Havazás csap le éjjel: mutatjuk, hol ébredhetünk fehér tájra
Éjjel megérkezik a hó, északon már késő este elkezdődhet a szállingózás. Reggelre az ország északkeleti részén többfelé fehér tájra ébredhetünk, de a havazás nem tart sokáig.
A WRF modell előrejelzése szerint késő estétől északon várható az első hó, amely reggelre kiterjed az ország északkeleti negyedére – írja az Időkép. Néhol havas eső is előfordulhat, miközben a csapadék kelet felé haladva esővé válthat. Északkeleten és a magasabb hegycsúcsokon akár 5 centiméter friss hó is összegyűlhet.
A havazás azonban nem tart sokáig, napközben fokozatosan megszűnik a csapadék.
Délelőtt még az ország északkeleti harmadában több helyen hullhat hó, havas eső vagy eső, miközben délnyugaton párás, ködös idő lehet.
Délután már csak keleten fordulhat elő kisebb eső, havas eső vagy hózápor, máshol kisüt a nap.
A hőmérséklet hajnalban -5 és +1 fok között alakul, délután 1 és 10 fok között lehet, északkeleten marad a leghidegebb.
A szél délkeleten megélénkülhet.
Hétfőn a középső tájakon pára és köd ronthatja a látási viszonyokat, és napközben is maradhat a borongós idő. Másutt viszont sok napsütésre lehet számítani. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon és a Tiszántúlon élénk marad. Hajnalban -8 és -1 fok közé hűl a levegő, délután 1-7 fok várható.
A jelenlegi számítások szerint a következő héten nem várható újabb havazás.
A WRF modell előrejelzése szerint késő estétől északon várható az első hó, amely reggelre kiterjed az ország északkeleti negyedére – írja az Időkép. Néhol havas eső is előfordulhat, miközben a csapadék kelet felé haladva esővé válthat. Északkeleten és a magasabb hegycsúcsokon akár 5 centiméter friss hó is összegyűlhet.
A havazás azonban nem tart sokáig, napközben fokozatosan megszűnik a csapadék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.
Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Az érintett felhasználók között emberi jogi aktivisták, újságírók és civil szervezetek munkatársai is voltak. A legtöbb célpont Mexikóból (456 fő) és Indiából (100 fő) került ki.
A VSquare újságírója, Panyi Szabolcs arról számolt be, hogy a bírósági dokumentumok alapján a Pegasus támadó infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.
A Pegasus nevű kémszoftver magyarországi használatáról már korábban is jelentek meg információk. A Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projektje szerint 2018 óta magyar célpontokat is megfigyeltek. A célpontok között voltak oknyomozó újságírók, vagyonos üzletemberek és azok közvetlen környezete is.
Az egyik érintett újságíró Panyi Szabolcs volt. Úgy véli, a most benyújtott dokumentumban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól, mivel a korábbi nyomozás nem WhatsApp-felhasználókra vonatkozott.
Kósa Lajos korábban elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, bár az ügyészség később ezt cáfolta, mondván, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”.
Lengyelországban 2024-ben derült ki, hogy 2017 és 2022 között közel 600 embert figyeltek meg a Pegasusszal a Jog és Igazságosság párt kormányzása idején.
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
az Aldi, a Tesco, a Lidl, a Penny, a CBA, az Auchan és a SPAR áruházai is a szokásos szombati nyitva tartással várják a vásárlókat április 19-én.
Április 20-án és 21-én, vagyis vasárnap és húsvéthétfőn viszont zárva lesznek az üzletek.
Kivételek persze ekkor is vannak: az Auchan benzinkutaknál az automaták továbbra is 0–24 órában működnek majd, illetve nem lesznek zárva az OMV-SPAR Express és Orlen-DESPAR üzletek, egyes SPAR partner és SPAR market boltok, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található City SPAR szupermarket.
Minden fővárosi működtetésű piac és üzletközpont zárva tart húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, április 22-én, kedden mindenhol visszaáll a megszokott nyitva tartás.
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.
Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
