HÍREK
A Rovatból

Gyakorlatilag a kertjük fölé húztak fel egy gyalogos hidat, az önkormányzat mégis vonakodik kifizetni a kártérítést a nyugdíjasoknak

Súlyos tízmilliókkal csökkent az ingatlanok értéke azáltal, hogy lényegében be lehet látni a lakásokba az M19-es autót felett átívelő hídról.


Tavaly nyáron már írtunk annak az idős hölgynek a kálváriájáról, akinek 19 millió forint kártérítést ígért a győri önkormányzat, amiért a M19-es autóút felett átívelő gyalogos felüljárót 2019-ben úgy építették meg, hogy az szinte belóg a kertjébe.

„Valamennyire Borkai is hibás, mert az ő polgármestersége idején építették ránk a hidat, de Dézsire most jobban haragszunk, mert nem akarják kifizetni peren kívül a szakértő által megállapított összeget, ingatlanunk értékcsökkenését” – meséli most a két győrszentiváni nyugdíjas, akiknek kertjükbe belóg a híd.

Az öt éve épült, 300 millió forintos gyalogos és kerékpáros híd az felett köt össze egy kettévágott utcát. Olyan közel van a házakhoz, hogy Nagy Lászlóék telke fölé is belóg. Amikor tavaly írtunk az ügyről, a győri közgyűlés a kártérítésekről tárgyalt. Két család ugyanis szomszédjogi pert indított, mert szerintük a híd miatt belátnak az otthonukba, nagyobb lett a zaj, és több a szemét. Ezt szakértői véleménnyel támasztották alá.

Az önkormányzat egy ideig vitatta ezt, de végül peren kívül megegyeztek, 19 millió forintban állapodtak meg. Tavaly ősszel újabb károsultakkal is peren kívüli egyezséget kötöttek: egyikük 15,5 millió forintot, másikuk 1,7 millió forintot kapott.

Nagy Lászlóék ugyanazokat a szakértőket bízták meg, akik a híd túloldalán is dolgoztak. Megállapították, hogy az ő telkükhöz van a legközelebb a híd. Egy éve tudták meg, hogy a másik oldalon megegyeztek az érintettekkel, de ők anyagi okok miatt nem kértek jogi segítséget. Most viszont segítséget kaptak, így ügyvédet fogadtak, és benyújtották igényüket.

A szakértők 30 millió forintra becsülték az ingatlan értékcsökkenését. Ebből a jogszabály szerint 10 millió forint három gyermeküket illetné, még akkor is, ha nem laknak ott. Nagyék végül benyújtották igényüket, de sokáig választ sem kaptak az önkormányzattól. Végül egy ügyvédi iroda kereste meg őket, de peren kívüli ajánlatukat csak sms-ben utasították el.

„Könyörgöm, belóg a híd a kerítésünk és az ablakunk fölé, gyerekek járnak ide szórakozni, diszkózni, a kamionosok nyomják nekik a dudát. Nem merem hangosan elkergetni őket, mert attól félek, bedobják az ablakomat”

– meséli Nagy. Végül keresetet nyújtottak be.

Nagyék már inkább az októberig hivatalban lévő polgármesterre, Dézsi Csabára neheztelnek. „Nyírta Borkait, öt újságot dobtak be hozzánk, amiben folyamatosan őt próbálták lejáratni” – meséli Margit. Most az újonnan megválasztott polgármesterben bíznak: „Amikor a választás előtt kaptunk egy szórólapot, hogy csak Pintér Bence tudja legyőzni Dézsit, összenéztünk, majd azt mondtuk: ő a mi emberünk. Most, hogy nyert, reméljük, másképp áll az ügyünkhöz.”

Bíznak benne, hogy mihamarabb sikerül egyezséget kötni, hiszen a késedelem a városnak és az adófizetőknek jelenthet pluszköltségeket. Az önkormányzattól remélt összegből magánegészségügyi ellátásban hoznák helyre egészségi állapotukat. Margit a vállprotézisét műttetné meg, László a fogsorát tenné rendbe, és házukra is költenének. „Írja meg: két 72 éves kisnyugdíjassal toltak ki azzal, hogy nem akarnak peren kívül megegyezni” – mondják.

Dézsi Csaba polgármester korábban azt mondta, a híd egy átgondolatlan, 300 millió forintos beruházás emlékműve. „Nem tudom magamra venni ezt a dolgot, de rendezni kell valahogyan” – mondta a tavalyi közgyűlésen, ám Nagyékkal egyelőre mégsem akarnak peren kívüli rendezést. Borkai viszont kitart az igaza mellett, Facebook-bejegyzése szerint „ezt a hidat ma is megépíteném, mert sok életet mentett meg és még fog is a jövőben. Emberi életekből nem csinálunk politikát. Finoman szólva is nem helyén való.”

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kötelező betétdíjak: hétfőtől vége a türelmi időszaknak
Már most is napi négyszázezer betétdíjas palackot váltanak vissza a magyarok. Hétfőtől azonban tovább szigorodik a rendszer, lejár a türelmi idő.


Már napi négyszázezer betétdíjas palackot vált vissza a lakosság az új rendszerben, írja a Világgazdaság. Július 1-től néhány kivételtől eltekintve már nem lehet forgalomba hozni olyan italokat, melyek csomagolása nem alkalmas a visszaváltásra. A hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerért felelős Mohu Zrt. az országot mostanra felszerelte visszaváltó automatákkal, ezen a héten pedig a kézi visszaváltó pontok számát is növeli.

A rendszer teljes felfutásakor napi több millió italospalackot fognak kezelni az automaták és kézi visszaváltó pontok. Az új, kötelező betétdíjas visszaváltási rendszer ugyan már az év eleje óta működik, de csak félgőzzel, mivel az érintettek haladékot kértek. Ez a haladék június utolsó napján, vagyis most vasárnap lejár.

A 2024. július 1-jei határidő a gyártókra és az első belföldi forgalomba hozókra vonatkozik, így a határidő után már tilos visszaváltásra nem alkalmas csomagolásban italterméket forgalmazni (néhány jogszabályi felmentéssel), válaszolta a Mohu a gazdasági lapnak. Ebben kiemelték, hogy június 30. után kötelező a visszaváltási díjas termékek regisztrációja a Mohu DRS-rendszerében. A termékregisztrációra és auditra 2023 októbere óta van lehetőség. Akadnak azonban olyanok, akik csak most kezdték el ezt a folyamatot, és valószínűleg lesznek, akik csak július 1-je után fognak regisztrálni.

A 450/2024. kormányrendelet tartalmazza a türelmi időt és felmentési eseteket, így a korábbi csomagolásban lévő termékek forgalmazása a szavatossági időn belül továbbra is megengedett. Ennek köszönhetően a fogyasztók még hónapokig találkozhatnak nem betétdíjas palackokkal a polcokon, különösen a lassabb forgási sebességű szeszes italok esetében.

Jelenleg naponta mintegy négyszázezer palackot váltanak vissza mintegy háromezer automatán keresztül. Ezen a héten csatlakoznak hozzájuk a kézi visszaváltó pontok is a kisebb boltokban, amelyek számát a Mohu Zrt. tervei szerint négyszeresére kívánja növelni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Az Apple Pay tovább csapolja téves levonásokkal a magyarok bankszámláit – ez lehet a megoldás
A pénzügyi szakértő szerint érdemes óvintézkedéseket tenni, amíg a helyzet meg nem oldódik. Azok lehetnek főképp veszélyben, akik a rendszerben elmentették a kártyaadatokat.


Szerda este meghibásodott az Apple Pay, és a magyar felhasználóktól tömegesen kezdett el levonni indokolatlan összegeket. Akadt olyan, akitől csak pár száz forintot vont le a rendszer, a rekordot azonban az a felhasználó tartja, akit 5 perc alatt 74 tranzakcióval félmillió forinttól szabadított meg az Apple.

Az Index olvasói pénteken azt jelentették, hogy a probléma még mindig nem oldódott meg, és az Apple fizetési rendszere továbbra is önálló életét él. A vállalat szerint aggodalomra semmi ok, már dolgoznak a technikai probléma kijavításán, és minden károsultnak visszajár a jóvá nem hagyott tranzakciók összege. Már meg is kezdték a tévesen levont összegek visszatérítését.

A kellemetlen helyzetre van megoldás, mondta a lapnak Gergely Péter pénzügyi szakértő. A BiztosDöntés.hu alapítója egyúttal elmondta, hogy tizenöt éve használ Apple-eszközöket, de ilyen mértékű technikai malőrt még sohasem tapasztalt.

„A globális techcégnek fontos a fogyasztói bizalom, ezért biztos vagyok benne, hogy mindenkinek visszatérítik az indokolatlanul levont összeget; kérdés, hogy ez mikor történik meg” – nyugtatta a felhasználókat a szakértő.

Amíg a helyzet meg nem oldódik, Gergely szerint érdemes óvintézkedéseket tenni különösen azoknak, akik elmentették a kártyaadatokat a rendszerben:

„A napi limitet érdemes vásárlási szokásainkhoz igazítva 20–50 ezer forintban korlátozni még a személyes vásárlásoknál is, azonban az a legbiztonságosabb, ha ezt nullára állítjuk be, és közvetlenül az általunk indított tranzakció előtt az adott összegre megemelni, ez mindössze másodpercig tart.”

Szerinte most nem érdemes a bankokat személyesen vagy telefonon keresni, ugyanis a hiba tőlük független, a vonalak a helyzetből adódóan túlterheltek.

„A mobilbankon keresztül vagy a pénzintézet honlapján a robotasszisztensnek írt üzenettel egyszerűbb jelezni a problémát, ami azért is fontos, mert ha a leemelt összeg miatt negatív egyenleg keletkezik a hitelkártyán, a rajtunk kívül álló okok miatt ne számolják fel később a kamatokat” – tette hozzá Gergely Péter.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Ráhel hiányolja Magyarországról a luxusvásárlás lehetőségét
A nyugati desztinációk megfizethetetlenné válásával egyre többen keresik az új, felfedezetlen kincseket, mint amilyen Budapest is. Orbán Ráhel szerint ugyanakkor még hiányzik a városból a luxusvásárlás lehetősége.


Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel a Trend FM Turizmus.com műsorában kifejtette, hogy Budapest turizmusának fejlesztésében nem a látogatók számának növelésére kell koncentrálni, hanem arra, hogy kik is látogatják a várost.

Az interjút a vg.hu szemlézte, ahol Ráhel elmondta, hogy a BDPST Group kreatívigazgatójaként úgy látja,

Budapest nemcsak olcsó desztináció és bulihelyszín lehetne, hanem egy prémium célpont is.

A nyugati desztinációk megfizethetetlenné válásával egyre többen keresik az új, felfedezetlen kincseket, mint amilyen Budapest is.

Orbán Ráhel szerint a magyar főváros az elérhető luxust kínálja,

legyen szó a Duna partjáról, az épített örökségről, a sokszínű éttermekről, vagy éppen a megújuló kulturális attrakciókról és a felső kategóriás szállodákról, amelyekért Párizsban ma egy nullával többet kellene fizetni.

Orbán Ráhel szerint Budapest történelmi lehetőség előtt áll, hogy a megfizethető luxusszínvonalat kínáló szolgáltatók helyzetbe kerüljenek, mivel a klasszikus nyugat-európai úti célok egyre drágábbak.

Ugyanakkor hiányzik a városból a luxusvásárlás lehetősége, ami nemcsak a fogyasztást, hanem a vásárlási élményt, a kirakatnézegetést és a szép üzletek felkeresését is magában foglalja.

Májusban a Magyar Turisztikai Ügynökség több tucat külföldi influenszert utaztatott Budapestre, hogy a közösségi médiában népszerűsítsék a várost.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Így szenvedett a magyar tranzitzónában egy 19 éves menedékkérő, aki most pert nyert az állam ellen
A strasbourgi bíróság 3000 eurós kártérítést ítélt meg egy iraki fiatalnak, akit a magyar hatóságok a tranzitzónában nyolc napon át éheztettek és elszakítottak családjától.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. június 28.



Elválasztották családjától és nyolc napon át éheztették a magyar hatóságok a 19 éves iraki fiatalt, akit arra próbáltak rávenni, hogy adja fel, és „önként távozzék” Szerbiába. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most 3000 eurós jóvátételt ítélt meg neki, miután megállapította, hogy senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, derül ki a Magyar Helsinki Bizottság pénteki közleményéből.

Az időközben már Ausztriában élő iraki fiatalember a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A jogvédő szervezet közlése szerint az akkor 19 éves férfit a tranzitzónában elkülönítették szüleitől és testvéreitől, mivel menedékkérelmét kétszer is elutasították. Ezt követően idegenrendészeti őrizetbe helyezték, és 306 napot töltött a tompai tranzitzónában, ahol nyolc napon át éheztették.

A fiatalember csak azután kapott ételt fogvatartóitól, miután – a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárására – a strasbourgi bíróság fel nem szólította erre a magyar államot. Addig kisebb testvérei osztották meg vele saját élelmüket. A jogvédő szervezet szerint a fogvatartók mindent elkövettek azért, hogy a fiatalember feladja menedékkérelmét, és „önként távozzék” Szerbiába.

Az iraki fiatalember végül akkor szabadulhatott, amikor az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a magyar kormány kénytelen volt bezárni a tranzitzónát.

Az ügy kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozta: „Senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.”

„Ügyfelünk öt év után kapott elégtételt. A tranzitzónákban sok ezer ember vált áldozatává az állam önkényének. Azóta ugyan felszámolták ezeket, de a menedékkérők nagy árat fizetnek ezért: akik nem Ukrajnából érkeznek, azokat már be sem engedik az országba. Azon dolgozunk, hogy a sokszor erőszakos visszakényszerítéseknek is legyen már vége” – értékelte a múlt heti ítéletet Miskolczi Róbert, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a menedékkérő panaszost.

Link másolása
KÖVESS MINKET: