Hadházy Ákos Orbán Viktort idézte március 15-én: „Mindannyiunk tragédiája, de a 18 éve elmondott beszéde ma százszor aktuálisabb”

Szokatlan felállásban kerül sor a mai kormányinfóra, hiszen a megszokott kormányzati szereplők mellett Nagy Márton is részt vesz majd rajta. A nemzetgazdasági miniszter részvételét azzal indokolták, hogy rendhagyó, csütörtöki kormányüléshez hasonlóan a tájékoztatón is a költségvetés volt a kiemelt téma.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy a béke miatt újra visszatérhetnek az adócsökkentések politikájához. Mint mondta, ezeknek a lépéseknek a középpontjában a családok állnak majd 2026-ban.

A miniszter szerint a magyar gazdaság jövőre 4,1 százalékkal növekedhet, az infláció pedig 3,6 százalék körül alakulhat. Az államháztartás hiánya – vagyis hogy mennyi pénz hiányzik a költségvetésből – idén várhatóan egy kicsit magasabb lesz a tervezettnél, de jövőre 3,7 százalékra csökkenthetik a GDP-hez képest. Az államadósság szintje 2025-ben 72,3 százalék lehet. A teljes GDP-t (vagyis amit az ország egy év alatt megtermel) 95 ezer milliárd forintra becsülik.

Nagy Márton kiemelte, hogy a hiányt mindenképp csökkenteni kell, de ezt a kamatkiadások csökkentésével együtt kell végrehajtani. Mint mondta: „Az elsődleges egyenlegnek nulla körül kell maradnia.” A kamatokra fordított kiadásokat 3,7 százalékra tervezik. A cél az, hogy a költségvetés hiánya nagyjából megegyezzen a kamatkiadásokkal.

Gulyás Gergely szerint nem igaz, hogy a kormány meg akarná változtatni a választási törvényt, vagy eltörölné a győzteskompenzációt. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott a csütörtöki kormányinfón, hogy ez is a Magyar Pétertől megszokott hazudozás része.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e módosítani a törvényt a választásokig, Gulyás azt válaszolta, hogy

„Átalakították százszor a választójogi törvényt: győzteskompenzáció, új választókerületek, ezt köszönjük! Tudjátok, miből lehet majd látni, mekkora gondban vannak? Mikor eltörlik majd a győzteskompenzációt, nehogy kétharmadunk, négyötödünk legyen” – mondta Magyar Péter még a múlt héten országjárása ceglédi állomásán.

Az Európai Parlament biztonsági szolgálata speciális telefontokokat ajánlott fel annak az ötfős küldöttségnek, amely Magyarországra látogatott. Ezek a Faraday-kalitkaként működő tokok úgy működnek, hogy blokkolják a bejövő és kimenő jeleket, így védelmet nyújtanak a megfigyelés és nyomkövetés ellen – írja a Politico.

A portál információi szerint

Egyikük megerősítette a Politicónak, hogy valóban felajánlották számukra a kistáskákat.

Az Európai Parlament szóvivője közölte: körültekintően értékelik a bizottsági kiküldetések és a képviselők biztosítását, és tájékoztatják őket a szükséges biztonsági és kiberbiztonsági intézkedésekről. Két, az ajánlásokat ismerő tisztviselő szerint a tasakok használata nem általános. A Politico szerint az intézkedés arra utal, hogy egyre nőnek az aggodalmak az európai kémkedési esetek miatt.

A csoportot Tineke Strik, a holland zöldek képviselője vezette. A delegáció tagja volt Sophie Wilmès belga liberális, Pernando Barrena Arza spanyol baloldali, Krzysztof Śmiszek lengyel szociáldemokrata és Michał Wawrykiewicz lengyel jobbközép politikus is.

A Politico szerint a delegáció tagjai nem kaptak eldobható telefonokat vagy lebutított laptopokat. A mostani látogatás előzménye egy korábbi ügy, amelyben a Politico szerint a magyar hírszerző ügynökség 2015 és 2017 között uniós tisztviselőket figyelt meg, például szállodai szobáik átkutatásával és telefonbeszélgetéseik rögzítésével. A magyar kormány ezt tagadta.

Tineke Strik a látogatás végén tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar kormány „nem fogadta meg az uniós jogállamisági ajánlások és ítéletek túlnyomó többségét”. Hozzátette: az elmúlt egy évben több olyan fejleményt is láttak, amelyek „még jobban aláássák az EU egyik alapszerződésének alapjogokról szóló cikkét”.

(via Telex)

Nagy Márton és Gulyás Gergely is kapott kérdéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait érintő botrányról a csütörtöki kormányinfón. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint súlyos gazdálkodási problémák merültek fel a nemzeti bank alapítványainál.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban az MNB alelnöke a Telex kérdésére azt mondta, még mindig nem olvasta el az ÁSZ jelentését, és nem is szeretne visszakerülni ebbe a közegbe:

„Ezekkel a dolgokkal foglalkozzon az MNB vezetése” - mondta a minsizter. Szerinte neki majd akkor kell foglalkozni ezzel az üggyel, amikor tények lesznek, de most vizsgálat folyik.

Azt is elmondta, hogy egy ilyen jelentés szerinte mindenkit felidegesít, ezért korábban úgy fogalmazott, nem akarta magát felidegesíteni. A Várkert Kaszinó ügyében – amit az MNB egyik alapítványa vásárolt meg és alakított át luxusétteremmé – úgy nyilatkozott, az az alapítvány döntése volt. Szerinte a jogszerűség a kérdés, nem az, hogy jó vagy rossz-e egy befektetés.

A 444 kérdésére azt is elmondta, hogy az alapítvány botrányaihoz tudomása szerint nem asszisztált jegybanki alelnökként. Szerinte az ÁSZ jelentés olyan időszakot érint, amikor ő alelnökként nem látott rá az alapítványok működésére.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány nyitott arra az ötletre, hogy szűkítsék a jegybank jogköreit. Varga Mihály jegybankelnök javaslata alapján megszüntetnék a vagyonkezelő alapítványokat, és a jövőben nem is lehetne ilyeneket létrehozni. Gulyás hangsúlyozta, hogy a kormány törvényt tud hozni, de ez a jegybank függetlenségét nem csorbítja, és az MNB ellenőrzése nem a kormány feladata.

Szerinte ha korábban beavatkoztak volna a jegybank munkájába, akkor most sokkal nagyobb lenne a kár. A jelenlegi vizsgálatot az ÁSZ és az ügyészség végzi, a kormánynak ebbe nincs beleszólása – tette hozzá. A miniszter maga is az ÁSZ jelentéséből értesült a problémákról. Véleménye szerint 2018-ban még nem mutatkozott felelőtlen gazdálkodás az alapítványoknál, ezért sem tűnt fel korábban a mostani helyzet.