Gyurcsány is országot jár: Két hét alatt egy lakókocsiban utazva és lakva körbejárjuk Magyarországot
Azokhoz megyünk, akiknek leginkább csak a remény maradt, hogy lesz majd jobb a világ, lesz még Magyar Köztársaság - fogalmazott a DK elnöke a kéthetes út beharangozójaként.
„Március közepétől két hét alatt egy lakókocsiban utazva és lakva körbejárjuk Magyarországot. Nagykanizsától Záhonyig, a szlovák határtól a románig, naponta hat-nyolc helyszínen, összesen több mint száz települést látogatunk meg” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc.
A DK elnöke kiemelte: nem prédikálni, szónoklatot tartani mennek, mert mindenki ismeri, mit gondolnak az országról, a világról, és mit képviselnek.
„Sokszor hallották már, hogy szerintünk hogyan kellene közösen fellépni az orbáni őrülettel (vagy éppen Putyin és Trump árulásával) szemben, nem ezt akarjuk ismételgetni.
Azért megyünk, hogy meghallgassunk számtalan történetet azoktól is, akiknek a hangja nem hallatszik el a hatalmasokhoz.
Azokhoz megyünk, akiknek leginkább csak a remény maradt, hogy lesz majd jobb a világ, lesz még Magyar Köztársaság. Na meg tisztességesebb, könnyebb élet” – fogalmazott a bejegyzésben.
Gyurcsány szerint a hangoskodó, tolakodó nagypolitika díszletei mögött a mindennapjaikat élő emberek és történeteik jelentik a hazát.
„Március közepétől két hét alatt egy lakókocsiban utazva és lakva körbejárjuk Magyarországot. Nagykanizsától Záhonyig, a szlovák határtól a románig, naponta hat-nyolc helyszínen, összesen több mint száz települést látogatunk meg” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc.
A DK elnöke kiemelte: nem prédikálni, szónoklatot tartani mennek, mert mindenki ismeri, mit gondolnak az országról, a világról, és mit képviselnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondott a teljes Munkácsy-díj bizottság, mert szerintük egy amatőr, vásári szintű festőt tüntetett ki a miniszter
Lemondott a Munkácsy-díj bizottság teljes tagsága, miután szerintük egy szakmailag elfogadhatatlan festő, Vészabó Noémi is megkapta az elismerést – még a jelöltek között sem volt.
A Munkácsy-díj Bizottság minden évben 14 művészt javasol a március 15-én kiosztott rangos elismerésre. Az RTL Híradó nemrég arról számolt be, hogy a testület tagjai a lemondásukat fontolgatják, miután idén olyan művész is Munkácsy-díjat kapott, akit ők nem tartanak szakmailag megfelelőnek. Vészabó Noémi még az első, 150 fős jelöltlistán sem szerepelt, mégis megkapta a díjat. A végső döntést egyébként a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
A döntés ellen petíció is indult. Ebben azt írják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat elnyerők 98–99 százaléka profi művész volt. Előfordult, hogy politikai nyomásra 1–2 százalékban olyanok is díjat kaptak, akik nem tartoztak ebbe a körbe, de a petíció szerint olyan díjazott, „aki a minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülözte”, eddig még nem volt.
Az Index most arról számolt be, hogy a bizottság tagjai végül valóban lemondtak. A Munkácsy-díj Bizottság hat tagból állt:
Aknay János;
Elekes Károly;
Erős István;
Farkas Ádám;
Petrányi Zsolt;
Verebes György.
A portál értesülései szerint a testületben az váltotta ki a legnagyobb feszültséget, hogy Vészabó Noémi – akit szerintük amatőr festőként nem lehetett volna díjazni – a bizottság tudta és javaslata nélkül került be a díjazottak közé.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a lap kérdésére így reagált:
„A Munkácsy-díj Bizottság tagjai egyeztetést folytattak a kulturális és innovációs miniszterrel, amelynek során értékelték a díjazási rendszer eddigi tapasztalatait. A bizottság tagjai felajánlották lemondásukat, amelyet a miniszter eddigi munkájukat és elhivatottságukat megköszönve elfogadott. Megerősítették szándékukat a képzőművészeti szféra további építését szolgáló konstruktív párbeszéd fenntartásában.”
Verebes György, a Munkácsy Szolnoki Művésztelep vezetője az Indexnek telefonon is megerősítette a hírt:
„Morális okok miatt hoztuk meg ezt a döntést. A minisztériumnak, és a miniszternek megvan a joga, hogy más jelölteket is támogassanak, mert ez egy miniszteri díj. És soha nem volt olyan, hogy teljes mértékben elfogadta volna a minisztérium a javaslatainkat. Ám a bizottság tagjaiként mi is csak a díjátadó napján értesültünk, hogy milyen mértékben más emberek részesültek az elismerésben. Ma megkerestük Hankó Balázs minisztert, és közöltük vele, hogy Munkácsy-díj bizottsága szakmailag nem tud egyetérteni ezzel az összetétellel. A nevünket nem akarjuk hozzáadni. Ez a döntés nem politikai, nem személyes, pusztán szakmai döntés volt”
– mondta Verebes.
Hozzátette: Hankó Balázs elfogadta a lemondásukat, és megígérte, hogy a jövőben jobban figyelembe veszi majd a szakmai testület javaslatait.
„A Munkácsy-díj presztízsének visszaállításában továbbra is szívesen segítünk” – tette hozzá.
A Munkácsy-díj Bizottság minden évben 14 művészt javasol a március 15-én kiosztott rangos elismerésre. Az RTL Híradó nemrég arról számolt be, hogy a testület tagjai a lemondásukat fontolgatják, miután idén olyan művész is Munkácsy-díjat kapott, akit ők nem tartanak szakmailag megfelelőnek. Vészabó Noémi még az első, 150 fős jelöltlistán sem szerepelt, mégis megkapta a díjat. A végső döntést egyébként a kulturális és innovációs miniszter hozza meg, aki jelenleg Hankó Balázs.
A döntés ellen petíció is indult. Ebben azt írják, hogy az elmúlt 75 évben a Munkácsy-díjat elnyerők 98–99 százaléka profi művész volt. Előfordult, hogy politikai nyomásra 1–2 százalékban olyanok is díjat kaptak, akik nem tartoztak ebbe a körbe, de a petíció szerint olyan díjazott, „aki a minimálisan elvárható szakmai alapokat is nélkülözte”, eddig még nem volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjfélkor leállhat az egyetlen szerb olajfinomító, emiatt Magyarországon is drágább lehet az üzemanyag
Leállhat Szerbia egyetlen olajfinomítója, mert lejár az amerikai szankciók alóli mentesség. Ez nemcsak Szerbiát, de Magyarországot is érintheti – drágább lehet az üzemanyag a régióban.
Szerbia péntektől elveszítheti az olajimportját, mert nem sikerült megállapodnia az Egyesült Államokkal az ország egyetlen olajfinomítóját érintő szankciók ügyében – erről Aleksandar Vučić szerb elnök beszélt a Financial Times-nak adott interjúban, amelyről a Reuters számolt be.
A szerbiai NIS olajfinomító többségi tulajdonosa az orosz Gazprom Neft és a Gazprom, az Egyesült Államok pedig szankciókat vezetett be az orosz olajipari vállalatok ellen. Az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó OFAC január 10-én rendelte el ezeket az intézkedéseket, és 45 napot adott a Gazprom Neftnek arra, hogy kiszálljon a NIS tulajdonosi köréből. Ezt követően február 27-én még további 30 nap haladékot is adtak, de ez az időszak csütörtök éjfélkor lejár.
Vučić szerint nincs sok esély arra, hogy az utolsó pillanatban mégis sikerülne megállapodást kötni.
„Tárgyaltunk az amerikaiakkal, az oroszokkal, mindenkivel a megoldás érdekében, de nem tapasztaltunk változást az amerikai hozzáállásban”
– mondta a szerb elnök Belgrádban.
A szerbiai NIS az ország egyetlen olajfinomítója, éves kapacitása 4,8 millió tonna. Ez a létesítmény látja el Szerbia jelentős részét üzemanyaggal, ezért stratégiai fontosságú.
Annak érdekében, hogy megfeleljenek az amerikai szankcióknak, február 26-án a Gazprom Neft átruházta mintegy 5,15%-os részesedését a Gazpromra. Ennek köszönhetően a Gazprom Neft már nem rendelkezik abszolút többséggel a NIS-ben: jelenleg 44,85%-os a részesedése, míg a Gazpromé 11,3%. A szerb állam továbbra is 29,87%-ot birtokol, a többi részvény kisebb befektetőké.
A NIS a szükséges nyersolaj 80%-át a horvát Janaf csővezetékén keresztül importálja, a maradékot Szerbián belüli kitermelésből fedezi. 2024 elején megállapodás született 10 millió tonna nyersolaj szállításáról 2026 végéig.
Ante Šušnjar, Horvátország gazdasági minisztere a hónap elején azt nyilatkozta, hogy a Janaf akár meg is vásárolhatja az orosz tulajdonrészt a szerbiai finomítóban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy a szerbiai olajfinomító kiesése az egész térségre hatással lenne, és áremelkedést okozhat.
„Ha a szerbiai finomítói kapacitást kizárják a teljes regionális kapacitásból, akkor problémák lesznek a regionális olajpiacon. Ha a szerbiai finomító nem tudja feldolgozni a nyersolajat, akkor a benzint máshonnan kell beszállítani, és ez
nyomást gyakorol a regionális benzinpiacra – a minőség és a logisztika szempontjából –, ami az árak és a költségek növekedéséhez vezethet. Egyszóval a közép-európai lakosságnak, magyaroknak és másoknak is meg kell fizetniük a politikai bosszú árát”
– mondta Szijjártó február közepén a szerb köztelevíziónak adott interjújában.
Szerbia péntektől elveszítheti az olajimportját, mert nem sikerült megállapodnia az Egyesült Államokkal az ország egyetlen olajfinomítóját érintő szankciók ügyében – erről Aleksandar Vučić szerb elnök beszélt a Financial Times-nak adott interjúban, amelyről a Reuters számolt be.
A szerbiai NIS olajfinomító többségi tulajdonosa az orosz Gazprom Neft és a Gazprom, az Egyesült Államok pedig szankciókat vezetett be az orosz olajipari vállalatok ellen. Az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó OFAC január 10-én rendelte el ezeket az intézkedéseket, és 45 napot adott a Gazprom Neftnek arra, hogy kiszálljon a NIS tulajdonosi köréből. Ezt követően február 27-én még további 30 nap haladékot is adtak, de ez az időszak csütörtök éjfélkor lejár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb tüntetést jelentett be a Pride-törvény és a gyülekezési jog korlátozása ellen Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A demonstrációt jövő hét kedd délutánra szervezik az Erzsébet hídra, vette észre a hvg.hu.
A politikus a csütörtöki kormányinfóra reagált Facebook-oldalán. Bejegyzésében azt írta:
„Gulyás Gergely ma bejelentette, hogy külön törvénnyel akarják megakadályozni, hogy hidakon vagy utakon tüntethessünk. Ezzel meg is adta a választ arra a vitára, hogy kell-e, illetve szabad-e tüntetni a »Pride-törvénynek« nevezett gyalázat és a többi jogkorlátozás ellen.”
Hadházy szerint ez a tervezett szigorítás azt mutatja, hogy a kormányt zavarják a békés utcai tiltakozások. Úgy fogalmazott:
„Gulyás azt is mondta, szerinte nem megengedhető, egy maroknyi ember sokak jogát korlátozza. Nos, szerintem meg az nem elfogadható, hogy egy maroknyi ember – a magyar kormány – korlátozza az egész nemzet jogait.”
A múlt héten is tüntetést szerveztek az Erzsébet hídra, de azt a rendőrség megtiltotta a forgalom akadályozására hivatkozva. Azonban a Kúria – Magyarország legfelsőbb bírósága – később kimondta: jogtalan volt a tiltás, a tüntetőknek joguk lett volna ott demonstrálni.
A legutóbbi tüntetésen, most kedden több ezer ember vonult az utcákra, és négy hidat is elfoglaltak. A Nagykörúton teljesen leállt a forgalom. A résztvevők már akkor jelezték, hogy folytatni fogják az akciókat.
Hadházy úgy véli, a bírósági döntés alapján most már nem tilthatják meg a következő, megint keddre tervezett békés tüntetést.
Újabb tüntetést jelentett be a Pride-törvény és a gyülekezési jog korlátozása ellen Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A demonstrációt jövő hét kedd délutánra szervezik az Erzsébet hídra, vette észre a hvg.hu.
A politikus a csütörtöki kormányinfóra reagált Facebook-oldalán. Bejegyzésében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trumpék elvágnák a támogatást a Gavitól, 75 millió gyerek maradhat oltás nélkül
A Trump-kormány elvágná a pénzcsapot a Gavi nevű vakcinaszövetségtől. Ez akár 75 millió gyerek védőoltását is veszélybe sodorhatja, és több mint egymillió életet követelhet.
A New York Times értesülése szerint a Trump-kormányzat azt tervezi, hogy megvonja a pénzügyi támogatást a Gavi nevű globális vakcinaszövetségtől. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) egy 281 oldalas táblázatot küldött a kongresszusnak, amelyből kiderül, mely segélyprogramokat folytatnák, és melyeket állítanák le.
A Gavi főként a fejlődő országokban segít beszerezni azokat az oltásokat, amelyek létfontosságúak a gyerekek számára. Az elmúlt 25 évben ez a program emberek millióinak életét mentette meg.
Ha az amerikai támogatás megszűnik, a Gavi becslése szerint a következő öt évben 75 millió gyerek nem jutna hozzá a megszokott védőoltásokhoz. Ez akár 1,2 millió gyerek halálához is vezethet. A támogatás elvonása a malária elleni küzdelemre is komoly hatással lehet.
A dokumentum szerint az Egyesült Államok továbbra is finanszírozna néhány fontos programot, például a HIV és a tuberkulózis kezelésére szolgáló gyógyszerek beszerzését, valamint megtartanák az élelmiszersegélyeket azokban az országokban, ahol háborúk vagy természeti katasztrófák sújtják az embereket.
Összesen 898 program folytatását tervezi a Trump-kormányzat, 5341 másikét pedig megszüntetné. Ezek a programok összesen 78 milliárd dollárba kerülnek, de a legtöbb kiadást már korábban kifizették.
A külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a lista adatai pontosak. Hozzátette: minden egyes támogatást külön vizsgáltak meg, és azoknál döntöttek a megszüntetés mellett, „ahol Marco Rubio külügyminiszter szerint a kifizetett összeg nem volt összhangban a nemzeti érdekkel vagy az ügynökség politikai prioritásaival.”
A New York Times értesülése szerint a Trump-kormányzat azt tervezi, hogy megvonja a pénzügyi támogatást a Gavi nevű globális vakcinaszövetségtől. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) egy 281 oldalas táblázatot küldött a kongresszusnak, amelyből kiderül, mely segélyprogramokat folytatnák, és melyeket állítanák le.
A Gavi főként a fejlődő országokban segít beszerezni azokat az oltásokat, amelyek létfontosságúak a gyerekek számára. Az elmúlt 25 évben ez a program emberek millióinak életét mentette meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
