Lázár Jánosék 13 vasútvonalon nem a MÁV-val oldanák meg a vasúti közlekedést
A Dunántúlon erősítik az osztrákoktól elvett GYSEV-et: 752 kilométernyi pálya kerül át a GYSEV-hez négy megyében. Az átvétel fokozatos lesz, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén vetik be.
2025. július 1-jétől újabb vasútvonalakat vesz át a GYSEV a MÁV-tól. Az Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján 752 kilométernyi vasúti pálya üzemeltetése kerül át a zöld-sárga vasúttársasághoz. Az érintett szakaszok egy része a Dunántúlon található, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén állítják forgalomba.
A minisztérium közleménye szerint
a vasútvonalak átvétele nem jár automatikusan a személyszállítási feladatok átvételével, ezek fokozatosan, több ütemben kerülnek át a GYSEV-hez.
A változás összhangban van a tárca azon célkitűzésével, hogy a magyar irányítás alatt álló vasúttársaság nagyobb szerepet kapjon a hazai közlekedésben.
Lázár János építési és közlekedési miniszter az év eleji KözlekedésInfó rendezvényen jelentette be, hogy „összeadjuk a két magyar irányítású vasúttársaság, MÁV és a GYSEV erőforrásait”. A minisztérium januárban közzétett 10 vállalása között is szerepelt, hogy a GYSEV bizonyos vonalszakaszok üzemeltetését átveszi.
A vasúttársaságok szakemberei az elmúlt hetekben véglegesítették az érintett szakaszokat. A GYSEV júliustól többek között a Győrszabadhegy-Celldömölk, a Győrszabadhegy-Veszprém és a Veszprémvarsány-Franciavágás szakasz üzemeltetését látja el. Az átvétel kiterjed a Pápa-Csorna, a Zalaszentiván-Nagykanizsa és a Porpác-Székesfehérvár közötti vonalakra is.
További érintett szakaszok: Zalaegerszeg-Rédics, Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót, Boba-Őriszentpéter-országhatár, Ukk-Balatonszentgyörgy, Hajmáskér-Csajág, Murakeresztúr országhatár-Balatonszentgyörgy és Murakeresztúr-Gyékényes-országhatár. A közlemény szerint a Balatonszentgyörgy és Csajág állomások nem kerülnek át a GYSEV-hez, foglalta össze az MFOR.
2025. július 1-jétől újabb vasútvonalakat vesz át a GYSEV a MÁV-tól. Az Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján 752 kilométernyi vasúti pálya üzemeltetése kerül át a zöld-sárga vasúttársasághoz. Az érintett szakaszok egy része a Dunántúlon található, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén állítják forgalomba.
A minisztérium közleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ennek nem örül Rogán: Trump a magyar korrupcióval is magyarázza a kivetett vámokat, 19 alkalommal szereplünk a panaszlistán
Az erről szóló jelentésben minden más uniós államnál többször említik az amerikaiak hazánkat, nem épp pozitív kontextusban. A jelentésben aggódnak többek között az átláthatatlan magyar közbeszerzések, de a kínai kapcsolatok miatt is.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Az USA kormánya egy 397 oldalas dokumentumban részletezte, miért döntöttek így – és ebben a szövegben meglepően sokszor kerül szóba Magyarország.
A Válasz Online átnézte a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország összesen 19 alkalommal szerepel a panaszlistában, míg például Szlovákiát csak négyszer, Lengyelországot és Romániát tizenkétszer, Németországot pedig tizenhatszor említik. A dokumentumban konkrét példákkal mutatják be, hogy az európai országok – köztük Magyarország – milyen bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai vállalatok elé.
Magyarország neve szinte minden amerikai panasz mellett felbukkan a részletes kormányzati jelentésben, különösen azoknál, amelyek az uniós szabályoknál is szigorúbb előírásokat kifogásolják. Ez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” miatt döntött az USA a vámemelés mellett, és ha az EU jobb feltételeket ajánlott volna, elkerülhetőek lettek volna az új terhek.
A dokumentum viszont éppen a tagállami túlszabályozásokat bírálja, és ezek között Magyarországot sokszor negatív példaként említi. Előkerül a gyógyszerek támogatási rendszere, a kötelező ügyvédi kamarai tagság, és több más magyar gyakorlat is, amit az amerikaiak problémásnak tartanak.
Külön kitérnek a közbeszerzésekre is. A Trump kereskedelmi főképviselője által jegyzett dokumentumban ez olvasható:
„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”
Bár Magyarország nem köthet külön megállapodást az USA-val az uniós vámtarifáktól eltérően, a panaszok egy részét – például a közbeszerzések korrupciós kockázatát – akár csökkenthetné is.
A jelentés részletei azért is érdekesek, mert korábban, még Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupció miatt. A magyar kormány ezt úgy értékelte, hogy a lépés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Gulyás Gergelyszerint ráadásul, ha hónapok alatt is, de Rogán le is kerülhet a listáról.
A Válasz Onlie megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is a jelentéssel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Milliárdokból építettek díszletet Rákay Philip Most vagy soha! filmjéhez, így néz ki most a terület
Az Átlátszó drónfelvételt közölt a fóti helyszínről. A képek alapján nem úgy tűnik, hogy a producer álmai szerint használnák ki azóta is a díszletvárost.
Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.
Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:
„A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz.”
Az Átlátszó szerint ugyanakkor nem pontosan ezt történt. Az oknyomozó portál drónfelvételeken mutatta meg, hogy néz most ki a 8 hektáron megálmodott díszletváros. Mint írják, „kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt”.
A film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – mint ismeretes, a nagyszabású művet nem is sikerült bemutatni Petőfi Sándor szültetésének 200. évfordulóján, 2023-ban.
A portál szerint egyetlen angol felirat utal arra, hogy a díszletet azóta használták egy amerikai produkció felvételeihez. Márciusban egy közelben lakó úgy nyilatkozott: „Amikor a Most vagy sohá!-t forgatták, akkor nagy volt a kiabálás, mostanában csend van, nem zavar minket, hogy itt van a stúdió”.
Az Átlátszó azt is megmutatta ugyanakkor, hogy a díszletváros a Rákay által emlegetett 8 (de számítások szerint inkább 8 és fél) hektáros területnek mindössze kis részét töltötte ki.
Egy 2022-es adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett a területért a fóti önkormányzatnak és egy Antal Ernő nevű milliárdos üzletembernek. Annak ellenére, hogy 2020 januárjában két szakértő cég a telek értékét 282 000 000 forintban határozta meg.
A Most vagy soha! díszletei napjainkban
Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.
Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy éve nyomoznak a kegyelmi botrány főszereplője ellen – még mindig sehol egy gyanúsított
Hangfelvétel bizonyítja, hogy K. Endre hazugságra próbált rávenni egy korábban molesztált áldozatot. Az ügyben a rendőrség tavaly március óta nyomoz, de még senkit sem gyanúsítottak meg.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024 márciusa óta folytat nyomozást K. Endre ügyében, amiről az RTL egy évvel ezelőtt készített riportot. A műsorban bemutatott hangfelvétel szerint K. Endre egy bicskei gyermekotthonban molesztált áldozatot próbált rávenni arra, hogy változtassa meg a korábbi vallomását. A BRFK hivatalból rendelt el nyomozást az RTL Házon kívül című műsorának riportja nyomán.
Az eljárás hamis tanúzásra felhívás miatt indult, és azóta is felderítési szakaszban van. Erről Polt Péter legfőbb ügyész írt Kálmán Olgának, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének, aki kérdéseket tett fel neki azzal kapcsolatban, hogy haladt-e a nyomozás az elmúlt egy év alatt.
A politikus több kérdést is feltett a legfőbb ügyésznek, például hogy „meggyanúsították-e már K. Endrét”, illetve ha nem, akkor miért nem.
Kíváncsi volt arra is, hogy „józan ésszel gyanúsítható-e más is ebben az ügyben a hamis tanúzásra felhívás bűntettével”, valamint hogy történt-e már gyanúsítotti kihallgatás vagy vádemelés. A 24.hu beszámolója szerint Polt közölte: „az ügy továbbra is felderítési szakaszban van, a Budapesti Rendőr-főkapitányság még mindig nyomoz.”
Gyanúsítottat pedig mindeddig nem hallgattak ki.
K. Endrét - aki a pedofil intézményvezető áldozatait vette rá hamis vallomásra - korábban jogerősen elítélték kényszerítés miatt. 2019-ben első fokon, majd 2021-ben másodfokon is 3 év 4 hónap börtönt kapott, míg V. Jánost, a pedofil igazgatót, akinek K. Endre falazott, nyolc év szabadságvesztésre ítélték. K. Endre 2023 áprilisában államfői kegyelemben részesült, ami később Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett. A botrányban érintett kegyelmi döntés miatt lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter is.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024 márciusa óta folytat nyomozást K. Endre ügyében, amiről az RTL egy évvel ezelőtt készített riportot. A műsorban bemutatott hangfelvétel szerint K. Endre egy bicskei gyermekotthonban molesztált áldozatot próbált rávenni arra, hogy változtassa meg a korábbi vallomását. A BRFK hivatalból rendelt el nyomozást az RTL Házon kívül című műsorának riportja nyomán.
Az eljárás hamis tanúzásra felhívás miatt indult, és azóta is felderítési szakaszban van. Erről Polt Péter legfőbb ügyész írt Kálmán Olgának, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének, aki kérdéseket tett fel neki azzal kapcsolatban, hogy haladt-e a nyomozás az elmúlt egy év alatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem veszünk semmit? Megcsapta az infláció a boltokat – január után befékezett a vásárlási láz
Hiába volt erős a január, februárra már visszaesett a forgalom a magyar boltokban. Az infláció újra bekeményített, az élelmiszerek különösen drágultak.
A Központi Statisztikai Hivatal április 7-én tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A friss statisztikák szerint a forgalom volumene 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a naptárhatástól és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján. Ugyanakkor az előző hónaphoz, vagyis januárhoz képest 0,6 százalékos visszaesés történt.
A hivatal közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1446 milliárd forintot tett ki.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer-kiskereskedelem egészét nézve a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,8 százalékos volt a növekedés, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteknél 1,3 százalékkal bővült az eladás volumene.
„A januári felpattanás után ismét egy kissé kiábrándító adatot láthattunk a kiskereskedelemben” - idézi a Telex Virovácz Pétert. Az ING elemzője hozzátette: bár az év első két hónapjának adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, jelenleg úgy tűnik, hogy a januári szintugrást követően a tartós növekedés meglehetősen mérsékelt lehet a szektorban. Megjegyezte azt is, hogy a februári gyengébb teljesítmény ellenére az első negyedév összességében kedvező képet mutathat, és a fogyasztás pozitívan járulhat hozzá a gazdaság egészének teljesítményéhez, mérsékelve ezzel az ipar várhatóan gyengébb eredményeit.
Úgy tűnik, az infláció is vastagon tehet róla
A nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelem részleteit vizsgálva az derült ki, hogy a gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 10 százalékkal emelkedett az eladott mennyiség, míg a bútor- és műszaki cikkeket árusító boltokban 2,8 százalékos növekedést mértek - részletezi az adatokat a hirado.hu. Az iparcikk-jellegű vegyes üzletek forgalma 0,6 százalékkal nőtt. A könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket kínáló boltokban 2,8 százalékkal csökkent a forgalom, a használtcikk-üzletekben 3,1 százalékkal esett vissza, a textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél pedig 4,7 százalékos visszaesést tapasztaltak.
A szakértői vélemények szerint a februári visszaesés hátterében az infláció emelkedése is állhatott. Az élelmiszer-infláció éves összevetésben elérte a 7,1 százalékot, ami hatással lehetett a lakosság vásárlási szokásaira.
A csomagküldő és internetes boltok, amelyek a kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékát tették ki, 1,5 százalékos bővülést könyvelhettek el. A gépjármű- és alkatrészüzletek, amelyek nem tartoznak a kiskereskedelmi statisztikába, 3 százalékos forgalomcsökkenést jelentettek.
A februári országos kiskereskedelmi forgalom felét az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltok adták, 35 százalékát a nem élelmiszer-jellegű üzletek, míg 15 százalékát az üzemanyagtöltő állomások forgalma tette ki.
A 2025. január–február közötti időszakot vizsgálva a kiskereskedelmi forgalom volumene 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltokban 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.
A márciusi adatokat is érdemes lesz figyelni, mivel ezek tükrözhetik először a március közepén bevezetett árrésstop hatását. A kormány ebben az intézkedésben harminc élelmiszer esetében 10 százalékban maximálta a kiskereskedők által alkalmazható árrést.
A Központi Statisztikai Hivatal április 7-én tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A friss statisztikák szerint a forgalom volumene 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a naptárhatástól és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján. Ugyanakkor az előző hónaphoz, vagyis januárhoz képest 0,6 százalékos visszaesés történt.
A hivatal közlése szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1446 milliárd forintot tett ki.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer-kiskereskedelem egészét nézve a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,8 százalékos volt a növekedés, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteknél 1,3 százalékkal bővült az eladás volumene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
