Gyarmati István az európai sorkatonaságról: Ez egy félreértés vagy félremagyarázás
A választási kampányban Orbán Viktor már a harmadik világháború lehetőségéről beszél, a Fidesz hirdetésekben mond nemet a sorkatonaságra, amit szerintük Manfred Weber vezetne be Európába, a kormány pedig folyamatosan blokkolni próbálja Ukrajna katonai támogatását és az Oroszország elleni újabb szankciókat. Utóbbit egyre élesebben kritizálja az unió többi tagállama. A Politico vasárnapi cikke szerint
De a múlt héten a litván külügyminiszter is szokatlan nyíltsággal bírálta a magyar kormányt. Úgy fogalmazott: túl messzire mentek a vétókkal, és meg kell találni a módot, hogy ezt megkerüljék. Milyen magyar uniós elnökségre számítsunk ilyen előzmények után? Elsősorban erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel, volt csúcsdiplomatával, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárával.
– Szijjártó Péter a múlt héten újabb Ukrajnának szánt segélycsomagot blokkolt. Pedig egy, korábban már a miniszterelnök által megszavazott békekerettel kapcsolatban kellett volna jóváhagyni bizonyos kifizetéseket.
– Ez egy nagyon nem jó helyzet, minél gyorsabban megoldást kellene erre találni. Nyilvánvalóan nem úgy, hogy valaki száz százalékig feladja a saját álláspontját. Ezt hívják diplomáciának, bízom benne, hogy találnak rá megoldást. Szerintem fognak, eddig is találtak.
– A hírek arról szóltak, hogy most már kezdtek elszabadulni az indulatok, már kifejezetten nem barátságos hangnemben kommunikáltak Szijjártóval. A litván külügyminiszter azt vágta magyar kollégája fejéhez, hogy eddig az Ukrajnával kapcsolatos határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta, és hogy módszeresen meghiúsítja az Unió külpolitikáját.
– Ott összeszokott emberek ülnek. Én is voltam számos olyan tárgyaláson, ahol jól ismertük egymást, ilyenkor nem feltétlenül a diplomáciai formaságok mentén folyik az eszmecsere, amiket az emberek elvárnak, hanem akkor úgy beszélgetünk és vitatkozunk egymással, mintha „normális” emberek lennénk.
– Ezek szerint ilyen nem csak most fordulhatott elő, csak most szivárgott valami miatt ki ez az egész?
– Ezt én nem tudom, hogy mi történt, de ezek nem szoktak kiszivárogni. Én inkább azt tartom furcsának, hogy kikerült. Ahogy mondtam, különösen összeszokott emberek ülnek ott, minden héten látják egymást, kétszer is már lassan, tehát pontosan ismerik egymást.
– Azt lehet mondani, hogy akkor valakinek valamilyen célja volt azzal, hogy ez most nyilvánosságra kerüljön?
– Igen, de ezt ne tőlem kérdezzék meg.
– Vannak, akik azt mondják, hogy végső soron ennek a hektikus húzd meg-ereszd meg vétópolitikának igazából egy célja van: a visszatartott és blokkolt pénzek megszerzése. Lehetséges, hogy erre az egyetlen szálra van felfűzve a magyar politika ebben az ügyben?
– Ez nagyon fontos, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen ok egyébként. Itt egy koncepcionális vita folyik. Bár mindenhez mindennek köze van, de nagyon sok szempontból nincsen köze ehhez az egy, tényleg nagyon fontos dologhoz. Amikor meg soros elnökök leszünk, az egy speciális helyzet lesz, mert
Én is voltam olyan tárgyalásokon, ahol mi, Magyarország ült az elnöki székben, és volt egy Magyarország tábla, ami mögött megint egy másik magyar ült, és időnként vitatkoztunk egymással.
– Szijjártó Péter emlegetett valamiféle európai sorkatonaságot, amiről viszont még határozattervezet sincsen.
– Ez egy félreértés vagy félremagyarázás. A sajtó félremagyarázza azt, amit Manfred Weber javasolt, és én azt gondolom, hogy ez egy megelőző csapás akart lenni, hogy nehogy előjöjjön a javaslat tervezet formájában sem.
– Térjünk rá a soros elnökségre. Már volt egyszer Magyarország soros elnök 2011 első félévében. Az hogy sikerült, milyen annak az emlékezete?
– Kifejezetten jó, de ez egy más világ volt. A mostanihoz képest akkor még egy kegyelmi időszak volt a világban nagyjából. Az nagyon jól sikerült, jól csináltuk, jól csinálták, de nincs garancia arra, hogy most is ugyanolyan jó lesz, mert egy másik világban élünk. Azóta a világ nagyon-nagyon megváltozott.
– Amikor az Európai Uniónak van egy olyan tagállama, amely majdnem minden lényeges, sarkalatos kérdésben szembemegy a mainstreammel, akkor milyen telepített aknák lehetnek egy ilyen pozícióból induló soros elnökségben?
– Sok-sok minden. Egyébként azért nem ilyen egyszerű a dolog, nem egyedül és nem mindenben, de én azt az eljárást javaslom, hogy
Itt két csapda van. Az egyik az, hogy a nemzeti érdekeket próbálja meg belevinni a soros elnök az elnökségbe, a másik meg, hogy az elnökség feladataiba feloldódnak a nemzeti érdekek. Egyik sem jó a kettő közül, én azt gondolom, hogy ezzel a szétválasztással lehet megoldani ezt a problémát. Nem egy egyszerű dolog és jó diplomatákat és jó politikusokat igényel.
– Vannak?
– Tudnék mondani. Igen, vannak.
– És lát arra törekvést, hogy ez így valósuljon meg, hogy egy külön csapat foglalkozzon a soros elnökséggel?
– Nem tudom. Nem látok ennyire bele ezekbe a belső előkészületekbe, nem is akarok.
– Volt-e mindkét esetre példa, tehát amikor egy adott ország a soros elnökségébe bevitte a nemzeti érdekeket, vagy fordítva?
– Ezeket a párhuzamokat azért nem feltétlenül tudjuk itt most megvonni, mert ritkán fordul az elő, hogy a helyzet ennyire kiélezett legyen, mint most.
Nem feltétlenül azért, mert valaki, akár Magyarország, akár más különvéleményt képvisel, hanem a kérdések, amik felmerülnek, olyanok, hogy nagyon különböző válaszok vannak rá, és ebből adódóan nagyon nehéz közvetíteni. De ez a szép feladat, ezt szereti egy igazi diplomata.
– Július elsején veszi át Magyarország a soros elnökséget, és ráadásul nem is akármikor, hanem akkor, amikor az Európai Unió egész intézményrendszere megújul a választás után – vagy ha nem is az egész, de a választott testületek jó része. Az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen például, akit annak idején többek között kompromisszumként Magyarország is javasolt, de azóta itthon a kormány szemében mumus lett. Ilyen esetben hogyan tudja a magyar soros elnökség összehangolni a nemzetek akaratát, mennyiben van befolyása a soros elnöknek arra például, hogy maradjon-e ő a tisztségében, vagy sem?
– Annak a soros elnökségnek, amelyik ilyen periódusban szokott lenni, tehát amikor választások vannak, igazából úgy néz ki a munkája, hogy semmi mással nem tud foglalkozni. Most ezt a luxust nem engedheti meg magának az elnök, tehát most egyszerre kell foglalkozni nagyon égető problémákkal, és ezekkel a nagyon kontroverziális, viszont nagyon fontos a jövőt befolyásoló döntésekkel.
A csomagban benne van a NATO főtitkára és az Európa Tanács főtitkára is, tehát most a tárgyalás erről fog folyni, és itt alakulnak ki majd az alkuk, hogy én támogatlak téged abban, ha te megtámogatod az én jelöltemet amott. Tehát ez egy csomag lesz, amiben nem gondolom azt, hogy olyan lesz a megegyezés, hogy megegyezünk abban, hogy most ki lesz a főképviselő, mert az is egy ilyen kérdés, nagy kérdés, és akkor azt nyilvánosságra hozzák és mennek tovább. Azt gondolom, hogy egyben fognak megállapodni róla.
– Ezek szerint az is lehet, hogy nagy meglepetések lesznek, mert végül is teljesen más névsor jön ki a kompromisszumok miatt?
– Minden meglehet, persze, ilyenkor minden nyitott. Általában a tapasztalat az – nem mondom azt, hogy most is ez fog érvényesülni –, hogy a legelőször felmerülő jelöltek nem szoktak bejönni. És vannak oldalvágások is. Tehát például azt gondolom, hogy
és akkor ennek a csomagnak a része lehet, hogy na jó, akkor mi, románok feladjuk azt, hogy NATO-főtitkár legyen, de akkor legyen ő a főképviselő vagy a bizottság elnöke például.
– Nézzük tovább. A választások után szóba fog kerülni, hogy milyen pártok, milyen frakciókba ülnek be. A Fidesz helyzete finoman szólva nem megoldott, amióta a Néppárttól kénytelen volt elköszönni. Hol találhatja meg a Fidesz a helyét, mivel most már azt látjuk, hogy Meloni mellett Le Penék is inkább elhatárolódnának attól a politikától, amit a jelenlegi magyar kormány képvisel, elsősorban Oroszország viszonylatában?
– Ez sem ilyen egyszerű dolog. Nagyon valószínű, hogy ha szabad ilyen régi, elavult és a valóságot már nem igazán tükröző kifejezéseket használni, hogy egy jobbratolódás következik be. Olyan, ami látható lesz, de nem fogja megváltoztatni az alapvető erőviszonyokat minden valószínűség szerint. A Néppárt elsőbbségét valószínűleg senki sem fogja veszélyeztetni. Több nagyon érdekes és fontos esemény történt az elmúlt héten, aminek erre kihatása lesz. Az egyik, hogy karanténba zárták az AfD-t, tehát az a probléma, amit az AfD jelentett, ebben az értelemben lekerült az asztalról. A másik Meloni, nem meglepetés, hogy milyen álláspontot képvisel az orosz-ukrán ügyben.
A harmadik érdekes meglepetés Geert Wilders kijelentése, aki szerint ő is ugyanazt a politikát fogja folytatni az orosz-ukrán ügyben, mint elődje, márpedig a holland kormány Mark Rutte vezetésével a legerőteljesebb ukrán párti volt a NATO-n és az EU-n belül is. Eközben Magyarországon meglepetésszerűen bizonytalanná vált a kimenetele a választásoknak, nem tudjuk, hogy ki fog bekerülni végül is a parlamentbe. Még az is elképzelhető egyes közvélemény-kutatások szerint, hogy csak három párt fog bekerülni képviselővel az Európai Parlamentbe. Azt nem tudjuk, hogy a Fidesz hova fog csatlakozni, és még kevésbé tudjuk, hogy a Magyar Péter-féle formáció hogyan fog szerepelni, és ha bekerül, akkor hova fog ülni. Végül nem tudjuk az erőviszonyokat sem, hogy milyenek lesznek. Az, hogy ki kivel szövetkezik, nem csak a programok alapján történik, bár minden ellenkező híreszteléssel szemben annak alapján is.
Egyelőre nagyon-nagyon bizonytalan a helyzet, és merész lenne az, aki most elkezdene jósolgatni, hogy mi lesz majd a választások után. A választásokat meg kell várni, hogy mi az eredmény, hogyan oszlanak meg majd a helyek, és utána lehet majd spekulálni.
– Annak idején a Fideszt is azért tartották olyan sokáig a Néppártban, mert értékes volt a 14 képviselője...
– Ez nem így van. Értékes volt, de nem volt szükség a többséghez a Néppártnak ezekre a szavazatokra. Ennek inkább azt gondolom, elvi politikai okai voltak. Ez most megváltozhat egyébként, mert
– És akkor kevésbé lesznek az elveik mentén finnyásak?
– A politikus mindig az elvei mentén finnyás, utána befogja az orrát.