Gyurcsány Ferencék is feljelentenek a Magyar-interjú miatt: „Már a Fidesz belső körei is beismerik a kormányzati korrupciót!”
Hűtlen kezelést, költségvetési csalást és pénzmosást gyanítanak. A DK várja, hogy Polt Péter „most milyen kifogással fogja kimosdatni a rendszer működtetőit”.
A Demokratikus Koalíció hűtlen kezelés, költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt feljelentést tesz a Magyar Péter-interjúban elhangzottak miatt – jelentette be közleméynben a párt kedden. Azt írják:
„Már a Fidesz belső körei is beismerik a kormányzati korrupciót! A DK szerint bizonyító erejű, hogy a rendszeren belülről érkezik egy ilyen nyilatkozat, ami azt is jól mutatja, hogy az ilyen ügyek mindennapossá váltak az orbáni hatalomgyakorlás nyomán.”
Magyar Péter, Varga Judit exférje, a Diákhitel Központ volt vezetője, a Fidesz belső köreinek tagja vasárnap este elmondta a Partizánnak: három-hatszoros áron dolgozó, rossz minőségű munkát végző kommunikációs céggel kellett volna szerződést aláírnia, amikor a Diákhitel Központot vezette. Magyar elmondása szerint hiába jelezte, hogy nem elégedett a túlárazott munka minőségével, egyenesen Rogán Antal kabinetfőnökétől kapott egy telefonhívást, miszerint jobban teszi, ha aláírja a szerződést. Az elhangzottak miatt hétfőn feljelentést tett Vona Gábor pártja, a Második Reformkor és a feljelentéseiről hírhedté vált egykori fideszes, Tényi István is.
A DK úgy zárja a közleményt, hogy kiderül, sok reményt nem fűznek kezdeményezésük sikeréhez. Azt írják: „kíváncsian várjuk, hogy Polt Péter legfőbb ügyész most milyen kifogással fogja kimosdatni a rendszer működtetőit”.
A Demokratikus Koalíció hűtlen kezelés, költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt feljelentést tesz a Magyar Péter-interjúban elhangzottak miatt – jelentette be közleméynben a párt kedden. Azt írják:
„Már a Fidesz belső körei is beismerik a kormányzati korrupciót! A DK szerint bizonyító erejű, hogy a rendszeren belülről érkezik egy ilyen nyilatkozat, ami azt is jól mutatja, hogy az ilyen ügyek mindennapossá váltak az orbáni hatalomgyakorlás nyomán.”
Magyar Péter, Varga Judit exférje, a Diákhitel Központ volt vezetője, a Fidesz belső köreinek tagja vasárnap este elmondta a Partizánnak: három-hatszoros áron dolgozó, rossz minőségű munkát végző kommunikációs céggel kellett volna szerződést aláírnia, amikor a Diákhitel Központot vezette. Magyar elmondása szerint hiába jelezte, hogy nem elégedett a túlárazott munka minőségével, egyenesen Rogán Antal kabinetfőnökétől kapott egy telefonhívást, miszerint jobban teszi, ha aláírja a szerződést. Az elhangzottak miatt hétfőn feljelentést tett Vona Gábor pártja, a Második Reformkor és a feljelentéseiről hírhedté vált egykori fideszes, Tényi István is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kitiltotta Kövér László a Momentumot a Parlamentből - írja pénteki közleményében a párt. Az ellenzéki párt képviselői kedden füstgyertyákkal tiltakoztak az Országházban a Pride betiltását célzó javaslat elfogadása ellen.
A Momentum azt írja, hogy a házelnök ezért összesen 70 milliós büntetést szabott ki a párt képviselőire:
Bedő Dávid: 24 025 140 forint
Lőcsei Lajos: 14 415 084 forint
Gelencsér Ferenc: 9 610 056 forint
Sebők Éva: 11 211 732 forint
Tóth Endre: 11 211 732 forint
„Nincs hova hátrálni! Egyszer meg kell vetni a lábunkat, és azt kell mondani, hogy ami elég, az elég!
Ma a gyülekezési jog, holnap egy másik alapvető jog. Össze kell fognunk, mert ami most történik, az mindannyiunk bőrére megy” - írta a párt.
Kitiltotta Kövér László a Momentumot a Parlamentből - írja pénteki közleményében a párt. Az ellenzéki párt képviselői kedden füstgyertyákkal tiltakoztak az Országházban a Pride betiltását célzó javaslat elfogadása ellen.
A Momentum azt írja, hogy a házelnök ezért összesen 70 milliós büntetést szabott ki a párt képviselőire:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Most éppen 12 millió forintra és 10 ülésről eltiltásra ítélt Kövér elvtárs azért, mert kedden egy narancssárga füstgyertyával tiltakoztam a technofasiszta „Pride-törvény” szavazásakor” – írta a Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő újabb megmozdulást hirdetett kedd délutánra.
„Ezt a hatalmat mindennél jobban zavarja az, ha ellenszegülnek neki.
A bűnöm, hogy képviselőtársaimmal együtt füstgyertyával próbáltuk megzavarni azt a szavazást, amikor a fideszes mamelukok és a velük kollaboráló zsebnácik megszavazták a gyülekezési jogot korlátozó és a totális megfigyelőállamnak megágyazó törvényt”
– írta a képviselő. Úgy fogalmazott, hogy számított persze a brutális büntetésre, de mégsem tehetett mást.
„Fel kellett hívnom a figyelmet arra, hogy ez a törvény nem szintlépés, hanem hatalmas szintugrás a diktatúra felé vezető úton. Ha úgy tetszik, a hibrid rezsim és a diktatúra határára értünk.”
Hadházy
arra kérte a támogatóit, hogy kedden délután 17 órakor menjenek el az Erzsébet hídhoz,
„folytatva a tiltakozást a gyalázatos törvény ellen és talán elkezdve a valódi nyomásgyakorlást a valódi, tisztességes választások feltételeinek kikényszerítésére”.
A képviselő azt is kérte, hogy akiknek ez tényleg nem okoz gondot, „segítsenek lehetőségeikhez mérten Kövér kedvét elrontani”.
Azonban nemcsak Hadházyra szabott ki büntetést Kövér László a füstgyertyás akció miatt. A Momentum Mozgalom pénteken nem sokkal Hadházy bejelentése előtt azt írta, hogy a házelnök kitiltotta a képviselőiket a Parlamentből, és összesen 70 milliós büntetést szabott ki rájuk.
„Most éppen 12 millió forintra és 10 ülésről eltiltásra ítélt Kövér elvtárs azért, mert kedden egy narancssárga füstgyertyával tiltakoztam a technofasiszta „Pride-törvény” szavazásakor” – írta a Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő újabb megmozdulást hirdetett kedd délutánra.
„Ezt a hatalmat mindennél jobban zavarja az, ha ellenszegülnek neki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A gyermekei meggyilkolásával gyanúsított meg egy férfit a ChatGPT
Az ártatlan férfi megtudta, hogy a ChatGPT szerint végzett két gyermekével és megpróbálta megölni a harmadikat is. Egy jogvédő szervezet szerint ezzel a GDPR-t is megsértették.
Az osztrák Noyb jogvédő szervezet ismét feljelentést tett az OpenAI ellen, miután a ChatGPT hamisan gyilkossággal vádolt meg egy norvég férfit – számolt be róla az Engadget.
A férfi kíváncsi volt, mit tud róla a mesterséges intelligencia, ám döbbenetes választ kapott.
A program azt állította, hogy 21 év börtönre ítélték, mert megölte két gyermekét, és megpróbálta megölni a harmadikat is. Bár ez az állítás nem felelt meg a valóságnak, a válasz tartalmazott valós információkat is, például a férfi gyermekei számát, nemüket és a szülővárosukat.
A Noyb szerint
a ChatGPT válasza megsértette az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét,
a GDPR-t. A szervezet adatvédelmi jogásza, Joakim Söderberg hangsúlyozta: „A GDPR egyértelműen fogalmaz. A személyes adatok pontosak kell legyenek: ha nem azok, a felhasználónak joguk van ahhoz, hogy megváltoztassák azokat, annak érdekében, hogy a valóságot tükrözzék.”
A jogvédő szervezet úgy véli, hogy az OpenAI nem védekezhet azzal, hogy a ChatGPT a beszélgetések kezdetén figyelmeztet arra, hogy előfordulhatnak tévedések. Szerintük
nem szabad hamis információkat terjeszteni, majd hozzáfűzni egy olyan nyilatkozatot, amely szerint az állítások nem biztos, hogy igazak.
Ez az eset nem példa nélküli. Korábban a ChatGPT egy férfit csalással és sikkasztással vádolt meg, egy bírósági riportert gyermekbántalmazással, egy jogászprofesszort pedig szexuális zaklatással gyanúsított meg. Az OpenAI egy korábbi ügy során elutasította azt a kérést, hogy a problémás adatokat töröljék vagy módosítsák. Akkor azzal indokolták a döntést, hogy a rendszerben lévő információkat nem tudják megváltoztatni, legfeljebb tiltást tudnak bevezetni.
Az osztrák Noyb jogvédő szervezet ismét feljelentést tett az OpenAI ellen, miután a ChatGPT hamisan gyilkossággal vádolt meg egy norvég férfit – számolt be róla az Engadget.
A férfi kíváncsi volt, mit tud róla a mesterséges intelligencia, ám döbbenetes választ kapott.
A program azt állította, hogy 21 év börtönre ítélték, mert megölte két gyermekét, és megpróbálta megölni a harmadikat is. Bár ez az állítás nem felelt meg a valóságnak, a válasz tartalmazott valós információkat is, például a férfi gyermekei számát, nemüket és a szülővárosukat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Örökre velünk marad az óraátállítás? – Döntött az Európai Bizottság
Hiába szavazta meg 2019-ben az Európai Parlament az óraátállítás eltörlését, a tagállamok nem tudtak megegyezni a végleges időszámításról. Az Európai Bizottság visszavonta a javaslatot.
Az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben – írja a Portfólió. A bizottság honlapján megjelent közlemény szerint így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
Az óraátállítás intézménye már jóval az Európai Unió létrejötte előtt is létezett. Először az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljából, majd az 1970-es évek energiaválsága során több országban újra bevezették. Az Európai Unió az 1980-as években adott ki irányelvet a nyári időszámításról, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat. A most érvényben lévő irányelv 2001-ben született, amely szerint minden évben március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat.
Az Európai Parlament 2019-ben már megszavazta az óraátállítás eltörlését, de a döntéshez a tagállamok vezetőit tömörítő tanácsnak is egyet kellett volna értenie.
A tagállamok minősített többsége is elegendő lenne az álláspont kialakításához, ennek ellenére a tanács nem tudott megállapodni a javaslatról.
Mivel a kérdésben nem született megállapodás, a téma egyelőre lekerült a napirendről, így továbbra is megmarad az óraátállítás gyakorlata.
Az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben – írja a Portfólió. A bizottság honlapján megjelent közlemény szerint így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
Az óraátállítás intézménye már jóval az Európai Unió létrejötte előtt is létezett. Először az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljából, majd az 1970-es évek energiaválsága során több országban újra bevezették. Az Európai Unió az 1980-as években adott ki irányelvet a nyári időszámításról, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat. A most érvényben lévő irányelv 2001-ben született, amely szerint minden évben március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
