontosan mennyi pénzt kaphatnak a nyugdíjasok szerinte az inflációtól függ. Azért kell nyugdíjkorrekciót fizetni, mert a pénzromlás mértéke magasabb lehet, mint amivel a kormány tervezett. A Tisza Párt elnöke úgy látja: nem novemberben kell nyugdíjkorrekciót adni az időseknek, hanem most azonnal.
Az idei nyugdíjemelés mértékéről tavaly novemberben Varga Mihály még pénzügyminiszterként a költségvetés benyújtásakor beszélt. Akkor azt mondta, hogy 3,2 százalékos inflációval egyező mértékű nyugdíjemeléssel számolnak a jövő év elején.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Boszniai Szerb Köztársaság vezetője mellett két másik magas rangú szerb tisztviselőt is keresnek a hatóságok.
Dodik a hírre az X-en úgy reagált: a Boszniai Szerb Köztársaság saját határőrséget hoz létre.
Dodikot az alkotmányos rend megsértésével gyanúsítják. Február 26-án emiatt egy év börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen, és hat évre eltiltották az elnöki hivataltól. Az ítélet után a politikus kijelentette, hogy szerinte Bosznia-Hercegovina „nincs többé”. A boszniai szerb nemzetgyűlés ezután határozatot fogadott el arról, hogy nem ismeri el az ország bíróságát és ügyészségét.
Miután Dodik kétszer sem jelent meg a kihallgatásán, ellen a boszniai-hercegovinai ügyészség március 12-én előállítási parancsot adott ki ellene.
A boszniai szerbek vezetőjének egyetlen támogatója az Európai Unión belül Orbán Viktor. Az EU-n kívül Marco Rubio, Donald Trump egykori külügyminisztere is bírálta Dodik lépéseit. Azt mondta, hogy azok „aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és veszélyeztetik biztonságát és stabilitását”. Felszólította az Egyesült Államok régióbeli partnereit is, hogy csatlakozzanak „e veszélyes és destabilizáló magatartás elleni küzdelemben”.
A boszniai-hercegovinai ügyészség elfogatóparancsot adott ki Milorad Dodik ellen
