HÍREK
A Rovatból

Hamarosan jöhet az a kormánybejelentés, ami átrendezheti a magyar munkaerőpiacon a fizetéseket

A rendelet értelmében a dolgozók több pénzt vihetnek haza, ami növelheti a fogyasztást, a cégek esetében pedig csökkenhet a profit, aminek eredményeként a szervezetek hatékonyságnövelésre, fejlesztésre és beruházásra lesznek „kényszerítve”.


Bár még nincs hivatalos döntés, az Index tájékoztatása szerint két fontos kormányrendelet-módosítás készülhet, ami mindent átírhat a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Magyarországon nagyjából egymillióan keresnek ezek szerint a bérek szerint, így nem is kérdés, miért lenne hatalmas jelentőségű ez a megegyezés.

A lap úgy tudja, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal hosszú távú bérmegállapodásra törekszenek, egy hároméves terv keretében. A versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) már tárgyalt egy kormányrendelet-tervezetet, ami a Stratégiai Kabinet elé került, amit Gulyás Gergely vezet. Akár napokon belül megszülethet a döntés, amit gyorsan ki is hirdethetnek.

Az egyik munkáltatói szervezet vezetője szerint

a cél az, hogy 2025-től fokozatosan elkezdjék felzárkóztatni a minimálbért a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékához, és 2027-re érjék el ezt a szintet. Ez lesz az új viszonyítási alap.

A rendelet másik részének értelmében a minimálbér tárgyalásoknál az előző négy negyedév átlagkeresete lenne az irányadó, például ha októberben kezdődnek a tárgyalások, akkor onnan kellene visszafelé számolni. Ez nem egy automatikus folyamat lesz, a tényezőket a gazdasági adatok alapján módosíthatják.

A forrás szerint a béremelések élénkíthetik a gazdaságot: a dolgozóknak több pénzük lesz, ami növeli a fogyasztást, bár ez a cégek profitját rövid távon csökkentheti. De így a vállalatok hatékonyságnövelésre, fejlesztésekre és beruházásokra lesznek „kényszerítve”.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – összegezte a lap.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már többször hangoztatta, hogy emelni kell a minimálbéreket. Szerinte viszont az Eurostat uniós rangsorában Magyarország azért áll az utolsó előtti helyen, mert rossz mutató alapján mérik. A miniszter szerint a "valódi" képet az úgynevezett effektív minimálbér mutatja, ami a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga. Nagy kiemelte, hogy a garantált bérminimum más uniós tagországokban nem létezik, így ha pontos összehasonlítást akarunk, ezt is figyelembe kell venni. Ha így számolunk, már a 17. helyen vagyunk az EU-ban, megelőzve például Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.

„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondoljuk, az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig”

– nyilatkozta korábban Nagy István.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán a szemünkbe hazudik Ukrajnáról, hogy megőrizze a lopott szajrét
A Tisza Párt vezetője egy rövid videót tett közzé közösségi média oldalán, ahol a magyar miniszterelnök három évvel ezelőtti és a csütörtöki, Hont Andrásnak adott interjújában elhangzott véleményét tették egymás mellé.


Magyar Péter pénteken délután Facebook-oldalán tett közzé egy videót, amelyben Orbán Viktor magyar kormányfő két álláspontját – egy három évvel ezelőtti kijelentését és a minap az ÖT YouTube-csatornán Hont Andrásnak adott interjúját – tették egymás mellé. Magyar posztjában azt írta:

„Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele. Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott, és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.”

A politikus kiemelte:

„Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez. Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!”

„Stop Orbán! Stop hazugsággyár!”

– zárta posztját a Tisza Párt vezetője.

Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele.

Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.

Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez.

Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!

Stop Orbán! Stop hazugsággyár!

Oszd meg!

Közzétette: Péter Magyar – 2025. április 18., péntek

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Félek és ideges vagyok” – lincshangulat van Peresztegen, mert a vírus miatt leölt állatokat oda szállítanák
Markolók ássák a gödröket, tucatnyi teherautó hozza a tetemeket Peresztegre. A helyiek egyre dühösebbek, a hatóságok éjjel is a faluban dolgoznak.


Tucatnyi teherautó érkezett a Győr-Moson-Sopron megyei Peresztegre, amelyek a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították a település határában található telepre – írja az atv.hu.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt soproni szervezete a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nagylózsra vezető utcában

„már jól ismert döglött marhákat szállító teherautók tucatjai”

jelentek meg. A bejegyzés szerint a helyszínen rendőrök és tűzoltók is nagy számban megjelentek.

Az MKKP által közzétett videófelvételeken az látható, hogy éjszaka markolókkal ássák a gödröt az elhullott állatok számára. Beszámolók alapján nemcsak a Készenléti Rendőrség, hanem a Magyar Honvédség is jelen volt.

A településen egyre feszültebbé vált a helyzet. A peresztegi polgármester a telep közelében tartott tájékoztatót, amely során többen hangosan fejezték ki felháborodásukat. A polgármester közölte, hogy

„az operatív törzs a Rábapordányban fertőzött szarvasmarhák és a nem fertőzött, de kényszervágásra kijelölt sertések tetemeinek elhelyezésére ezt a telepet jelölte ki”.

Hozzátette: „sajnos nagyon alkalmas arra, hogy több telep legyen, hiszen több tíz évvel ezelőtt azért hozták létre”. A tájékoztató során úgy fogalmazott:

„Peresztegiként félek, ideges vagyok, sok minden érzés kavarog bennem”.

Polgármester Úr tájékoztatója a peresztegi helyzetről.

Alakul a lincshangulat.

Közzétette: MKKP Sopron – 2025. április 17., csütörtök

Nagy István agrárminiszter korábban bejelentette, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A fertőzés megerősítése után a telepet azonnal zár alá helyezték, és megkezdték a járványügyi protokoll szerinti intézkedéseket.

A vírus terjedésének megakadályozására 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. A miniszter közlése szerint

a teljes, mintegy 600 tejelő tehénből álló állomány felszámolása várható, és további korlátozások bevezetése is elképzelhető.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a száj- és körömfájás emberre nem veszélyes, és az élelmiszerlánc biztonságát sem veszélyezteti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus rendkívül ragályos, akár két hétig is lappanghat, ezért az állattartók felelőssége kiemelten fontos. A minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek minden szükséges lépést megtesznek a további terjedés megakadályozására. Elindult a járványügyi nyomozás is az esetleges mulasztások és a lehetséges kontaktgazdaságok felkutatása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elszabadult a tél az Alpokban: közel 2 méter hó esett 36 óra alatt – városokat zárt el a havazás
A hóvihar Franciaország, Olaszország és Svájc hegyvidékeit is elérte. A hideg annyira betört, hogy még 500 méteren is vastag hótakaró alakult ki.


Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.

A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.

Fotó: Corinne Agier-Charlois / Időkép

Volt, ahol már 500 méteres magasságban is havazott, sőt, helyenként a völgyekben is méteres hótakaró keletkezett. Ezer méter körül 40-60 centiméter, kétezer méteren 80-120 centiméter, 2500 méter felett pedig 150-200 centiméter hó esett.

Az olasz Aosta-völgy síterepei hasonló mennyiségekről számoltak be. Ott egyetlen nap alatt 10-15 fokkal csökkent a hőmérséklet, és 500 méteren is havazott – számolt be róla partnerük, a Síelők weblapja.

Az Alpokban ilyenkor már csak kevés síterep működik, ezek közül is több bezárt az elmúlt napokban az ítéletidő és a lavinaveszély miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.


Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.

Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.

A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.

Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: