A Belügyminisztérium épülete előtt óriási tömeg gyűlt össze. A fiatal szónokok arról beszéltek, hogy megmozdult az egész ország, több mint 50 demonstráció volt csak ma.
A színpadra több Pintér Sándor bábut is felállítottak, amikhez galacsinokat dobáltak a diákok üzeneteivel.
Ezután egy olajos hordóban meggyújtották a tanároknak címzett fenyegető üzeneteket.
45 iskola több mint 500 tanárát fenyegették meg - hangzott el. A tömeg hangos pfujulással fogadta a bejelentést. A szónok szerint levélben, telefonon, a lakásukra menve is fenyegetett a hatalom. Szerintük már a diákokat is fenyegetik, listázták azokat, akik élőláncban vettek részt. „Nem hagyjuk!” - skandálták a tüntetők.
„Azt képzelték, ha kirúgják a tanárokat, az emeberek majd megijednek? Nem ez történt, még többen vagyunk, és még hangosabbak!"
„Elkúrtad!” - jött a tömeg válasza.
Azt követelték, azonnal helyezzék vissza a kirúgott tanárokat. De ezzel nem elégednek meg.
Azonnali megoldást a tanárhiányra, azonnali béremelést, tanítható és tanulható mennyiségű és minőségű tananyagot követeltek, valamint azt, hogy adják vissza a pedagógusok szabadságát. Egy iskolában se omoljon le a plafon, és mindenhol legyen megfelelő minőségű menza. Figyelmet az oktatásra, tényleges nemzeti konzultációt követeltek - a diákok, a tanárok, a szakszervezetek és a szakmai szervezetek bevonásával.
„Mindannyiunknak ki kell állnia, mert az oktatás nemzeti ügy” - hangzott el.
A Belügyminisztérium épülete előtt óriási tömeg gyűlt össze. A fiatal szónokok arról beszéltek, hogy megmozdult az egész ország, több mint 50 demonstráció volt csak ma.
A színpadra több Pintér Sándor bábut is felállítottak, amikhez galacsinokat dobáltak a diákok üzeneteivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mráz Ágoston Sámuel szerint az Orbán poloskázós kijelentése miatti tiltakozás csak műbalhé
Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a kormányfő szófordulatai uralták a közbeszédet. Az ATV által megkérdezett elemzők szerint Magyar nem tudott elég erőset mondani a versenyben.
Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a közéleti viták középpontjába a miniszterelnök „poloskázós” kijelentése került. Az ünnepi beszédeket Mráz Ágoston Sámuel és Nagy Attila Tibor elemezték, eltérő szempontokat hangsúlyozva, írta az atv.hu.
A Nézőpont Intézet vezetője,
Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor beszéde több fontos politikai üzenetet is megfogalmazott, és a tematizációs versenyben sikerült előnyét megtartania.
A miniszterelnök a szuverenitásvédelem és a családbarát adózás összekapcsolásával, valamint az Ukrajna EU-tagságáról szóló kampány elindításával is megerősítette pozícióját. Ezzel szemben Magyar Péter elsősorban az Orbán-ellenes szavazókhoz szólt, de nem tudott olyan hatásos üzenetet megfogalmazni, amely versenyre kelhetett volna a kormányfő kijelentéseivel. Az aláírásgyűjtési akcióját is kritizálta az elemző, mondván, hogy „inkább adatbázis-építésnek tűnik, mintsem egy új téma napirendre vételének”.
Nagy Attila Tibor az Ultrahang műsorában azt mondta, hogy Orbán Viktor beszéde „nem kicsit volt jobb” Magyar Péterénél, és külön kiemelte a „poloskázás” szófordulatot, amely szerinte jobban megragadta a figyelmet. Úgy véli, hogy
Magyar Péter beszéde túl hosszú volt, és kevésbé volt lényegretörő,
mint a miniszterelnöké. Szerinte az ellenzéki politikus által bejelentett „Nemzet hangja” kérdőív nem hozott érdemi újdonságot.
A „poloskázás” kijelentés nagy visszhangot váltott ki a közösségi médiában is. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője a Facebookon azt írta, hogy Orbán Viktor beszéde „fertelmes” volt, és „minden morális szempont félresöprése” történt. Mráz Ágoston Sámuel szerint azonban a felháborodás „műbalhé”, és hozzátette, hogy „a magyar politika nyelvezete kemény”. Kiemelte, hogy
„a poloska szó akkor jelent meg a magyar közbeszédben, amikor Magyar Péterről kiderült, hogy titokban és illegálisan felvételt készített”.
A március 15-i beszédek után az is kérdés, hogy a Fidesz vagy a Tisza Párt tudja jobban mozgósítani támogatóit. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Tisza népszerűsége az év eleje óta csökken, és Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyar Péter nem tudott új lendületet venni. A kormányzat témái – például a „húsvéti nagytakarítás” és a külföldi befolyás elleni intézkedések – várhatóan továbbra is napirenden maradnak.
Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy bár a Tisza Párt továbbra is veszélyes ellenfél, a mostani beszédek nem változtatták meg jelentősen a politikai verseny állását. Hozzátette, hogy „a gyűlölködés, az egymásra fenekedés nem jó”, és március 15. sem hozta közelebb a politikai oldalak közötti közös pontokat.
Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a közéleti viták középpontjába a miniszterelnök „poloskázós” kijelentése került. Az ünnepi beszédeket Mráz Ágoston Sámuel és Nagy Attila Tibor elemezték, eltérő szempontokat hangsúlyozva, írta az atv.hu.
A Nézőpont Intézet vezetője,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump már csak viccnek tekinti a megválasztása előtti 24 órás békeígéretét
Az amerikai elnök elismerte, hogy csak szarkasztikus volt, amikor arról beszélt, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Ennek ellenére továbbra is biztos benne, hogy sikerrel járhat.
Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.
Trump az interjúban így reagált:
„Nos, egy kicsit szarkasztikus voltam, amikor ezt mondtam.”
Ugyanakkor hozzátette, hogy komolyan gondolja a konfliktus lezárását, és bízik benne, hogy sikerrel jár.
Az AP hírügynökség felidézte, hogy Trump korábban többször is kijelentette, hogy 24 órán belül rendezni tudja a háborút. Az interjúban arról is kérdezték Trumpot, mi történik, ha Vlagyimir Putyin nem járul hozzá a tűzszünethez. Trump erre azt válaszolta: „Rossz hír a világnak, mert nagyon sok ember hal meg.” Ugyanakkor hozzátette: „De azt hiszem, bele fog egyezni. Tényleg. Azt hiszem, elég jól ismerem őt, és úgy gondolom, hogy bele fog egyezni.”
Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.
Trump az interjúban így reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt van a szavazólap, amivel a kormány Ukrajna EU-tagságáról kérdezi az embereket
A miniszterelnök eddig egyik szavazásnál sem mondott nemet Ukrajna EU-tagságára. A most indított konzultáció belpolitikai célokat is szolgálhat, a közbeszéd irányítása a tét.
A kormány vasárnap bemutatta a véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben arról kérdezik a választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról. Az eljárás azonban több szempontból is vitát váltott ki.
A magyar jogrendben nem létezik a „véleménynyilvánító szavazás” fogalma,
így ez egy új formába öntött nemzeti konzultációnak tekinthető.
A kormány vasárnapi posztjából kiderül, hogy a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen. A bejegyzés szerint a szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel, amire igennel vagy nemmel lehet felelni: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”
Az eddigi konzultációk során a kormány rendszeresen úgy kommunikálta az eredményeket, mintha azok a választók többségének akaratát tükröznék, miközben még a legsikeresebb esetekben is csupán a választók 28-29 százaléka küldte vissza a kérdőíveket, a többség nem vett részt bennük.
Ukrajna EU-csatlakozása valóban napirenden van, de a kérdés elsősorban a magyar kormány kommunikációjában kap kiemelt szerepet.
Orbán Viktor azt a képet erősíti, hogy a nyugati politikai elit a magyar emberek megkérdezése nélkül dönthet a csatlakozásról, ugyanakkor a magyar kormány eddig egyetlen lépést sem akadályozott meg a folyamat során, hívja fel rá a figyelmet a Telex cikke.
Amikor az uniós tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások Ukrajna EU-tagságáról, Orbán Viktor távozott a teremből. Ha ellenezte volna a döntést, lehetősége lett volna megvétózni azt, azonban ehelyett nem akadályozta meg a szavazást. 2024 júniusában pedig a csatlakozási folyamat feltételeiről szóló megállapodás is megszületett, amelyet a magyar kormány nem vétózott meg.
A szakemberek szerint
a most meghirdetett „véleménynyilvánító szavazás” elsősorban belpolitikai jelentőséggel bírhat.
A kormány ezzel próbálhatja visszaszerezni a közbeszéd irányítását Magyar Pétertől, aki egy saját konzultációt is elindított. Az ő kezdeményezése több kérdést érint, nemcsak Ukrajna EU-tagságát.
A kormány vasárnap bemutatta a véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben arról kérdezik a választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról. Az eljárás azonban több szempontból is vitát váltott ki.
A magyar jogrendben nem létezik a „véleménynyilvánító szavazás” fogalma,
így ez egy új formába öntött nemzeti konzultációnak tekinthető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ölébe borult a forró tea, 50 millió dolláros kártérítést fizethet Starbucks egy férfinek, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett
Michael Garcia egy Starbucks autós kiszolgálójánál kapott forró teát, ami az ölébe ömlött, súlyos égési sérüléseket okozva. Az esküdtszék szerint a kávézólánc hibázott, ezért hatalmas kártérítést ítéltek meg.
Michael Garcia, egy kaliforniai futár egy Starbucks autós kiszolgálójában rendelte meg a forró teáját 2020 februárjában. Amikor az alkalmazott átadta neki az italt, az felborult, és az ölébe ömlött. A férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett a lágyékán, és több orvosi beavatkozásra, köztük bőrátültetésre volt szüksége, írta az unilad.com.
A Los Angeles megyei esküdtszék döntése szerint a Starbucks hibázott az eset során, mert az alkalmazott nem rögzítette megfelelően a poharat a tálcában.
A bíróság Garcia javára ítélt, és 50 millió dollár kártérítést állapított meg számára. Ügyvédje, Nick Rowley szerint az ítélet fontos lépés a vállalat felelősségre vonásában, mert „ez az esküdtszéki ítélet kritikus lépés a Starbucks felelősségre vonásában az ügyfélbiztonság iránti kirívó közömbösségük és a felelősségvállalás elutasítása miatt.”
A Starbucks nem ért egyet az ítélettel, és fellebbezést tervez.
A cég nem ért egyet az esküdtszék döntésével, miszerint felelős a történtekért, a megítélt kártérítést pedig túlzottnak tartják.
Mindig is elkötelezettek voltunk a legmagasabb szintű biztonsági előírások mellett üzleteinkben, beleértve a forró italok kezelését is.”
Garcia ügye nem az első hasonló eset. Az 1990-es években Stella Liebeck egy McDonald's-os kávé miatt szenvedett harmadfokú égési sérüléseket. Az esküdtszék akkor közel 3 millió dolláros kártérítést ítélt meg számára, amelyet később 480 ezer dollárra csökkentettek. Egy másik ügyben, 2023-ban egy négyéves kislány családja 800 ezer dolláros kártérítést kapott, miután a gyermek másodfokú égési sérüléseket szenvedett egy forró Chicken McNugget miatt - emlékeztet a cikk.
Michael Garcia, egy kaliforniai futár egy Starbucks autós kiszolgálójában rendelte meg a forró teáját 2020 februárjában. Amikor az alkalmazott átadta neki az italt, az felborult, és az ölébe ömlött. A férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett a lágyékán, és több orvosi beavatkozásra, köztük bőrátültetésre volt szüksége, írta az unilad.com.
A Los Angeles megyei esküdtszék döntése szerint a Starbucks hibázott az eset során, mert az alkalmazott nem rögzítette megfelelően a poharat a tálcában.
A bíróság Garcia javára ítélt, és 50 millió dollár kártérítést állapított meg számára. Ügyvédje, Nick Rowley szerint az ítélet fontos lépés a vállalat felelősségre vonásában, mert „ez az esküdtszéki ítélet kritikus lépés a Starbucks felelősségre vonásában az ügyfélbiztonság iránti kirívó közömbösségük és a felelősségvállalás elutasítása miatt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
