Ha nem írják alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket az egészségügyi dolgozók, márciustól már be sem mehetnek dolgozni
A MSZP szerint a kormány felelőtlenül „hazárdírozik”, amikor egy világjárvány idején ragaszkodik az átalakításhoz. A kormány szerint azonban indokolatlan a változások halasztása.
Bár veszélyhelyzet idején tilos felmondaniuk az egészségügyi alkalmazottaknak, ha nem írják alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, március elsejétől már be sem mehetnek dolgozni. A MSZP szerint a kormány felelőtlenül hazárdírozik, amikor egy világjárvány idején ragaszkodik az átalakításhoz. A kormány szerint azonban indokolatlan a változások halasztása.
Fáradtak, bizonytalan a helyzetük és nyakukon a koronavírus-járvány harmadik hulláma. Ebben a helyzetben kellene dönteniük a jövőjükről az egészségügyi dolgozóknak. Egyikük az RTL Híradónak azt írta:
"Ápolónő vagyok már 29 éve. A szerződést a mai napig nem kaptuk még meg, nem is hallani arról, hogy mikorra várható. Nagy valószínűséggel alá fogom írni, mert ez egy vidéki kórház, sok lehetőség nincs, egy fix egzisztenciát nem tudok elhurcolni innen".
A Független Egészségügyi Szakszervezet másoknak is azt tanácsolja, hogy írják alá a szerződést.
"Mindenkit arra bíztatunk, hogy ne menjen el, a helyzetének a javítása később is lehetséges, és később is dönthet úgy, hogy változtat, ha úgy érzi, hogy az új változások számára nem hoztak előnyöket"
- mondta az RTL Híradónak Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke.
A Magyar Orvosok Szakszervezetének jogi tanácsadója viszont arra figyelmeztet, hogy egy későbbre halasztott döntés hátrányokkal járhat:
"Ha az a tanács, hogy most kössék meg, és majd két nap múlva, tíz nap múlva, nem tudom, hány nap múlva majd megszüntetik, akkor egyrészt valóban elesnek attól a végkielégítéstől, amit a törvény rendelkezése szerinti megszűnés esetére ír elő maga a jogszabály, másrészt pedig nem is tudják gyakorolni ezt a jogukat."
Veszélyhelyzet idején ugyanis nem engedélyezik a felmondást. Azok viszont, akik már hónapok óta tervezik, hogy elhagyják az állami egészségügyet, de a veszélyhelyzet miatt nem tudtak felmondani, most egyszerűen válthatnak. A szocialisták az új szabályozás hatályba lépésének elhalasztását követelik.
"Felelőtlen hazardírozás az, hogyha pontosan látják, tudják: ilyen sok ember hiányzik az egészségügyből, világjárvány van, és még a szakdolgozók közel húsz százaléka is azt mondja, hogy hátat fordít az egészségügynek, ennek beláthatatlan következményei vannak"
- fogalmazott Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma vasárnap azt közölte az RTL Híradóval, hogy semmi nem indokolja az új jogviszony bevezetésének elhalasztását.
VIDEÓ: az RTL Híradó riportja
Bár veszélyhelyzet idején tilos felmondaniuk az egészségügyi alkalmazottaknak, ha nem írják alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, március elsejétől már be sem mehetnek dolgozni. A MSZP szerint a kormány felelőtlenül hazárdírozik, amikor egy világjárvány idején ragaszkodik az átalakításhoz. A kormány szerint azonban indokolatlan a változások halasztása.
Fáradtak, bizonytalan a helyzetük és nyakukon a koronavírus-járvány harmadik hulláma. Ebben a helyzetben kellene dönteniük a jövőjükről az egészségügyi dolgozóknak. Egyikük az RTL Híradónak azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.
Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.
Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.
A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.
Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.
A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.huDella című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.
A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.
Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.
Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,
még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.
Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.
Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.huDella című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.
A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.
A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.
Isztambul kormányzói hivatala azt közölte, hogy a földmozgások pánikot okoztak, és emiatt
Legalább 151 ember megsérült. A tájékoztatás szerint halálesetről nem érkezett jelentés, és egyetlen lakóépület sem omlott össze. Egy elhagyatott épület viszont összedőlt a Fatih kerületben, de ott sem sérült meg senki.
A hivatal hozzátette, hogy az energia- és gázszolgáltatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat továbbra is zavartalanul működik.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ankarában, egy gyermekfesztiválon szólalt meg a földrengésekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Folyamatban vannak a kutatási munkálatok”, majd hozzátette: „nincs gond”, legalábbis így tájékoztatták őt a miniszterei.
Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.
A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
