A magyarországi szervezők gőzerővel készülnek Ferenc pápa szeptemberi budapesti látogatására, azonban jelenleg úgy tűnik, a szentatya nem kíván találkozni a magyar államfővel és a miniszterelnökkel - írja a National Catholic Register nevű portálra hivatkozva a Blikk.
A jelenlegi tervek szerint a pápa összesen három órát tölt majd az országban: csak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén venne részt.
A katolikus lap érestülései szerint az egyházfő szándékosan hagyja ki a találkozót Orbán Viktorral és Áder Jánossal, ugyanis „a Vatikán el akar kerülni minden politikai jellegű találkozót, és ez politikai feszültségeket generál”
- mondta el egy magyar forrás.
Az ország vezetőivel való találkozás általában része a protokolláris eseményeknek, azonban nem titok, hogy Ferenc pápa több ponton nem ért egyet a magyar kormány fő irányvonalának számító menekült- és bevándolróellenességgel. Enciklikájában úgy is fogalmazott, hogy elítéli bizonyos kormányok „rövidlátó, szélsőséges, neheztelő és agresszív nacionalizmusát”.
Ezen kívül a pápa állítólag tudatában van annak is, hogy a közelgő választások miatt látogatása belpolitikai harcok kereszttüzébe kerülhetne, ezért is szeretné kihagyni a találkozót az ország főbb közjogi méltóságaival.
A múlt héten még Erdő Péter bíboros és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is Rómába utazott, hogy egy „elfogadhatóbb” menetrendet próbáljanak meg kieszközölni, a Vatikán azonban egyelőre tartja magát eredeti tervéhez, amiben nem szerepel a személyes találkozó. Egyes hírek szerint a kormány még úgy is próbált alkudozni, hogy ígéretet tett az ellenzéki vezetőkkel való találkozás lehetőségére is.
A magyar vezetők számára különösen fájó lehet, hogy a szentatya a néhány órás hazai tartózkodás után Szlovákiában két-három napot szándékozik eltölteni. A katolikus újság szerint egyenesen egy „hatalmas pofonnal” ér fel.
A magyarországi szervezők gőzerővel készülnek Ferenc pápa szeptemberi budapesti látogatására, azonban jelenleg úgy tűnik, a szentatya nem kíván találkozni a magyar államfővel és a miniszterelnökkel - írja a National Catholic Register nevű portálra hivatkozva a Blikk.
A jelenlegi tervek szerint a pápa összesen három órát tölt majd az országban: csak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén venne részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durván odacsap az EU Trumpnak: jönnek a bosszúvámok – megtalálták, mi fájhat legjobban az USA-nak
Narancslé, jégkrém, neglizsé – nem kímélik Trump legnagyobb híveinek államait sem. Több termékre is fájó vám jöhet. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is.
Az Európai Unió legfeljebb 25 százalékos vámot vethet ki több amerikai termékre válaszul Donald Trump vámintézkedéseire – írja a Politico. Az időközben szerdán már meg is szavazott válaszlépések három szakaszban lépnek életbe: április 15-én, május 16-án és december 1-jén.
A lap információi szerint a vámok összesen 22,1 milliárd euró értékű, 2024-es adatokon alapuló amerikai exportot érintenek. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is. Ilyen például a narancslé, a vörös áfonya, a fehér csokoládé, a polietilén és a mandula.
A Politico úgy fogalmaz, hogy az intézkedések „elég kreatív” módon válaszolnak az Egyesült Államok lépéseire.
A listán olyan termékek és térségek szerepelnek, amelyek elsősorban Donald Trump támogatóihoz köthetők.
A tervezet alapján az EU vámot vet ki például kansasi és nebraskai marhára, louisianai szárnyasra, michigani autóalkatrészekre és floridai dohánytermékekre is. Szerepel még a listán észak-karolinai, georgiai és alabamai faáru, arizonai jégkrém, dél-karolinai zsebkendő, alabamai elektromos takaró, valamint floridai nyakkendő és csokornyakkendő is. Emellett wisconsini mosógép, floridai és dél-karolinai tésztatermék, valamint ohiói és kentuckyi neglizsé is az érintett termékek között van.
A vámháború egyre szélesebb körben eszkalálódik: ugyanezen a napon Kanada is viszontvámokat jelentett be, miközben a világ tőzsdéin is folytatódott a visszaesés, beleértve a Budapesti Értéktőzsdét is. A Politico szerint Donald Trump már a gyógyszeriparra készül újabb vámokat kivetni, és úgy nyilatkozott, hogy az országok „épp kinyalják a seggét, hogy alkut kössenek vele.”
Az Európai Unió legfeljebb 25 százalékos vámot vethet ki több amerikai termékre válaszul Donald Trump vámintézkedéseire – írja a Politico. Az időközben szerdán már meg is szavazott válaszlépések három szakaszban lépnek életbe: április 15-én, május 16-án és december 1-jén.
A lap információi szerint a vámok összesen 22,1 milliárd euró értékű, 2024-es adatokon alapuló amerikai exportot érintenek. Az uniós listán szerepel többek között szója, hús, dohány, vas, acél, alumínium, valamint különféle élelmiszeripari termékek is. Ilyen például a narancslé, a vörös áfonya, a fehér csokoládé, a polietilén és a mandula.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Francis Fukuyama Trump vámjairól: A legidiótább döntés, amelyet a Fehér Ház bármelyik lakója eddig hozott
A sztárpolitológus szerint Trump szétverheti a NATO-t, és véget vethet a demokratikus államok összefogásának. Fukuyama attól tart, Kína is léphet Tajvan ellen, valamint Oroszország is kihasználhatja a helyzetet irreális békefeltételeivel.
Francis Fukuyama, a Stanford Egyetem politológia-professzora élesen bírálta Donald Trump vámintézkedéseit az olasz La Repubblicának adott interjújában – írja a HVG. A politológus szerint, az, hogy az amerikai elnök ekkora vámot ró ki vagy hatvan országra, az a legidiótább döntés, amelyet a Fehér Ház bármelyik lakója eddig hozott.
A professzor szerint Trump azért vezette be a védővámokat, mert nem érti a gazdaság működését. Fukuyama úgy látja, hogy épp abban az időszakban, amit ezekkel az intézkedésekkel meg akarnak torolni, az Egyesült Államok hatalmas jólétet halmozott fel a globális kereskedelemnek köszönhetően.
Úgy véli, a védővámok nem érik el a céljukat, nem fog visszatelepülni az országba a korábban elköltözött ipar.
A politológus szerint Trump politikája veszélyeztetheti a NATO jövőjét, és alááshatja a demokratikus államok közötti együttműködést. Fukuyama úgy gondolja, a jövő attól függ, hogy Trump milyen mértékű ellenállásba ütközik – akár a bíróságok részéről, akár a jövő évi időközi választások során.
Az interjúban arról is beszélt, hogy Oroszország már most kihasználja a kialakult helyzetet irreális békefeltételeivel. Emellett aggasztónak tartja azt is, hogy Kína esetleg hasonló lépésre szánhatja el magát Tajvannal kapcsolatban.
Francis Fukuyama, a Stanford Egyetem politológia-professzora élesen bírálta Donald Trump vámintézkedéseit az olasz La Repubblicának adott interjújában – írja a HVG. A politológus szerint, az, hogy az amerikai elnök ekkora vámot ró ki vagy hatvan országra, az a legidiótább döntés, amelyet a Fehér Ház bármelyik lakója eddig hozott.
A professzor szerint Trump azért vezette be a védővámokat, mert nem érti a gazdaság működését. Fukuyama úgy látja, hogy épp abban az időszakban, amit ezekkel az intézkedésekkel meg akarnak torolni, az Egyesült Államok hatalmas jólétet halmozott fel a globális kereskedelemnek köszönhetően.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Munkahelyeket semmisítenek meg itthon, és valódi kárt okoznak” – megosztja a republikánusokat Trump vámháborúja
Rand Paul és Ted Cruz is figyelmeztetett a gazdasági következményekre. Többen attól tartanak, hogy már a félidős választásokon is súlyos árat fizethetnek.
Donald Trump vámháborúja miatt egyre több republikánus politikus fejezi ki aggodalmát, írja összefoglalójában a Telex. Rand Paul szenátor szerint a vámok nemcsak a gazdaságra vannak negatív hatással, hanem politikai veszteségeket is okozhatnak a pártjának. Emlékeztetett arra, hogy a történelem során a republikánusok minden alkalommal komoly vereségeket szenvedtek el, amikor vámokat vezettek be. David Kochel republikánus politikai tanácsadó úgy fogalmazott, hogy „a Trumphoz ideológiailag kevésbé kötődő republikánusok türelme el fog fogyni”.
Ted Cruz texasi szenátor a podcastjában arról beszélt, hogy „szörnyű lesz Amerikának”, ha a vámok néhány hónap múlva is érvényben maradnak. A szenátor szerint ezek az intézkedések
„munkahelyeket semmisítenek meg itthon és valódi kárt okoznak az amerikai gazdaságnak”.
Rand Paul a Washington Postnak nyilatkozva elmondta, hogy több republikánus szenátor is osztja a véleményét, de egyelőre nem vállalják nyíltan a konfliktust. Azt remélik, hogy Trump később visszavonja a vámokat.
Chuck Grassley republikánus szenátor és Maria Cantwell demokrata szenátor egy olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amely vétójogot adna a kongresszusnak az elnök által bevezetett vámokkal szemben. A javaslatot hét republikánus is támogatja. A képviselőházban Don Bacon nyújtott be egy kiegészítő jogszabálytervezetet, de ennek szavazásra bocsátása nem valószínű. A Fehér Ház jelezte, hogy Trump meg fogja vétózni a törvényt, ha az eljut hozzá, és nem fogja engedni, hogy a vámok kérdésében korlátozzák a jogkörét. A kongresszus csak kétharmados többséggel tudná felülírni a vétót, amire jelenleg nincs esély.
A vámok bevezetését több Trumphoz közel álló szereplő is bírálta. Elon Musk arról beszélt, hogy reméli, az Egyesült Államok és az Európai Unió megegyezésre jut, és létrejöhet egy vámmentes övezet. Az EU egy kölcsönös 0 százalékos vámrendszert javasolt, de Trump ezt nem tartotta elegendőnek. Azt mondta, hogy az EU-nak 350 milliárd dollár értékben kellene amerikai energiát vásárolnia a vámok felfüggesztéséhez.
Április 2-án a szenátus négy republikánus szenátor támogatásával elfogadott egy szimbolikus jogszabályt, amely megakadályozná, hogy Trump újabb vámokat vezessen be Kanadára és Mexikóra. Bár a Republikánus Párt politikusai nyilvánosan továbbra is kiállnak az elnök mellett, egyre többen fogalmaznak meg kritikát a döntéseivel szemben.
A Demokrata Párt eközben abban bízik, hogy a vámok körüli feszültség politikai előnyt jelenthet számukra. A Politico arról írt, hogy a demokraták már olyan választókerületekben is jelölteket állítanának, amelyek korábban stabilan republikánusnak számítottak. Pennsylvaniában például egy demokrata nyert olyan körzetben, ahol 1979 óta csak republikánusok győztek, Iowában pedig egy olyan körzetben, ahol Trump a legutóbbi elnökválasztáson közel 60 százalékos támogatottságot kapott.
Wisconsinban az állami legfelsőbb bírósági választáson a demokraták által támogatott jelölt közel tíz százalékos előnnyel nyert. Ez a vereség érzékenyen érinthette Elon Muskot, aki 25 millió dollárt költött a konzervatív jelölt kampányára, és a választás előtt személyesen is kampányolt mellette.
Floridában két időközi kongresszusi választáson ugyan republikánus győzelem született, de jóval kisebb arányban, mint a korábbi választásokon. Matt Gaetz körzetében például a republikánus jelölt 66 százalék helyett most csak 56,9 százalékot ért el.
A Fehér Ház visszavonta Elise Stefanik ENSZ-nagyköveti jelölését, mert tartottak attól, hogy a helyére kiírt választáson vereséget szenvedhetnek. Ez a körzet korábban erősen republikánusnak számított.
Pat Ryan demokrata képviselő a NewsNation televíziónak azt mondta, hogy Trump vámjai a kisvállalkozók, a középosztály és a munkásosztály tagjai számára jelentenek terhet. Úgy fogalmazott:
„Olyan, mintha a földön fekvő emberbe rúgnának bele”.
Egyre több felmérés mutatja, hogy nő az elégedetlenség Trump gazdaságpolitikájával szemben. Egy kutatás szerint az amerikaiak 63 százaléka negatívan ítéli meg a kormány gazdasági intézkedéseit, ami az elmúlt közel ötven év legrosszabb eredménye. Mindössze 25 százalékuk számít arra, hogy öt év múlva jobb lesz az anyagi helyzete. A CBS News/YouGov felmérése szerint 64 százalék szerint a kormány nem foglalkozik eléggé az árak csökkentésével.
Szombaton országszerte, sőt külföldön is Trump-ellenes tüntetéseket tartottak. Az Indivisible és a MoveOn nevű szervezetek által összehangolt demonstrációkon a résztvevők a gazdasági problémák mellett a Trump-kormányzat több más intézkedését is bírálták. A szervezők célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a kongresszus demokrata tagjaira, és fellépésre ösztönözzék őket. Eric Swalwell kaliforniai képviselő a demonstrációkat így jellemezte: „Így néz ki a szabadságharc a fasizmus ellen.”
Donald Trump vámháborúja miatt egyre több republikánus politikus fejezi ki aggodalmát, írja összefoglalójában a Telex. Rand Paul szenátor szerint a vámok nemcsak a gazdaságra vannak negatív hatással, hanem politikai veszteségeket is okozhatnak a pártjának. Emlékeztetett arra, hogy a történelem során a republikánusok minden alkalommal komoly vereségeket szenvedtek el, amikor vámokat vezettek be. David Kochel republikánus politikai tanácsadó úgy fogalmazott, hogy „a Trumphoz ideológiailag kevésbé kötődő republikánusok türelme el fog fogyni”.
Ted Cruz texasi szenátor a podcastjában arról beszélt, hogy „szörnyű lesz Amerikának”, ha a vámok néhány hónap múlva is érvényben maradnak. A szenátor szerint ezek az intézkedések
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rejtélyes körülmények között tűnt el a belarusz ellenzék ismert szóvivője
Angelika Melnikova hetek óta nem jelentkezik, telefonja Belaruszban csengett ki. A nő volt férje és két kislánya nem sokkal korábban utaztak oda busszal Lengyelországból.
Angelika Melnikova, a száműzött belarusz ellenzék Koordinációs Tanácsának szóvivője március végén tűnt el rejtélyes körülmények között. A nő Lengyelországban élt, miután családjával együtt elmenekült Alekszandr Lukasenko rezsimje elől.
A Meduza szerint két nappal Melnikova eltűnése előtt volt férje a közös gyerekeikkel busszal Belaruszba utazott. A nő telefonja már Belaruszban csörgött ki.
A 38 éves Melnikova korábban a belarusz Coca-Cola PR osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott.
2020-ban kezdett politizálni, miután Lukasenkót újraválasztották egy olyan elnökválasztáson, amit „minden bizonnyal durván elcsaltak”.
Az országban ezt követően példátlan méretű és intenzitású tüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok brutálisan levertek. Az összecsapásoknak több halálos áldozata volt, ezernél többen megsérültek, és több mint 30 ezer embert letartóztattak. Melnikova akkor döntött úgy, hogy ő is csatlakozik a tiltakozókhoz.
A nő hetek óta nem jelentkezett, személyesen még régebb óta nem látták.
Előtte betegszabadságon volt koronavírus-fertőzés miatt. A lengyel belügyminisztérium szerint február végén hagyta el Lengyelországot, és ezzel együtt az Európai Uniót is. Március 25-ig még online kapcsolatban állt ismerőseivel.
Angelika Melnikova, a száműzött belarusz ellenzék Koordinációs Tanácsának szóvivője március végén tűnt el rejtélyes körülmények között. A nő Lengyelországban élt, miután családjával együtt elmenekült Alekszandr Lukasenko rezsimje elől.
A Meduza szerint két nappal Melnikova eltűnése előtt volt férje a közös gyerekeikkel busszal Belaruszba utazott. A nő telefonja már Belaruszban csörgött ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
