SZEMPONT
A Rovatból

Gyarmati István az európai sorkatonaságról: Ez egy félreértés vagy félremagyarázás

A Magyar Atlanti Tanács főtitkára szerint szó sincs arról, hogy Manfred Weber kötelező sorozást vezetne be. A volt csúcsdiplomatával a magyar uniós elnökség kihívásairól is beszélgettünk. Szerinte ritkán fordul az elő, hogy a helyzet ennyire kiélezett legyen, mint most.


A választási kampányban Orbán Viktor már a harmadik világháború lehetőségéről beszél, a Fidesz hirdetésekben mond nemet a sorkatonaságra, amit szerintük Manfred Weber vezetne be Európába, a kormány pedig folyamatosan blokkolni próbálja Ukrajna katonai támogatását és az Oroszország elleni újabb szankciókat. Utóbbit egyre élesebben kritizálja az unió többi tagállama. A Politico vasárnapi cikke szerint

az EU soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere már arról beszélt, ideje megfontolni, hogy megfosszák a szavazati jogától Magyarországot, amely a jövő hónapban veszi át az uniós elnökséget.

De a múlt héten a litván külügyminiszter is szokatlan nyíltsággal bírálta a magyar kormányt. Úgy fogalmazott: túl messzire mentek a vétókkal, és meg kell találni a módot, hogy ezt megkerüljék. Milyen magyar uniós elnökségre számítsunk ilyen előzmények után? Elsősorban erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel, volt csúcsdiplomatával, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárával.

– Szijjártó Péter a múlt héten újabb Ukrajnának szánt segélycsomagot blokkolt. Pedig egy, korábban már a miniszterelnök által megszavazott békekerettel kapcsolatban kellett volna jóváhagyni bizonyos kifizetéseket.

– Ez egy nagyon nem jó helyzet, minél gyorsabban megoldást kellene erre találni. Nyilvánvalóan nem úgy, hogy valaki száz százalékig feladja a saját álláspontját. Ezt hívják diplomáciának, bízom benne, hogy találnak rá megoldást. Szerintem fognak, eddig is találtak.

– A hírek arról szóltak, hogy most már kezdtek elszabadulni az indulatok, már kifejezetten nem barátságos hangnemben kommunikáltak Szijjártóval. A litván külügyminiszter azt vágta magyar kollégája fejéhez, hogy eddig az Ukrajnával kapcsolatos határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta, és hogy módszeresen meghiúsítja az Unió külpolitikáját.

– Ott összeszokott emberek ülnek. Én is voltam számos olyan tárgyaláson, ahol jól ismertük egymást, ilyenkor nem feltétlenül a diplomáciai formaságok mentén folyik az eszmecsere, amiket az emberek elvárnak, hanem akkor úgy beszélgetünk és vitatkozunk egymással, mintha „normális” emberek lennénk.

– Ezek szerint ilyen nem csak most fordulhatott elő, csak most szivárgott valami miatt ki ez az egész?

– Ezt én nem tudom, hogy mi történt, de ezek nem szoktak kiszivárogni. Én inkább azt tartom furcsának, hogy kikerült. Ahogy mondtam, különösen összeszokott emberek ülnek ott, minden héten látják egymást, kétszer is már lassan, tehát pontosan ismerik egymást.

– Azt lehet mondani, hogy akkor valakinek valamilyen célja volt azzal, hogy ez most nyilvánosságra kerüljön?

– Igen, de ezt ne tőlem kérdezzék meg.

– Vannak, akik azt mondják, hogy végső soron ennek a hektikus húzd meg-ereszd meg vétópolitikának igazából egy célja van: a visszatartott és blokkolt pénzek megszerzése. Lehetséges, hogy erre az egyetlen szálra van felfűzve a magyar politika ebben az ügyben?

– Ez nagyon fontos, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen ok egyébként. Itt egy koncepcionális vita folyik. Bár mindenhez mindennek köze van, de nagyon sok szempontból nincsen köze ehhez az egy, tényleg nagyon fontos dologhoz. Amikor meg soros elnökök leszünk, az egy speciális helyzet lesz, mert

a soros elnöknek úgy kell viselkedni, hogy nem a saját érdekeit nézi az elnöki pozíciójában.

Én is voltam olyan tárgyalásokon, ahol mi, Magyarország ült az elnöki székben, és volt egy Magyarország tábla, ami mögött megint egy másik magyar ült, és időnként vitatkoztunk egymással.

– Szijjártó Péter emlegetett valamiféle európai sorkatonaságot, amiről viszont még határozattervezet sincsen.

– Ez egy félreértés vagy félremagyarázás. A sajtó félremagyarázza azt, amit Manfred Weber javasolt, és én azt gondolom, hogy ez egy megelőző csapás akart lenni, hogy nehogy előjöjjön a javaslat tervezet formájában sem.

– Térjünk rá a soros elnökségre. Már volt egyszer Magyarország soros elnök 2011 első félévében. Az hogy sikerült, milyen annak az emlékezete?

– Kifejezetten jó, de ez egy más világ volt. A mostanihoz képest akkor még egy kegyelmi időszak volt a világban nagyjából. Az nagyon jól sikerült, jól csináltuk, jól csinálták, de nincs garancia arra, hogy most is ugyanolyan jó lesz, mert egy másik világban élünk. Azóta a világ nagyon-nagyon megváltozott.

– Amikor az Európai Uniónak van egy olyan tagállama, amely majdnem minden lényeges, sarkalatos kérdésben szembemegy a mainstreammel, akkor milyen telepített aknák lehetnek egy ilyen pozícióból induló soros elnökségben?

– Sok-sok minden. Egyébként azért nem ilyen egyszerű a dolog, nem egyedül és nem mindenben, de én azt az eljárást javaslom, hogy

el kell különíteni egymástól a soros elnökség csapatát és a magyar delegációt, és a kettőnek egymástól külön, autonóm módon kellene működnie.

Itt két csapda van. Az egyik az, hogy a nemzeti érdekeket próbálja meg belevinni a soros elnök az elnökségbe, a másik meg, hogy az elnökség feladataiba feloldódnak a nemzeti érdekek. Egyik sem jó a kettő közül, én azt gondolom, hogy ezzel a szétválasztással lehet megoldani ezt a problémát. Nem egy egyszerű dolog és jó diplomatákat és jó politikusokat igényel.

– Vannak?

– Tudnék mondani. Igen, vannak.

– És lát arra törekvést, hogy ez így valósuljon meg, hogy egy külön csapat foglalkozzon a soros elnökséggel?

– Nem tudom. Nem látok ennyire bele ezekbe a belső előkészületekbe, nem is akarok.

– Volt-e mindkét esetre példa, tehát amikor egy adott ország a soros elnökségébe bevitte a nemzeti érdekeket, vagy fordítva?

– Ezeket a párhuzamokat azért nem feltétlenül tudjuk itt most megvonni, mert ritkán fordul az elő, hogy a helyzet ennyire kiélezett legyen, mint most.

Több olyan kérdés van az unió napirendjén, amik nagyon bonyolult problémák.

Nem feltétlenül azért, mert valaki, akár Magyarország, akár más különvéleményt képvisel, hanem a kérdések, amik felmerülnek, olyanok, hogy nagyon különböző válaszok vannak rá, és ebből adódóan nagyon nehéz közvetíteni. De ez a szép feladat, ezt szereti egy igazi diplomata.

– Július elsején veszi át Magyarország a soros elnökséget, és ráadásul nem is akármikor, hanem akkor, amikor az Európai Unió egész intézményrendszere megújul a választás után – vagy ha nem is az egész, de a választott testületek jó része. Az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen például, akit annak idején többek között kompromisszumként Magyarország is javasolt, de azóta itthon a kormány szemében mumus lett. Ilyen esetben hogyan tudja a magyar soros elnökség összehangolni a nemzetek akaratát, mennyiben van befolyása a soros elnöknek arra például, hogy maradjon-e ő a tisztségében, vagy sem?

– Annak a soros elnökségnek, amelyik ilyen periódusban szokott lenni, tehát amikor választások vannak, igazából úgy néz ki a munkája, hogy semmi mással nem tud foglalkozni. Most ezt a luxust nem engedheti meg magának az elnök, tehát most egyszerre kell foglalkozni nagyon égető problémákkal, és ezekkel a nagyon kontroverziális, viszont nagyon fontos a jövőt befolyásoló döntésekkel.

Ezek a döntések általában csomagban szoktak megszületni, és ebben a csomagban érdekes egybeesések vannak.

A csomagban benne van a NATO főtitkára és az Európa Tanács főtitkára is, tehát most a tárgyalás erről fog folyni, és itt alakulnak ki majd az alkuk, hogy én támogatlak téged abban, ha te megtámogatod az én jelöltemet amott. Tehát ez egy csomag lesz, amiben nem gondolom azt, hogy olyan lesz a megegyezés, hogy megegyezünk abban, hogy most ki lesz a főképviselő, mert az is egy ilyen kérdés, nagy kérdés, és akkor azt nyilvánosságra hozzák és mennek tovább. Azt gondolom, hogy egyben fognak megállapodni róla.

– Ezek szerint az is lehet, hogy nagy meglepetések lesznek, mert végül is teljesen más névsor jön ki a kompromisszumok miatt?

– Minden meglehet, persze, ilyenkor minden nyitott. Általában a tapasztalat az – nem mondom azt, hogy most is ez fog érvényesülni –, hogy a legelőször felmerülő jelöltek nem szoktak bejönni. És vannak oldalvágások is. Tehát például azt gondolom, hogy

Iohannis román államelnök jelentkezése a NATO-főtitkár posztjára, nem azért történt, mert ő NATO-főtitkár akar lenni, hanem azért, mert az EU-ban szeretne egy pozíciót megkapni,

és akkor ennek a csomagnak a része lehet, hogy na jó, akkor mi, románok feladjuk azt, hogy NATO-főtitkár legyen, de akkor legyen ő a főképviselő vagy a bizottság elnöke például.

– Nézzük tovább. A választások után szóba fog kerülni, hogy milyen pártok, milyen frakciókba ülnek be. A Fidesz helyzete finoman szólva nem megoldott, amióta a Néppárttól kénytelen volt elköszönni. Hol találhatja meg a Fidesz a helyét, mivel most már azt látjuk, hogy Meloni mellett Le Penék is inkább elhatárolódnának attól a politikától, amit a jelenlegi magyar kormány képvisel, elsősorban Oroszország viszonylatában?

– Ez sem ilyen egyszerű dolog. Nagyon valószínű, hogy ha szabad ilyen régi, elavult és a valóságot már nem igazán tükröző kifejezéseket használni, hogy egy jobbratolódás következik be. Olyan, ami látható lesz, de nem fogja megváltoztatni az alapvető erőviszonyokat minden valószínűség szerint. A Néppárt elsőbbségét valószínűleg senki sem fogja veszélyeztetni. Több nagyon érdekes és fontos esemény történt az elmúlt héten, aminek erre kihatása lesz. Az egyik, hogy karanténba zárták az AfD-t, tehát az a probléma, amit az AfD jelentett, ebben az értelemben lekerült az asztalról. A másik Meloni, nem meglepetés, hogy milyen álláspontot képvisel az orosz-ukrán ügyben.

A meglepetés az a pár nappal ezelőtt mondott Marine Le Pen beszéd a parlamentben, ahol ő egyértelműen odaállt a Meloni-vonal mellé, ami azért van, mert ő szeretne Melonival együtt az EU meghatározó nagyasszonya lenni.

A harmadik érdekes meglepetés Geert Wilders kijelentése, aki szerint ő is ugyanazt a politikát fogja folytatni az orosz-ukrán ügyben, mint elődje, márpedig a holland kormány Mark Rutte vezetésével a legerőteljesebb ukrán párti volt a NATO-n és az EU-n belül is. Eközben Magyarországon meglepetésszerűen bizonytalanná vált a kimenetele a választásoknak, nem tudjuk, hogy ki fog bekerülni végül is a parlamentbe. Még az is elképzelhető egyes közvélemény-kutatások szerint, hogy csak három párt fog bekerülni képviselővel az Európai Parlamentbe. Azt nem tudjuk, hogy a Fidesz hova fog csatlakozni, és még kevésbé tudjuk, hogy a Magyar Péter-féle formáció hogyan fog szerepelni, és ha bekerül, akkor hova fog ülni. Végül nem tudjuk az erőviszonyokat sem, hogy milyenek lesznek. Az, hogy ki kivel szövetkezik, nem csak a programok alapján történik, bár minden ellenkező híreszteléssel szemben annak alapján is.

De ha össze kell kotorni a többségeket, akkor 4-5 szavazat is sokat számíthat, ha kiegyensúlyozottak az erőviszonyok.

Egyelőre nagyon-nagyon bizonytalan a helyzet, és merész lenne az, aki most elkezdene jósolgatni, hogy mi lesz majd a választások után. A választásokat meg kell várni, hogy mi az eredmény, hogyan oszlanak meg majd a helyek, és utána lehet majd spekulálni.

– Annak idején a Fideszt is azért tartották olyan sokáig a Néppártban, mert értékes volt a 14 képviselője...

– Ez nem így van. Értékes volt, de nem volt szükség a többséghez a Néppártnak ezekre a szavazatokra. Ennek inkább azt gondolom, elvi politikai okai voltak. Ez most megváltozhat egyébként, mert

ha csökken a Néppártnak a túlsúlya, akkor lehet, hogy szüksége lesz 6-8-10 szavazatra is esetleg.

– És akkor kevésbé lesznek az elveik mentén finnyásak?

– A politikus mindig az elvei mentén finnyás, utána befogja az orrát.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Ha Magyar Péter fél éven belül megtalálja a jelöltjeit, akkor megverheti a Fideszt akár 2026-ban is
A politológus szerint a Fidesz a nyolcvanas évek végi MSZMP hanyatlásának jeleit mutatja, ellenfeleit már csak démonizálni tudja. Magyar Péter olyan ötletekkel állt elő, amivel eddig senki. És a tavaszi országjárásának később még nagyobb jelentősége lehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 16.



Az önkormányzati választásokkal összevont EP-választásnak nem lett volna különösebb jelentősége, ha hirtelen, a kegyelmi botrány „melléktermékeként” nem bukkan fel Magyar Péter. Megjelenésével teljesen új helyzet lett a magyar politikában, ami komolyan kihathat a 2026-os választások eredményére is.

Mennyi esélye van Magyar Péternek, hogy két év múlva leváltsa a Fideszt? Milyen buktatók lehetnek addig, és milyen megoldásokkal állhat elő? Erről beszélgettünk Kéri László politológussal.

– Lengyelországban egy jobbközép erő tudta leváltani a jobboldali Jarosław Kaczyński kormányát. Ez nálunk is előfordulhat?

– Egyrészt kézenfekvő a lengyel példa, de Európában, Franciaországban is láttunk már hasonló esetet, és még olasz példákat is tudnék hozni. Tehát nem feltétlenül ritkaság, hogy egy országban tartósan a jobboldal erősebb, mint a többi, és e tömb kettéválásából lesznek alapvető változások. Lengyelországnak viszont van egy egészen más típusú társadalmi háttere is, amibe most nem mennék bele részletesen, de a lengyel példa is valamennyire helytálló. Az ottani ellenzéknek a helyi, főként városi önkormányzatokban nagyon nagy bázisa volt, és erről elrugaszkodni egy idő után könnyebb volt váltani, bármennyire is több mint egy évtizedet töltött kormányon a PiS. Fontosabb viszont arról beszélni, hogy

lehet, hogy a Fidesz egykoron jobboldali volt, de amikor 2010-ben hatalomra került, akkor már inkább erősen populista, néppárti jellege volt, ahogy mindenféle karaktert magába szippantott.

A 2008-as népszavazásból Orbán Viktor azt szűrte le, hogy a korábbaikhoz képest bővebben kell élni a szociális populizmus eszköztárával. Ideológiaialag már nem volt annyira tiszta profilú a Fidesz, már akkor sem. Az, hogy időnként egy pártvezető mit mond magáról és a pártjáról, nem feltétlenül azonos azzal, amilyen az a párt valójában. De nem is ez az igazi gond. A helyzet az, hogy 14 év alatt ennek a pártnak az ideológiai karaktere teljesen elkopott. Főleg az utolsó ciklusban már abszolút eltűnt, és merőben külsődleges, csak az ünnepekre feltűzött kokárdaként maradt meg a jobboldalisága. Ennél sokkal fontosabb lett a gazdasági pozíciók szüntelen megszerzésének az igénye, és a hatalom bármi áron való megtartása. Ez a két szempont kerekedett felül a Fidesz utolsó négy-öt évében. Azt tudnám mondani, hogy Magyar Péter és a körülötte levők alapvető szempontokból rehabilitálják azt a jobboldaliságot, ami a Fideszből már régen elillant. Például a keresztényszociális gondolatot, ami Magyar Péternél láthatóan erősen jelen van, annak a nyomait nem látni a mai Fidesznél. Tehát én nem annyira azt látom, hogy egy jobboldali pártot felvált egy másik jobboldali párt, hanem inkább azt, hogy

a Fideszből eltűntek a valós ideológiai értékek, és mára egy végtelen pragmatikus hatalommegtartó gépezetté vált.

Azaz nem annyira egy új jobboldal támadt itt fel Magyar Péterrel, hanem a még valaha volt, eredetileg valóban sok szempontból jobboldali, néppárti jegyekre emlékeztető Fideszt feltámasztotta, de meg is toldotta két-három újabb elemmel, például azzal a fajta elitellenességgel, ami egész Európában sok helyen jelen van. Megtoldotta a generációváltás szempontjával is. Azaz ki lett egészítve az eredeti Fidesz-profil, ami a Fideszből mostanára kiveszett, és Magyar Péterék megjelenésével pedig egy sokkal modernebb, szociális felelősségérzettel és generációváltás időszerűségével fellépő kihívója lett a Fidesznek. Amely még ezek mellé beemeli a Momentum által képviselt környezeti tudatosságot és a környezetvédelmi szempontokat is.

– Az, hogy ön szerint a Fidesz egy elszíntelenedett, szimplán pragmatikus párttá vált, hasonló lehet ahhoz, mint ahogy a nyolcvanas évekre az MSZMP is már mindenfajta ideológiáját eldobta?

– Igen, hasonló érzésem van két-három éve a Fideszről, mint amit '84-től láttam a Kádár-rendszer utolsó négy-öt évében. Már csak az ellenfeleit veszi észre, és csak démonizálni tudja őket. '85-től a frissen megjelenő ellenzékkel szemben ugyanez a démonizálás ment, ahogy az állampárt óvta a társadalmat attól a „veszélytől”, amit az ellenzék jelent. Ráadásul ugyanígy ők is alulról épültek le. Bár az MSZMP véglegesen 1988-89-ben, fönt omlott össze, de addigra alulról már elkorhadt. Nagyon érdekes, hogy a többség nem veszi észre, bár egy-két elemző igen, hogy

a Fidesznek most majdnem hatszáz kádere kihullott az önkormányzati pozíciókból, és elvesztett 24 fontos várost.

Győr sokaknak feltűnt, de itt van még Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Pápa, Keszthely stb. A Balaton környéki településeket sorban elvesztette. Szerintem, ha egyszer valaki nekiáll és megnézi, hogyan lehetett Balatonalmáditól Hévízig sorra elveszteni az öt-hat nagyobb balatoni települést, biztos kiderül, hogy ennek az oka az az elvtelen, a helyi lakosságra érdekeire legkevésbé sem tekintettel lévő nyomulás volt a nagyértékű ingatlanokért. Hiába voltak az ittlakók fideszesek, azért azt látták, hogy Tiborczot, meg a többit semmi más nem érdekli, csak az ingatlanvagyon felhalmozása. És szerte az országban nagyon sok olyan városban roppant meg a Fidesz, ahol korábban nagyon stabilnak tűntek régóta. De itt vannak a Pest környéki települések is. Törökbálint, Biatorbágy, Dunakeszi, Ócsa, a pesti vonzáskörzetben lévő régóta jobboldali települések, most ott is megbukott a Fidesz. Könnyű Szijjártónak fideszesnek lenni, miközben ember nem mondaná meg, hogy van-e bármiféle ideológiája a szörnyű nagy egóján kívül, de

egy diósdi, dunakeszi, biatorbágyi fideszesnek naponta kell szembenéznie az emberekkel, és arra is válaszolni, hogy mi is van itt a szomszéd faluban lévő akkugyárral? Hogy képzelitek ti ezt?

Szóval ez az alulról való korhadás, és valóban a folyamat egésze a nyolcvanas évek második felére emlékeztet.

– Viszont az akkori MSZMP felülről is már egy anakronisztikus intézmény volt, már nem igazából sugárzott erőt, egy-két megszólaláson kívül. Itt azért ez nem mondható el Orbán Viktorékról.

– Emiatt lehet, hogy 2026-ban sem lehet megbuktatni, de hogy kétharmada nem lesz, az egész biztos. Attól függ, hogy mit tanulnak ebből a választásból.

Ha a tanulás annyi, amit az eddigi megszólalásaikból látok, akkor már 2026-ban is veszélyben lesznek.

Nem biztos, hogy még egyszer, harmadszor is el lehet vinni a kétmilliós bázist csupán a háborús riogatással. A legrémesebb talán az, hogy a Fidesz 2024-ben mennyire nem tudott semmi újat mondani. Elővették a 2022-es kártyát, hogy vannak a háború- és a békepártiak, aminek akkor a magyar nép beugrott, de most már mindez csak arra volt elég, hogy ha nincs ez a háborús hisztéria, akkor ez a 2 millió ember sincsen meg. De hol van ez a 3 millió 200 ezertől, a 2022-es bázistól? Szerintem biztos, hogy ennél többet tanulnak ebből, de azért ez a mostani egybites üzenetük meglepő volt. Meglepő volt az is, mennyire nem tudtak Magyar Péterrel mit kezdeni, mert mindig késve reagáltak, és amikor reagáltak, abból viszont mindig Magyar Péter húzott hasznot. Kezdték azzal egy hónapon keresztül, hogy személyi sérelmekkel, frusztrált emberekkel nem foglalkoznak. Aztán március 15. volt a nagy pofon, amikor Magyar Péter több embert ki tudott vinni az utcára, ráadásul sokkal több fiatalt is, mint ők, csak akkor jöttek rá, hogy itt valami komolyabb dologról van szó. És akkor jött ez a második hullám, a lejáratás. Majd a feleséget beizzítjuk, ez biztos elégeti a fickót. Az már eleve kontraproduktív volt, hogy Hajdú Péterre bízták ezt, akinek semmiféle szakmai és emberi hitele nincsen az országban. Ki is derült április 6-án, hogy még többen lettek, mint amennyien korábban voltak. Akkor jött az az univerzálisnak képzelt támadás, hogy ez az egész az ellenzék belügye, mi nem foglalkozunk vele. Ez már végképp hihetetlen bárgyú hozzáállás volt.

És később pedig végképp meg voltak lőve, amikor ez a fickó elkezdte járni az országot.

Utoljára 2002-ben Orbán volt képes arra, hogy ennyi embert közterekre kivigyen. De az huszonkét éve volt. A mai Orbán erre már nem nagyon képes, és az az igazság, hogy az a huszonkét év a politikai életben nagyon meglátszik az emberen. Tehát a fene nagy kommunikációs üzem csak a lejáratásig jutott, a megafonosok pénzzel való kitöméséig, a hirtelen rágalmakig, de érdemben egyszer sem tudtak reagálni, csak a tények eltagadásáig jutottak. Például a debreceni rendezvény esetében is így volt ez, őszintén szólva nem hittem el, hogy ezt ott is meg lehet csinálni, hogy ott is ekkora tömeg lesz. Olyan híradójeleneteket vettek fel, ami előtte volt másfél órával, vagy később. Lézengő embereket mutattak csak. Ugyanezt csinálta később az M1 a Hősök terével is. Miután én ott voltam, pontosan tudom, hogy másfél órával korábbi felvételeket mutattak erről is. Mi más vidéki ismerősökkel mentünk a térre találkozni, fél 1-re mentünk ki. Akkor láttam azt a képet, amit a híradóban mutattak, a lézengő, korán vidékről feljött emberekről, akik ott kódorogtak a téren. Képesek voltak ezt a képet mutatni, azt sugallva, hogy nagy felsülés lett ebből az egészből.

Ezek már nekem tipikusan azok a jelek, amikor kifárad egy hatalom, megpróbál kitalálni egy elképzelt valóságot,

és saját korábbi paneljeiből, saját patronjait sütögetve próbál az új helyzetre reagálni.

– Magyar Péter tényleg hatalmas energiával vitte végig ezt a kampányt. De ezt a hőfokot nem lehet fenntartani 2026-ig.

– Nem lehet, viszont ebben a rendszerben úgy lehet csak győzni, ha az egyéni választókerületekben te több jelölttel tudsz győzni. Nem is annyira a listás eredmény a fontos, mert a listás eredményben akár a 10 százalékpontos különbség is elviselhető. Ha a 106 körzetből legalább 65-öt elviszel, akkor még azt is kibírod, ha ekkora különbség van a listán, mint ami most volt a Fidesz és Tisza között.

Az számít, hogy a 106 körzetben megtalálod-e azokat a jelölteket a Fidesz jelöltjével szemben, akiket a nép ott helyben el tud fogadni.

Még ezzel nem számolnak szerintem, de ennek a tavaszi országjárásának később lehet még nagyobb jelentőség. Annak, hogy ez az ember Soprontól Battonyáig, Zalaszentgróttól egészen Kisvárdáig el mert menni számos Fidesz-fészekbe. Amikor elment Zalaszentgrótra, azt mondtam, hát ez nem normális ötlet. Zalaszentgróton volt Mindszenty szűkebb hazája, itt volt tizenvalahány évig plébános. Ott ember nem látott még nem jobboldali szavazót. Ott is összegyűlt nagyon nagy tömeg, és úgy tudom, hogy más, tipikus fideszes helyeken is nagy érdeklődés volt iránta.

Ha ezt a felhajtóerőt ki tudja arra használni, hogy mind a 106 körzetben, ahol ő már személyesen járt, tud mindenhol jelölteket állítani, és ha ebből 60-65 körzetet megnyer, akkor megnyerheti a választást egyedül is.

Persze ő ezt rendszeresen deklarálja is, hogy nem akar szövetséget kötni senkivel. Azért ezt majd meglátjuk. Ilyet könnyű mondani, de láttam én ilyesmit már korábban is. '98-ban, amikor Deutsch Tamás azt mondta, hogy ők a kisgazdákkal soha nem fognak együttműködni, vagy Magyar Bálintot '94-ben, hogy ők a szocialistákkal soha, aztán mégis csak másként alakultak a dolgok. A realitások azért ezeket a fogadalmakat rendre felül szokták írni, de maradjunk annál a lehetőségnél, hogy megpróbálja egyedül.

Ha megpróbálja végül egyedül, akkor viszont neki nem szabad nyaralni menni, neki ki kell termelni néhány hónapon belül az egyéni körzetekbe szánt jelöltjeit. Ha ezt úgy csinálná, ahogy az uniós jelölteket választotta ki, tehát mind a 106 körzetben is pályáztatná a helyeket, és aztán a helybéliekkel megszavaztatná, gyakorlatilag előválasztás módjára,

az olyan politikai innováció lenne, amitől a többiek hanyatt dobnák magukat, mert nem tudnák utána csinálni.

De ez az ember egyszer már megcsinálta, hogy körbejárta az országot, és mindenütt hagyott személyes, kézzel fogható nyomot magáról. Tehát ha ez lesz, ha ki tudja termelni mondjuk egy fél éven belül a jelöltjeit, akkor nem gondolom esélytelennek arra, hogy megverje a Fideszt akár 2026-ban is.

– Az mindenképpen érdekes, hogy ezt az egész kampányt Magyar Péter teljesen más eszközökkel, látható pénzköltés, plakátok nélkül, leginkább az online közösségi médiában csinálta végig. Megmutatta, hogy semennyi pénzből igenis fel lehet mutatni eredményt.

– Tegnap néztem, hogy a Facebook követői 800 ezer fölött vannak. És még ott van Instán, a Tiktokon is. Az elöregedett pártoknak, élén Gyurcsányékkal és a szocialistákkal, fogalmuk nincs arról, hogy

Magyarországnak a 40-45 alatti fele a hagyományos médiát már nem használja.

Nem érdekli őket. Az egykori tanítványaimnál, akik tévérendezőnek készültek, döbbenten látom, nincs is náluk tévékészülék. Annyira átalakult a tájékozódás rendszere, amivel Magyar Péter, meg akik neki segítenek, teljesen tisztában vannak. Olyan előnyre tettek szert ebben a néhány hónapban, hogy szerintem ez még neki kitart egy ideig. És itt az újabb innováció, a pártoló tagság. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy bejön-e az, hogy 50 ezer ember legyen, akik hajlandóak anyagilag is támogatni őket. Ez az ötlet nem annyira eredeti, Barack Obama csinálta, valamikor 2007-2008 környékén. Nem ment a nagytőkéhez, hanem 5-10-20 dolláros adományokkal töltötte fel a kampánykasszát. Be tudott vonni ebbe 6-7 millió embert. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyire járható ez a megoldás nálunk.

Ha tényleg összejön 50 ezer támogató, akkor azt számoltam, hogy ebből milliárdos összeg is kijöhet, ami azt jelenti, hogy tényleg lehet önfinanszírozó az egész vállalkozása.

Ha ezt az akadályt is veszi, akkor simán röhögheti szembe a Fideszt is, meg a többieket is, hogy nem érdekeltek, nem szorulok én arra rá, hogy költségvetési eszközökkel akartok-e engem megfojtani.

– Arról beszélt, hogy Magyar Péternek esetleg szövetségre kell lépnie majd más erőkkel, amit most még teljességgel kizár. A szövetségkötési kényszer érthető, hiszen nagyon aránytalan választási rendszerünk van. Ennek ellenére ő azt mondja, hogy először megpróbálja teljesen eltakarítani a jelenlegi ellenzéket, ilyen módon kiiktatva a választási törvény csapdáját.

– Én a helyében ilyeneket nem mondanék.

De nem kell neki eltakarítani az ellenzéket, mert eltakarítja az saját magát.

Például a DK-nak nem volt semmi más mondanivalója az utolsó három héten, csak annyi, hogy Rogánnal versengve szidták Magyar Pétert. És hogy a DK ennyire leszerepelt, abban szerintem nagyon erősen benne volt az is, hogy nem volt más üzenetük, mint Magyar Péter szapulása. Legalább 16 százalék körüli eredményt vártak, és lett ebből 8 százalék. Tehát nem kell Magyar Péternek eltakarítani az óellenzéket, ahogy mostanában nevezik, mert ez a választás nagyon komoly lépés volt afelé, hogy maguktól is leszerepeljenek.

Az lesz nagyon érdekes, ha az ellenzék emberei helyben, a városokban, falvakban szép lassan elkezdenek-e majd beállni Magyar Péter mögé helyi szinten, mert akkor nagyon hamar megváltozhatnak az erőviszonyok.

Hova álljon egy szocialista vagy DK-s, esetleg Momentumos eredetű önkormányzati képviselő, vagy polgármester? Mert nem lesz párt, aki mögé állhat. Ő meg ott lesz öt évig, mint polgármester, vagy mint közgyűlési tag. Választhat a Fidesz meg Magyar Péter között. Mást nem tehet.

– Sokakat foglalkoztat Magyar Péter személyisége. Tegyük fel, megnyeri a választást. A pártja jelenleg egyet jelent vele. Láttunk egyszemélyi, vezérelvű pártokat a magyar politikában, Torgyán kisgazdáitól kezdve Orbán Fideszén át a DK-ig. Ilyenkor az emberben megszólalhat egy vészcsengő, mert a vezérelvű pártoktól sok jót nem kaptunk eddig.

– Tény, hogy Magyar Péter karakterében van egy csomó olyan veszélyforrás, amit négy hónap után, már most lehet látni. Az a fajta, nagyon sarkos gondolkodás, hogy imád fekete-fehérben, pluszban-mínuszban, jóban-rosszban gondolkodni, ami hát nem mondom, hogy sohasemnem hozhat eredményt, mert például egy Trump nevű idiótából is így lett amerikai elnök, nem is oly régen. Tehát nem mondom azt, hogy feltétlen sikertelen ez a fajta karakter, de Magyarország nem Amerika. Sőt, ha közelebbről megnézzük, akkor maga Orbán is mindinkább ezzel az egyszerű világképpel operál. Igaz, ő már hatalmi pozícióban teszi ezt. Azt gondolom, hogy ez itt mégsem megy tartósan.

És főleg, a bázisbővítő/báziskereső fázisban nem lehetséges csak barátban és/vagy ellenségben gondolkodni. És az is igaz, hogy tartósan a politikai életben eredményesen megmaradni egyetlen emberként nem lehet,

de szerintem nem is számol ő ezzel. Hanem, sok más, egyéb lehetőséggel. Feltehetően arra is készülnek, hogy ki fogják használni azt az esélyt, amit eddig az ellenzék tíz éve nem volt képes megcsinálni. Az európai uniós képviselőknek ugyanis joguk van felszólalni a magyar parlamentben, bármikor. És ők arra készülnek, hogy mihelyt meglesz a helye funkcionálisan a hét képviselőjüknek, akkor

rendszeresen meg fognak jelenni a magyar parlamentben, amitől hülyét kap majd a Fidesz.

A másik, ahogy a programjukat tervezik kialakítani. Öt-hat kulcsfontosságú területen munkacsoportjaik lesznek, és ezek kormányprogram-ajánlatot adnak a népnek, majd ezt meg is vitatják velük, és ez lesz majd egy „társadalmi szerződés” alapja. Azaz nem egyből akarnak kormányprogramot csinálni, hanem olyan szakértők fogják ennek az előzetes anyagait csinálni, amit majd oda lehet rakni a nyilvánosság elé, hogy vitassák meg ezeket. Erről Magyar Péter rendszresen beszélt is az országjárása során. Persze ezek mind dumák addig, amíg nem csinálják meg őket. De ha már ilyen forgatókönyv van a fejében, és állítólag tényleg vannak ilyen szakértők, akkor

ez megint egy olyan innováció lehet, ami megint felülmúlja az összes eddigi párt ide vonatkozó ötleteit.

Őszintén szólva már az EU-listára is olyan embereket találtak, amitől elámultam, mert azok az emberek akármilyen párt szavazóközönségének is megfeleltek volna. Ha még 30-40 ilyen embert talál, és ezeket potenciális tárcabirtokosként tudja bemutatni, akkor éppenséggel magától feloldódik az a probléma, hogy Magyar Péter mindig mindent ő szeret megmondani, mert lesznek mások is mellette, épp elegen.

– Azt mondja Magyar Péter, hogy csak két ciklust lehessen ezentúl betölteni miniszterelnökként, de képviselőként is.

– Bárcsak már ott lennénk, mert akkor ez azt jelentené, hogy már nem az Orbán-korszakkal kell számolni. Új alkotmányos rendszert is ígér, és azt is ígéri, hogy az új alkotmánynak társadalmi vita lenne az előzménye. Tehát nem egyszerűen azt akarják, mint ahogy ez történt 2011-ben, hogy Szájer Józsi megír egy új alkotmányt, aztán a parlament meg tizennégy napnyi tárgyalás után megszavazta. De ha az lesz, amit ígér, hogy először lesz egy ajánlat, egy vázlat, utána társadalmi vita lesz, és ennek a vitának az eredménye után fognak érdemben alkotmányozni, akkor

ez az lenne, ami elmaradt '90-ben is, meg '97-ben is, amikor egyszer majdnem elfogadták az új alkotmányt a szocialista kormány idején.

akkor is néhány szavazaton múlott, hogy nem lett új alkotmány. Horn Gyula akkor kormánytagokat rávette, hogy ne szavazzanak az előterjesztésre. Szekeres Imre meg ott állt hülyén a parlamentben, mint frakcióvezető, hogy pont a saját pártja néhány embere embere hiányzott a kellő többséghez. Az alkotmányozásban történt, 35 évnyi meddő és vitatható előzményekhez képest, nem is lenne olyan nagy erőfeszítés az, amire például most Magyar Péter készül. Csak a normalitás, amitől viszont már réges-régen el kellett szoknunk...

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Elégtételt kaptam” – megverte Filemon Mihályt, de a híres lombkoronasétányon sosem járt Nyírmártonfalva régi-új polgármestere
Kövér Mihály Csaba azt mondja, a BBC-től kezdve a New York Times-on át rengeteg helyen foglalkoztak az elhíresült lombokorona-sétánnyal, neki viszont új polgármesterként nincs dolga vele.
Kiss András - szmo.hu
2024. június 25.



A tanárként dolgozó Kövér Mihály Csaba nyerte a polgármester-választást a lomb nélküli lombkoronasétányáról elhíresült településen. Korábban 14 évig vezette már a falut, 2019-ben azonban mindössze 19 szavazattal kapott ki az akkor még fideszes színekben induló Filemon Mihálytól.

Sokan győzködték, hogy idén induljon el újra a választáson, és végül úgy döntött, megpróbálja. A számítása be is jött, legyőzte az immár függetlenként induló Filemont. A megválasztott polgármestertől arról beszélgettünk, hogy mit akar kezdeni az országos ismertséget hozó látványossággal, és arról is, nem tart-e a Fidesz bosszújától, miután a térség erős embere és országgyűlési képviselője, Tasó László a Facebook-oldalán azt üzente: „ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled”.

– Nyírmártonfalva akaratlanul is a lombkoronasétányról lett ismert. Mit fog ezzel a furcsa látványosággal kezdeni polgármesterként?

– Ezt érdemes akkor most tisztázni: a sétány Filemon Mihály magánberuházása volt, az ő területén is van. Tehát az önkormányzatnak ehhez semmi köze nem volt, azon kívül, hogy akkor éppen Filemon Mihály volt a regnáló polgármester.

Jogilag sincs tehát lehetősége az önkormányzatnak, hogy ezzel kezdjen valamit, és én nem is terveztem, hogy ezzel foglalkozok.

– Helyi lakosként milyen érzés volt megélni, hogy erről a beruházásról lett ismert a településük?

– Érdekes. Én a mai napig nem jártam a sétánynál. Bár követtem az eseményeket, láttam fotókat, videókat róla, és messziről is láttam, soha nem mentem át ezen a sétányon.

– Érdekes, hogy ezt mondja, én budapestiként jártam a sétánynál.

– Tudom, sokan voltak itt, a BBC-től kezdve a New York Times-on át egészen a holland köztelevízióig. Valóban erről lett híres a település, de azért jobb lett volna, ha ez a látványosság be is tölti azt a funkciót, aminek a szánták.

– Korábban volt már polgármester a településen. Miért indult most újra?

– Mert elég sokan megkerestek azzal, hogy induljak. 2019-ben csak ketten indultunk Filemon Mihállyal, és

akkor nem éreztem, hogy nekem el kellett volna buknom a választást. Akkor az csalódás volt, de tudomásul vettem és kivonultam a közéletből. Úgy gondoltam, hogy akkor új polgármester van, lássuk, hogy mire, hova jutunk.

2006 előtt a helyi általános iskolában tanítottam, választás után a Medgyessy Ferenc Gimnáziumban. A választás előtt pedig már lehetett hallani, hogy ez is elindul, az is elindul, és sokan megkerestek, hogy vállaljam én is. Sokat lamentáltam rajta, ez tény. Végül úgy döntöttem, hogy újfent megpróbálom, és azt gondolom, be is jött a számításom. A választás után nagyon sok emberrel találkoztam, beszélgettem, és láthatóan örültek, hogy októbertől újra én leszek a polgármester.

– Pártok is megkeresték?

– Természetesen, ahogy 2019-ben és 2014-ben is. Nem titok, hogy én 2006-ban és 2010-ben az MSZP színekben indultam. Ezután viszont már függetlenként. Nekem viszont az

alapelvem, hogy a nagypolitikát a falun kívül kell tartani, mert csak békétlenséget szül.

Ezért mindig is tudatosan kívül tartottam a település életéből, amennyire lehetett. Volt idő, amikor kicsit aktívabb voltam a politikában, még a kilencvenes évek végén kétezres évek elején. Utána láttam, hogy ez nem való nekem, mert ugye ez a klasszikus fölfelé nyalunk, lefelé taposunk. Ez nem az én stílusom.

– 2019-ben konkrétan 19 szavazattal nyert Filemon Mihály. Úgy érzi revansot vett?

– Ön hogy érezné? Csak ez a revans kifejezés negatív felhanggal szokott lejönni. De igen, mintegy elégtételt kaptam.

– Gratulált Önnek Filemon Mihály a választás után?

– Nem. Azonban mi 2019 előtt sem sokat beszéltünk, csak amennyit a testületi üléseken kellett, és kölyökkorunkban sem voltunk kapcsolatban.

– Ön mellett egy hatfős képviselő-testület fog dolgozni: öt független és egy fideszes. Milyen együttműködésre számít?

– Azt gondolom, illetve remélem, hogy nem lesz gond. Lezárult a szavazás, innentől kezdve el kell felejtenünk, hogy ki milyen színekben indult. Innentől kezdve csak a településnek az érdeke számít, ahogy a polgármesteri eskü is mondja, a köz javára kell dolgoznunk. Én bárkivel tudok beszélni, bárkivel tudok együttműködni. Tasó László fideszes országgyűlési képviselővel is tudtam együttműködni, és nem vagyunk barátok, de korrekt együttműködés volt köztünk. Soha nem zavart, hogy valaki fideszes vagy valaki ez vagy az, mindenkinek szíve joga valamelyik pártot támogatni.

– A 24 tagú megyei közgyűlésben viszont 15 kormánypárti képviselő fog ülni. Velük milyen együttműködésre számít? Nem tart valamiféle bosszútól, attól, hogy forrásoktól fog elesni a település, mert leszavazták a korábban fideszes polgármestert?

– Azért nem minden forrásról a megyei közgyűlésben döntenek. De igen, valahol benne van a pakliban, hogy hogyan fogják ezt az új helyzetet lereagálni a megyei döntéshozók. Filemon Mihály 2019-ben a Fidesz színeiben indult, idén azonban már függetlenként. Vámospércsen és Nyíradonyban viszont valóban független jelölt nyert a fideszessel szemben. Nyíradony ráadásul Tasó László városa, ő itt volt polgármester korábban. Tehát van jó pár település itt a környéken, ahol megváltozott a helyzet, kérdés, hogy mi lesz ezekkel a településekkel októbertől.

– Ha már Tasó Lászlót említette: ő a választások után a Facebook-oldalán egy idézettel üzent. Konkrétan azt írta, hogy „ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled”. Ez azért nem sok jót ígér ...

– Láttam én is. Ezt a választások után közvetlenül, szerintem erősen felfokozott lelki állapotban írta. A saját választókörzetében azért ezek váratlan eredmények voltak.

Ha kicsit csitulnak majd a kedélyek, és megnyugszik majd mindenki, akkor szerintem tudomásul veszik majd a helyzetet,

és ezzel kell majd kalkulálni. Azt se felejtsük el, hogy 2026-ban országgyűlési választások lesznek, és ha most ezeket a településeket pellengérre állítják, az nem biztos, hogy jó hatással lenne a szavazókra.

– A TISZA párt EP-listája Nyírmártonfalván 27 százalékot kapott. Ön szerint a saját eredményében mennyire játszhatott szerepet az országos közhangulat?

– Közvetve biztos volt szerepe, de hogy milyen arányban, azt nem tudnám megmondani. Magyar Péter a választás előtt járt nálunk is, a lombkoronasétánynál. Én azonban szándékosan nem mentem oda, mert akkor már bőven kampányidőszakban voltunk, és ahogy mondtam: én kívül tartanám a nagypolitikát a településtől. Ebben is így gondolkoztam, ezért nem mentem el.

– A TISZA Párttól megkeresték?

– Nem.

– Mit tart a település legnagyobb problémájának?

– Hogy nagyon elmérgesedett a közhangulat. Ez a falu mindig is egy békés, csendes település volt, az emberek beszélgettek egymással, nem számított, hogy ki, mit gondol a politikáról. Az elmúlt években ez egy kicsit elcsúszott. Sokszor azt az elvet éreztem, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Ez nagyon nem jó így. Vissza kell térnünk az előző állapothoz, hogy az emberek jól érezzék magukat. Ahogy mondani szokták: be kell temetni az árkokat.

– Október elején fog felállni az új önkormányzat. Mivel tölti addig az idejét?

– Tanár vagyok, tehát pihenni fogok, a nyári szünetet töltöm. Közben nyilván azt is végiggondolom, hogyan lehet majd októbertől csinálni a dolgokat, felveszem az elmúlt években el sem felejtett kapcsolatokat.

– A polgármesterség mellett megtartja a tanári állását is?

– Nem tarthatom meg, mert főállású polgármester leszek. Ugyanakkor emellett azért oktatási, kutatási tevékenységet lehet folytatni, és mivel egy tizenegyedikes osztálynak vagyok az osztályfőnöke, őket mindenképpen szeretném elvinni az érettségiig. Ez egyfajta szakmai becsület.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Zacher Gábor a drogos gumicukrokról: akik erre a zacsira 15 ezer forintot adtak ki, minimum sejthették, hogy mit vesznek
Szankcionálni azonban addig nem lehet sem a terjesztőt, sem a fogyasztót, amíg a szer nincs rajta a pszichoaktív anyagok listáján. A toxikológus szakember szerint jól lesznek, nem lesz bajuk.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. július 01.



Mi is beszámoltunk arról, hogy egy Váci utcai kendershopból turisták olyan gumicukrot vásároltak, amely fogyasztása után kómaszerű állapotba kerültek. A készítményből egy zacskó 15 ezer forintba került, a bolt készletét azóta a rendőrség lefoglalta. Felmerült annak a lehetősége, hogy a cukorból fogyasztók akár maradandó károsodást is szenvedhetnek.

Az eset ezért is megrázó, mert nem dealertől, hanem a város kellős közepén, legális kereskedőtől juthattak hozzá a veszélyes anyaghoz a turisták. Zacher Gábor toxikológustól arra voltunk kíváncsiak, mennyire vagyunk veszélyben, egyáltalán mi ez az anyag, ami ilyen állapotot képes előidézni?

– Itt egy bizonyos THCJD nevű anyagról van szó, amelyik még egyelőre nincsen rajta az új pszichoaktív anyaglistán, azaz amíg ez így van, addig ez az anyag legális. Viszont valószínűleg, amikor megvették ezt a gumicukrot,

minimum gyanúsnak kellett lennie, hogy tizenötezer forintba kerül egyetlen zacskó gumicukor, és már eleve rá volt írva, hogy tartalmazza ezt a bizonyos THCJD-t.

Amit tudni kell erről az anyagról, hogy ez egy olyan kannabinoid, ami jelen van a növényben, de nagyon kis mennyiségben, nem is ebből szokták általában előállítani, hanem egyéb más forrásból, kémiai úton állítják elő ezt a vegyületet. Ami fontos ebben, hogy az oldallánca ennek a THC JD-nek hosszú, sokkal hosszabb, mint maga a THC. A THC öt szénatomos, a JD pedig 8 szénatomos oldallánc. Azt kell tudni, hogy minél hosszabb egy oldallánc, annál intenzívebb a hatása. Ennek a következménye volt az, hogy akik ezt megvették és használták, nagyon-nagyon furcsa állapotba kerültek.

– Tehát ez egy legális, boltban legálisan árusítható szer?

– Egyenlőre legális.

– Tehát ami történt, ezt semmilyen módon büntetőjogilag nem lehet szankcionálni?

– Még nem, hiszen ha esetleg ezt holnap ráteszik az új pszichoaktív anyaglistára, mivel ez az eset előtte volt, amikor a törvény még más volt, ezért sem az eladó, sem a vásárló nem büntethető.

A jogi kiskapuk királyai: a designer drogok

A kábítószer-piac szürke farkasai, a designer drogok újra és újra feltűnnek a színen, csakúgy, mint egy rossz horrorfilmben, ahol a szörny sosem hal meg végleg. Ezek a szerek nem mások, mint a klasszikus drogok, például a marihuána, kokain, amfetamin és heroin mesterien módosított változatai, melyek létrehozását csak egyetlen cél vezérli: a jogi szabályozás áthágása. Ha az új molekulák, akár csak egy atommal különböznek elődeiktől, már nem esnek az eredeti tiltások alá, és így, legalábbis egy időre szabad prédává válnak a fogyasztók számára.

De mit is jelent ez a gyakorlatban? A drogtervezők apró kémiai változtatásokkal létrehoznak egy új szert, ami még nem szerepel a tiltott anyagok listáján. Ez egyfelől lehetőséget ad a terjesztőknek, hogy „legálisan” adják el ezeket az anyagokat, másfelől a fogyasztók is kevésbé érzik kockázatosnak a használatukat, mivel „technikailag” nem számítanak illegálisnak.

Azonban az új molekulákban rejlő veszélyek gyakran ismeretlenek még a tudomány számára is, és bár a klasszikus drogok hatásai is borzalmasak, ezek az új szintetikus szerek akár még veszélyesebbek is lehetnek. Sok esetben az ezen anyagok által okozott egészségkárosodások súlyosabbak és kiszámíthatatlanabbak, mint a régi megszokott szereké”.

Ebben a vesenyben, ahol a törvényhozók és a dizájner laborok macska-egér játékát látjuk, a valódi kérdés az, hogy meddig tarthat ez így. Mindaddig, amíg a szabályozók újra és újra be nem iktatják az újonnan kifejlesztett szereket a tiltólistára, addig a fogyasztók – akik gyakran a legalitás csalóka biztonságába ringatják magukat – egyre nagyobb kockázatokat vállalnak.

– Mennyire bevett dolog, hogy ilyesmiket boltban árulnak? Nem kellett volna rögtön gyanút fogni, a tizenötezer forintos áron?

– Azt gondolom, hogy akik ezt megvették, akik erre a zacsira 15 ezer forintot adtak ki, minimum sejthették, hogy mit vesznek. Az ember normál gumicukorból több tíz kilót meg tudna vásárolni ennyi pénzért. Biztos, hogy valami turpisság lehetett ebben a dologba, már abból a szempontból, hogy tudhatták a vásárlók, hogy itt nem hagyományos gumicukorról van szó, hanem valamivel ez fel van ütve. Az utóbbi időben egyre többfelé lehet ilyennel találkozni, hogy akár gumicukorba teszik bele ezeket a szereket. Ugye ott a felszívódás szájon keresztül lassabb.

De ha mondjuk ezt a folyadékot egy ilyen elektromos cigarettába tették volna bele, akkor már a második slukk után kifejtette volna a hatását.

– Aki eladta, mennyire lehetett jóhiszemű?

– Valószínűleg az eladó is pontosan tisztában volt vele, hogy ez nem egy normál haribo, hanem itt azért egy kicsit másról van szó. Kérdés az, hogy a zacskóra rá volt-e esetleg írva az, hogy ebben van esetleg ez a bizonyos vegyület.

– Meg akartam kérdezni, hogy mennyire kell aggódnunk. De azt látom most, hogy ha nem akarunk irreális áron gumicukrokat venni, akkor annyira azért nem kell...

– Én azt gondolom, hogy aki mondjuk ilyet vesz és kiad érte mondjuk 15 ezer forintot, az valószínűleg sejti azt, hogy ezt nem a Lidlben fogja megvenni haribo gumicukorként.

– Viszont akik pórul jártak, ők most a toxikológián vannak.

– Jól lesznek, meg fognak gyógyulni. Különösebb bajuk nem lesz tőle. Kiürül a szervezetükből, és aztán mehetnek tovább turistáskodni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pintér Bence a győri győzelméről: Ha a Fidesz most háborút kezd a városban, azzal ők járnak rosszul
A leendő ellenzéki polgármester nem készül harcra, szerinte a Fidesznek sem érdeke, hogy Győrben rosszul menjenek a dolgok, és középtávon teljesen elveszítse a várost. Dézsi Csaba Andrásról azt mondja: egy bukott ember.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. július 01.



Fontos Fideszes bástya volt Győr, ahol most ellenzéki győzelem született, ami a polgármester személyét illeti. Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, az LMP-Zöldek és a Momentum jelöltje 31,15 százalékkal győzte le az eddigi polgármestert, Dézsi Csaba Andrást, aki 30,39 százalékot kapott. Mindezt színesíti, hogy a korábbi fideszes polgármester is indult, a szexbotránba keveredett Borkai Zsolt, aki pedig 27,02 százalékot kapott. Azaz valószínűleg a két fideszes kötődésű jelölt között megoszló szavazatoknak köszönhette Pintér Bence relatív győzelmét.

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a képviselőtestületben 14 fővel egyértelmű többséget szerzett a Fidesz-KDNP, azaz az ellenzéki polgármesternek fideszes képviselőtestületi többséggel társbérletben kell kormányoznia a várost. A leendő polgármester kérdeztük a kilátásokról.

– Rémálom ez a győzelem, ahogy elnézem a leendő testület összetételét. Októbertől hogyan tudja elképzelni az együttműködést egy ilyen testületi összetétellel?

– Nem hívnám rémálomnak. Nyilván a győriek tudatosan döntöttek emellett, egyértelmű a választási eredmény. Polgármestert szerettek volna váltani, de helyi képviselőkkel úgy tűnik, elégedettek voltak.

Én azt gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartanunk. Nekem is, de a fideszes közgyűlési többségnek is, hogy ezt a felállást szerették volna a győriek.

Ebben, illetve a béke üzenetében bízva, amit a Fidesztől a kampány során hallottunk, azt gondolom, hogy a közös együttműködésre és a békére kell törekednünk Győr érdekében. Úgyhogy nem aggódom emiatt, szerintem meg tudunk egyezni mindenben, hiszen a programunkban olyan pontok vannak, melyeket úgy gondolom, minden jóérzésű lokálpatrióta tud támogatni.

– Mennyiben különbözik az önök programja a testületben többségbe került Fidesz-KDNP programjától?

– Szerintem nagyon sok elemben egyezik. Nyilván vannak olyan irányok, amiket mi kevésbé tartottunk jó ötletnek, de ezeket a Fideszben is Dézsi Csaba András polgármester szabta meg az elmúlt években. Azt gondolom, hogy a Fidesznél is történnie kell egy újratervezésnek, hiszen az a fajta városvezetési stílus, és azok az elképzelések, amiket ő képviselt, ezen a választáson megbuktak.

– És ezt Dézsi Csaba András is tudomásul vette? Azért eléggé kétértelmű posztban gratulált önnek...

– És azóta is nyilatkozik folyamatosan. Azt gondolom, hogy Dézsi Csaba Andrásnak, aki egyébként a nádorvárosi körzetet megnyerte, képviselőként végre be kell látnia ezt a tényt.

– Tétényi Éva volt esztergomi polgármester is fideszes többséggel próbálta vezetni a várost. Ott hamar kiderült, mit tud tenni adott helyzetben a közgyűlési többség a polgármesterrel.

– Ez a választás egyszerre volt európai parlamenti választás is, és önkormányzati választás, ha a kettőt együtt nézzük, akkor az látszik, hogy bár relatív értelemben fideszes többség van az EP-választás eredményeit nézve, hiszen 40 százalékot ért el a Fidesz, de nagyon közel volt a Tisza Párt támogatottsága, és ha mellé rakjuk a kisebb pártokat is, akkor azt látjuk, hogy Győrben sincs valójában fideszes többség. Azt gondolom,

ha a Fidesz most háborút kezd a városban, azzal ők járnak rosszul, hosszú- vagy középtávon.

Ha racionálisan végiggondolják ezt, szerintem arra fognak jutni, hogy Győr van olyan jelentős és fontos városa az ország gazdasági szempontjából is, hogy ennek a városnak működnie kell, jól kell működnie, és jobban kell működnie, mint eddig.

– Mi az, amiben nem működött jól Győr?

– Az elmúlt öt évben nagyon ötletszerű fejlesztési elképzelések voltak. Nyilván egyrészt örökségként maradt a Borkai-korszakból egy sor dolog, amit Dézsi Csaba András leállított, viszont helyette nem sikerült megtalálni azokat az irányokat, amerre a városnak mennie kellene. Ezek a nagy dolgok. A kis dolgok tekintetében pedig azt láttuk, hogy nagyon sok olyan, a mindennapokat befolyásoló ügy veszett el a nagy gondolkozások közepette, ami szerintem fontosabb. Arra gondolok, hogy Dézsi Csaba Andrásnak kezdettől fogva volt egy álma, hogy egy 600 milliárd forintba kerülő kulturális negyedet építsen fel a belváros határában, ami egy szép álom, és nyilván a „merjünk nagyot álmodni” szlogenjében, ez működik, de mindeközben

olyan alapvető fontosságú önkormányzati feladatok kerültek veszélybe, mint például az óvodahálózat fenntartása. Egyre kevesebb az óvónő Győrben, mert az óvónőket nem fizeti meg a város, illetve ezen a területen kezdte a spórolást akkor is, amikor az energiaválság idején spórolni kellett.

Továbbá Győrben szerintem a közösségi közlekedési hálózat is hiányos, foghíjas és fejlesztésre szorul, de ugyanez igaz a bérlakásrendszerre, ezt is át kell világítanunk, át kell néznünk, hiszen Győrnek óriási ingatlanvagyona van, amit jelen pillanatban nem használ ki úgy, hogy az a győri lakhatási válságon enyhítsen. Igazából az első számú probléma az, hogy Győrben van pénz, Győrnek magasak az adóbevételei, de nagyon sok olyan helyen folyt el ez a pénz, amit egyszerűen el kell zárni. Nyilván beszélhetünk korrupciós ügyekről, de nemcsak arról, hanem olyan költésekről, amik teljesen fölöslegesek voltak. Például 2022-ben az energiaválság idején a város bezárta az összes városi intézményt az uszodáktól a könyvtáron át a színházig, nem lehetett működtetni ezeket, mert nem volt pénz.

Eközben pedig a polgármesternek havonta egymillió forintért luxusautót bérelt a város.

Az ilyen visszásságokat szeretném megszüntetni.

– Változatlanul azt kell kérdeznem, hogy milyen érdeke lesz a Fidesznek abban, hogy együttműködjön ezeknek a dolgoknak a megoldásában?

– Én is sok szavazatot gyűjtöttem be Győrszentivánon. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a győriek akaratát, hiszen Szentivánon rengeteg fideszes szavazó szavazott át a helyi civil jelöltre, illetve rám polgármesterként. Ismétlem magam, de nem tudom máshogy megfogalmazni, ha a Fidesz ilyen jellegű háborúba kezd, azzal középtávon elveszíti teljesen a várost, miközben

ha be tudjuk mutatni az országnak, tud működni egy város úgy, hogy nem fideszes a polgármester, de fideszes a többség a közgyűlésben, akkor azzal példát mutathatunk.

Nyilván lesznek ütközési pontok, ez nem kérdés, de ez a demokrácia. Azt gondolom, hogy az eddigi rend nem folytatható. Eddig a polgármester kitalált valamit, és utána ezt a közgyűlés, mint egyfajta szavazógépezet, megszavazta, mindenféle szakmai szempontot vagy akár a választók akaratát figyelmen kívül hagyva. Itt volt például a Győrszentiván városrész mellé tervezett ipari park ügye. Az szerintem nagyon jól jelezte ezt az egész problémakört. Kitalált valamit a városvezetés meg a kormány, egybeestek valamilyen érdekek.

Csupán a helyi lakosokat felejtették el megkérdezni, hogy ők egyébként örülnek-e egy 400 hektáros új ipari parknak a településük mellett az iskolától légvonalban 800 méterre.

A győrszentiváni eredmény jól mutatja, mi ennek az eredménye: a helyi civilek jelöltje 70 százalékkal nyerte meg a választást.

– Azt mondta, hogy az előző ciklusban úgy ment, hogy Dézsi Csaba András kitalált valamit, és a közgyűlés azt szavazógépként megszavazta. De ez a 14 fős szavazógép most is a rendelkezésére áll.

– De nem hinném, hogy Dézsi Csaba Andrásnak. Mondjuk ki, Dézsi Csaba András egy bukott ember, mert miközben a Fidesz Győrben 40 százalékot szerzett az EP választáson, a képviselők összesen 36 százalékot szereztek meg az elérhető szavazatokból, Dézsi Csaba András 30 százalékot szerzett meg.

Tehát ez szerintem egy nagyon-nagyon egyértelmű üzenet arról, hogy Dézsi Csaba Andrásból polgármesterként nem kért a város.

A nádorvárosiak képviselőként 1994 óta most már sokadjára választották meg képviselőnek, tehát ezt a jelek szerint jól csinálja. Én ebben számítok továbbra is a munkájára, és számítok rá is abban, hogy békét teremtsünk a városban.

– Ki vezeti most Győrben a Fideszt?

– Először a Fideszt kell megkérdezni. Nem vagyok benne biztos, hogy ők ezt most meg tudják mondani.

– Mi az Ön terve, hogyan készíti elő októbertől a működést úgy, hogy a fideszes testületttel képes legyen együtt dolgozni, hogy ne bénítsák meg Győrt?

– Kétirányú a dolog. Az egyik nyilván az, hogy a Fidesszel meg kell állapodnunk abban, hogy hogyan fog működni a város. Nyitott vagyok arra, hogy az alpolgármesterek között legyen fideszes alpolgármester is. Ez garanciája lehet annak, hogy jól tudjunk együttműködni. Azt gondolom, hogy

a Fidesznek rendeznie kell a sorait, mert valóban érdekes helyzet van, hogy választást nyertek, de mégsem.

Ezt a helyi Fidesznek is fel kell dolgoznia, gondolom, a központban is fognak ezen gondolkozni. Én ezt az időt mindenképpen meghagyom a Fidesznek, hogy átgondolja, hogy mi a helyzet Győrben. De a nyár folyamán a felkészülés is elkezdődik. A városnak számos intézménye, cége van, továbbá a városban vannak az önkormányzattól független piaci szereplők, egyesületek, egyházak. Ezeket a következő hónapokban szeretném végiglátogatni, szeretnék bemutatkozni, ahol nem ismernek, mert nagyon sok helyen, mint újságírót már ismertek, de polgármesterként még nem. Tehát ezt a kört meg fogjuk futni, és mindenhol elmondjuk, hogy mit tervezünk, és meghallgatjuk azt is, hogy kinek milyen elképzelése van, mi az, ami nem működött jól az elmúlt években, és mi az, ami jól működött. Ez is nagyon fontos, hiszen ami jól működik egy adott területen, ahhoz nem kell hozzányúlni. Ezekre mindre kíváncsiak vagyunk, és ezeket a tapasztalatokat összegezve fogunk nekifutni októberben a munkának.

– Fel vannak erre készülve szakemberekkel, érvekkel, háttéranyagokkal, hogy kompetens módon tudjanak tárgyalni a a győri ipari komplexum képviselőivel?

– Szoktam mondani, hogy az elmúlt öt évben a városvezetés egy egyszemélyes showműsor volt. Ez nálunk nem így van. A kampány során és a továbbiakban is tartani fogjuk azt az ígéretünket, hogy ez egy csapatmunka. Jelenleg nekem van egy csapatom, akikkel együtt indultunk a választáson, és elértünk valamit. Ebben nagyon sok értékes szakember van. Tehát rájuk mindenképpen támaszkodni fogok. Ugyanígy fogok támaszkodni a Városháza szakembereire. Nyilván a Városháza működését is közelebbről meg szeretném ismerni a következő hónapokban, hogy ki van ott és mit csinál, és egyre tágítani azt a csapatot, amelynek a munkájára tudok támaszkodni. A kérdésre konkrétabban válaszolva azt gondolom, hogy

Győrben az elmúlt öt évben nem jó irányba ment a városvezetés és az ipari szereplők kapcsolata. Az Iparkamarával, az egyik legnagyobb győri céggel, az Audival nem volt felhőtlen a viszony.

Ennek sok oka volt, nyilván nem mindegyiket ismerem, de mi egy új helyzetet teremtünk most. Tiszta lappal indulunk, szerintem mi is és mindenki más is. Szerintem alapvetően Győr város érdekei egybe szoktak esni az ipari szereplők érdekeivel.

– Dézsi Csaba Andrással a választási győzelme óta beszélt-e személyesen, találkoztak-e?

– Nem találkoztunk, nem beszéltünk.

Én nála le vagyok tiltva, nem is tudnám őt felhívni. Várom, hogy Dézsi Csaba András felhívjon.

Azt gondolom, hogy nála pattog a labda.

– Ha nem lesz mégsem béke, és mégis egy esztergomi típusú patthelyzet alakul ki, akkor mi lesz?

– A háborút nem mi fogjuk elkezdeni, ha lesz háború. Én abban bízom, hogy nem lesz. Nyilván, ha ilyen helyzet áll elő, akkor mi itt vagyunk, és harcolni fogunk, de nem szeretnék harcolni. Ha előáll egy ilyen helyzet, akkor mi itt vagyunk, a képviselőinkkel továbbra is csapatban dolgozunk, és állunk elébe bármilyen kihívásnak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: